Vélemény a Nemzeti Színház Koncepciótervéről

1998 novembere óta folyik az előkészítő munka az új helyszínekre. Mindezidáig az előkészítők nem keresték meg a főváros szakmai vezetését a városrendezési tervekkel való egyeztetés érdekében. Leszámítva egy 1999 márciusi telefonhívást, amely egy későbbi bejelentkezést ígért. (Ekkor még a helyszín a Városliget volt.)

(1999. 12. 08. Tervtanács)

Prológus
1998 novembere óta folyik az előkészítő munka az új helyszínekre. Mindezidáig az előkészítők nem keresték meg a főváros szakmai vezetését a városrendezési tervekkel való egyeztetés érdekében. Leszámítva egy 1999 márciusi telefonhívást, amely egy későbbi bejelentkezést ígért. (Ekkor még a helyszín a Városliget volt.) Ez a magatartás rányomja bélyegét az itt bemutatott tervre is, amely nem tisztázza a környezethez, a kiszolgáló infrastruktúrához, a Dunához való viszonyt stb. A bemutatott épület helye szinte kétnaponta változik (hol félsziget, hol Haller utca torkolat, hol az ún. 9-es telek.) Vélhető, hogy olyan épülettervet látunk, amely bárhol állhatna, a környezetéhez nem kíván viszonyulni. Ez az előkészítői magatartás elképesztő, nem méltó sem a témához, sem a kiemelkedő jelentőségű környezethez.

A választott helyszín
A dél-pesti Duna-part mint városközpont Duna mentén történő kiterjesztése részeként sok szempontból kedvező, de különösen azért, mert hozzájárul egy Belvároshoz közeli új városrész kiépülésének megkezdéséhez, amely folyamat az Expo előkészítés leállítása után megakadt.

Városépítészeti előkészítés
A Petőfi híd és a Lágymányosi híd között húzódó pesti Duna-partot feltétlenül egy városépítészeti együttesként kell kezelni. Egyfelől azért, mert a Nemzeti Színház nem állhat önmagában egy üres környezetben, másfelől azért, mert ez Budapest legnagyobb összefüggő, városközponthoz közeli beépítetlen területe, amelyet azért csakis kiérlelt, megkomponált együttesként lehet kezelni. Igen fontos az együttes kezelés azért is, mert a terület infrastruktúrájának át- és kiépítése ezt szükségessé teszi. Gazdasági kényszer, hogy pl. a HÉV felszínről való eltüntetése a környezetet alkotó beépítések megvalósulásával egyidejűleg történjen. Mindezek a feladatok igényelhetik a korábban jóváhagyott RRT módosítását, amelyre a kölcsönös megegyezések (kormány, befektetői oldal, főváros, kerület) után természetesen lehetőség van gyorsított eljárással. Nem szabad az RRT-t úgy kezelni, mintha kőbe lenne vésve. Ez a hiba mér megtörtént a szemközti Duna-parton. Kerüljük el!

Az épület viszonya a környezethez
Tisztázni kell a környező terephez való viszonyt (árvízvédelem), a közúti megközelítést, a parkolók kialakítását, a part sétányhoz való viszonyt. Különösen fontos a tömegközlekedési kapcsolatok tisztázása (hol lesznek új megállók stb.), a Duna-parthoz, valamint a tervezett rakparti úthoz, de egyáltalán a Dunához mint a városképet meghatározó elemhez való viszonyt stb. Mindez erősen visszahathat nemcsak az épület elhelyezésére, hanem megformálására is.

Javaslat
Fentiek és az opponensi vélemények alapján javaslom, hogy kerüljön sor egy olyan városépítészeti tervpályázat meghirdetésére, amely a Nemzeti Színház konkrét épületén kívül kiterjed legalább a szomszédos tömbök, valamint parkterületek kezelésére, a terület infrastruktúrájához való viszony megfogalmazására, a beépítés kompozíciójára a Duna e kiemelt szakaszán stb.
Az így kiírandó pályázat fogalmazzon meg részletesebb építészeti javaslatokat a Nemzeti Színház épületére (vegye figyelembe az építészeti kialakításra vonatkozó egybehangzó építészeti álláspontot, mely a bemutatott terv építészeti kialakítását elfogadhatatlannak tartotta). A tervpályázat alapján - ha szükséges - kerüljön módosításra a részletes rendezési terv, valamint kiválasztassék az az építész, aki a Nemzeti Színház épületét építészetileg kialakítja, szoros együttműködésben a színház technológiai terveket készítő jelenlegi tervezővel. Mindehhez elengedhetetlen a környező terület feltehetően megvásárló befektetővel, valamint az érintett önkormányzatokkal történő együttműködés.

Schneller István
Budapest főépítésze