Épületek/Örökség

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

1/3

?>
?>
A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével
?>
1/3

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája
Épületek/Örökség

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

2010.11.05. 12:34

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Visegrád, Magyarország

Vélemények:
1

A visegrádi királyi palotában megnyitott kiállítás a méltatlanul kevéssé ismert magyar Anjou királyok időszakát idézi meg, a kort, amikor az ország Közép-Európa vezető hatalma volt. Kovács Olivér írása.

„Méltatlanul kevéssé ismert a 14. század történelme a nagyközönség előtt, pedig a Magyar Királyság meghatározó időszaka volt, amikor a nemzetközi politikai térben is komoly befolyással bírt. Ezt bizonyítja az 1335-ben, éppen itt, Visegrádon megszervezett királytalálkozó is, amely évtizedekre megszabta Közép-Európa sorsát" - mondta el a műemlékem.hu-nak  „Az Anjouk Visegrádja" című kiállítás rendezője. Buzás Gergely régész hozzátette: ugyan a század legnagyobb szabású politikai találkozójára a településen került sor, azonban nem abban a palotában kötött egyezséget a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó, amelyet rekonstruálva ma láthatunk.

 

1/3


 

A visegrádi királyi palota első említése egy meglehetősen szomorú esemény, Zách Felicián merénylete kapcsán történik. A főúr 1330. április 17-én karddal rontott itt rá a reggeliző királyi családra, I. Károlyt a karján megsebesítette, feleségének, Erzsébet királynénak pedig, aki a fiait védte, négy ujját levágta. A támadásra egy ma már nem látható, kisebb méretű palotaépületben kerülhetett sor, amelynek maradványait megtalálták a ma látható palota előtti parkosított részen.

„I. Károly nem véletlenül választotta székhelynek Visegrádot" - mondta Buzás Gergely. „V. István, Árpád-házi uralkodó dédunokájaként igyekezett megszerezni a magyar trónt, 1301-ben meg is koronázták, ám nem Székesfehérváron és nem a Szent Koronával, ezért nem volt érvényes a beiktatás. Kezdetben alig volt támogatottsága, Budára be sem engedték, így zsenialitásának köszönhető, hogy egy évtized alatt maga mellé állította a főurak nagy részét. Végül az 1310-es koronázással hivatalosan is magyar király lett, azonban az ellenálló Budával szemben Visegrádon, kezdetben az alsóvárban rendezte be az udvarát. Innen költözött le az első palotába, ahol a merényletre és a királytalálkozóra is sor került."

Az igazán jelentős lépés azonban nem az udvar, hanem a királyi adminisztráció letelepítése volt. Visegrád fontosságát az adta, hogy bár a király úton lehetett az országban, a királyi intézmények helyben maradtak, így igazgatási szempontból a 14. században átalakult az ország.

 

A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével
2/3
A látvány a Narmer Építészeti Stúdióban készült Tóth Márton Zoltán és Schunk Szabolcs közreműködésével

 

 

Károly fia, I. (Nagy) Lajos folytatta a királyi rezidencia kialakítását Visegrádon. Új palotát építtetett, belső udvarral, kúttal annak közepén – ezt bővíttette és alakíttatta át Mátyás egy évszázaddal később reneszánsz stílusban, s ezt rekonstruálták (a legkésőbbi, Mátyás-kori) állapotában az elmúlt tizenkét esztendő alatt. Így ugyan ma Mátyás palotájának rekonstrukcióját láthatjuk, ám az arányaiban, tömegében az Anjou-kori épületet idézi.

Az Anjouk Visegrádja című kiállítás egy olyan királyi székhelyről és palotáról ad képet, amely ma már legfeljebb nyomokban látható.

A cikk folytatása, képgaléria és virtuális rekonstrukciók az Anjouk Visegrádjáról a műemlékem.hu magazinjában.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

Vélemények (1)
városjáró
2010.11.05.
22:06

Mivel jómagam nem könnyen találtam rá, itt egy közvetlen link a cikkről: http://www.muemlekem.hu/magazin/anjouk_visegradja_kiallitas_megnyito

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk