Épületek/Középület

Veszélyben a világörökség részét képező liverpooli kikötőnegyed?

1/15

Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia

?>
Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia
?>
Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia
?>
Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia
?>
Albert Dock, Liverpool. Forrás: Wikipedia
?>
Albert Dock, Liverpool. Forrás: Wikipedia
?>
Albert Dock, Liverpool - a Granada korábbi stúdióépülete. Forrás: Wikipedia
?>
Liverpool Pier Head előtérben a Royal Liver Buildinggel. Forrás: Wikipedia
?>
Liverpool Pier Head előtérben a Royal Liver Buildinggel és a kikötőigazgatósággal. Forrás: Wikipedia
?>
Tengerészeti Múzeum az Albert Dockban, Liverpool. Forrás: Wikipedia
?>
Albert Dock. Forrás: Jeff Buck, Flickr
?>
Albrt Dock. Forrás: Wikipedia
?>
Albert Dock. Forrás: Jeff Buck, Flickr
?>
A Granada TV társaság reggeli műsorának szabadtéri díszlete az Albert Dock öblében. Forrás: Wikipedia
?>
Korabeli dohányraktár a liverpooli kikötőben. Forrás: Wikipedia
?>
Liverpool Waters projekt, látványterv. Forrás: Wikipedia
1/15

Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia

Veszélyben a világörökség részét képező liverpooli kikötőnegyed?
Épületek/Középület

Veszélyben a világörökség részét képező liverpooli kikötőnegyed?

2015.02.07. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Liverpool, Nagy-Britannia

Építészek, alkotók:
Jesse Hartley, Philip Hardwick, James Stirling

Vélemények:
1

Dosszié:

Fénykora, majd hanyatlása után a város turisztikai látványossággá nőtte ki magát az új arculatra lelt Liverpooli tengeri kereskedelmi városrész és benne a Jesse Hartley és Philip Hardwick tervezte Albert Dock. A megmaradt egységet azonban egy új terv fenyegeti.

Az angliai Liverpool dinamikus urbanizációjának kezdete a 17. századi transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel együtt indult meg. Az akkor jogszerűnek minősülő kegyetlen kereskedelem csillagászati méretű hasznot hozott művelőinek és a városnak, komoly fejlődésnek indult maga a kikötő is. Liverpool egyszerre lett a rabszolgák egyik fő átrakodó állomása, valamint a gyarmatokról behozott áruk lerakodóhelye. A rabszolga-kereskedelmet bő két évszázada hivatalosan beszüntették, a város ekkorra jelentős és gazdag kereskedelmi- és halászati központtá nőtte ki magát.

Liverpool Pier Head előtérben a Royal Liver Buildinggel. Forrás: Wikipedia
7/15
Liverpool Pier Head előtérben a Royal Liver Buildinggel. Forrás: Wikipedia

A18. századtól kezdve modern dokkok épültek az Ír tengerre nyitott Liverpooli öbölben, amiket sorra követték a raktárházak is. 1846-ban Jesse Hartley és Philip Hardwick mérnökök tervei alapján épült meg az Albert Dock, a modernkori kikötőrendszerek egyik modellje. Angliában elsőként itt alkalmaztak öntöttvas, tégla és kő felhasználásával, faszerkezet nélküli épületet, jelentősen csökkentve a tűzveszélyt. Ugyanakkor komoly fejlesztés volt a vízpart közvetlen közelségébe épített raktárak rendszere is, így az áruk ki- és berakodása, a közbülső állomások kihagyásával nagyban meggyorsult. Itt állították munkába a világ első hidraulikus daruit is.

Albert Dock. Forrás: Jeff Buck, Flickr
12/15
Albert Dock. Forrás: Jeff Buck, Flickr

A védett Albert Dock forgalma rohamosan nőtt, így a kikötőnegyedet is folyamatosan bővítették. Személy-kikötőjéből indult első és utolsó útjára a Titanic. A II. világháborúban komoly bombakárokat elszenvedett kikötő anyagilag nem tudta kiheverni veszteségeit, majd a végső döfést a konténeres szállítási rendszerek elterjedése jelentette. A korábban élen járó kikötő erről a technológiai újításról már lemaradt, Európa fő szállítási útvonalai immár inkább Rotterdam vagy Hamburg felé irányultak, ezért az Albert Dock 1972-ben végleg bezárt.

Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia
1/15
Tate Liverpool az Albert Dockban. Forrás: Wikipedia

Hosszas viták után végül az 1980-as évek elején döntöttek arról, hogy a déli kikötőrész 3,2 négyzetkilométeres területén nagyszabású rehabilitációt hajtanak végre, új funkciókat találva mentik meg a kikötő korabeli épületeit. A hatalmas belterű és struktúrájában jól megmaradt épületegyüttest kulturális és turisztikai célokra kezdték átalakítani. A Granada televíziós társaság jó másfél évtizedig az itt kialakított stúdiójából közvetítette reggeli műsorát, majd idővel sorra kezdtek nyílni a múzeumok és szállodák: Hajózási Múzeum, Anglia egyetlen tematikus Beatles Múzeuma, a ritkaság számba menő Nemzetközi Rabszolgaság Múzeum, majd a James Stirling tervein alapuló Tate Liverpool.

Albert Dock, Liverpool. Forrás: Wikipedia
4/15
Albert Dock, Liverpool. Forrás: Wikipedia

Az Albert Dock a város legfontosabb turisztikai látványossága lett, környezetéve együtt pedig, mint egységében megmaradt, kiemelt és unikális jelentőségű épületcsoport, 2004-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára. Alig egy évtizeddel később a Liverpooli tengeri kereskedelmi városrész azonban felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyek listájára is, a kikötőbe tervezett Liverpool Waters fejlesztési terv miatt. A vitatott projekt 17.000 munkahelyet, 23.000 lakást, hatalmas kereskedelmi tereket, négy szállodát és egy 50 emeletes toronyházat kíván létrehozni, de ehhez bele kellene avatkozni a védetté nyilvánított kikötő egységébe is. A tiltakozás ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy a terv zöld utat kapott, így a Liverpooli kikötőnegyed Európában másodikként marad a veszélyeztetett világörökségi helyek listáján.

Liverpool Waters projekt, látványterv. Forrás: Wikipedia
15/15
Liverpool Waters projekt, látványterv. Forrás: Wikipedia

Bán Dávid

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.02.10.
16:21

Az Albert Dock nem valami csúcs-gyönyörűség, úgyhogy nem kár érte. A felhőkarcoló pedig feltörekvő, gyarmati divat; Amerikától Szingapúrig, Abu Dhabitól Kuala Lumpurig, mindenhol ezzel parádéznak a volt kolóniák büszke polgárai. Úgyhogy ideje átvenni a módit, a magasházakkal elcseszett londoni belváros után vidéken is. Hajrá, Anglia. 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk