Visszaépítik Lechner egyik főművét: a volt Postatakarékpénztár csarnokát

Ma a Magyar Államkincstárnak ad otthont, megépültekor pedig a Monarchia egyik legnagyobb szenzációja volt a teljes épület, pláne, hogy Bécsben majdnem egyidőben épült meg Otto Wagner egészen más nyelvet megütő Postatakarékpénztára is, így izgalmas lehetett összehasonlítani a két azonos funkciójú, ám merőben más alkotást. Az 1930-as évekre leegyszerűsödött pénztárcsarnok most a Fazakas Építésziroda tervezévésel épül vissza, kérdés, hogy minden elemét tekintve így lesz-e.

Az épületre 1899-ben írták ki a pályázatot és egészen fordulatos volt az eredménye: Lechner Ödön és Baumgarten Sándor közös pályázata második helyet ért el, míg a Berczik Gyula által jegyzett első helyezett terv már csak azért sem nyerte el a versenyt nyomon kísérő közönség tetszését, mert igencsak utánozta Lechner egyedi stílusát, így többek között ezért is új pályázatot írtak ki végül. Az 1901-re elkészült Hold utcai épület így aztán mégis az építészpáros egyik legismertebb munkája lett, ma pedig nincs olyan magyar ember, aki ne ismerne rá a nagyszentmiklósi aranykincs által ihletett, Zsolnay bikafejes tetődísz sokat publikált motívumára vagy az épületet díszítő megannyi, funkcióra reflektáló díszítésre.

Az épületet követően pár évvel később, 1903 és 1907 között épült meg Otto Wagner egészen más elvet követő Postatakarékpénztára is és annak jól ismert csarnoka. Közép-Európa e két nagyhírű beruházásának egyikét az "organikus építészet, másikat a funkcionalizmus és a design tekintheti előképnek."¹ 

Az épület történtetét azonban nem csak kezdetben érte viszontagság, de később is: megépülte után Lechner stílusa Wlassics Gyula kultuszminiszter felháborodása miatt tovább nem kapott már nagy horderejű támogatásokat, a pénztárcsarnok gyönyörű kiképzése pedig az 1930-as években teljesen átépült az adott kor stílusfelfogásának eleget téve. 

"A gyönge színek a fényreflexek fölfogására hivatvák. S a csarnokban az üvegcserepekből boltozott kupolán keresztül szűrődik az a reflexxel játszó világosság. A zöld padló, a barnán színezett bútorok, a csontos sárga falak, a kupola alatt futó ablakkoszorú, az új formák és vonalak özöne, az oszlopok, oszlopfők, falfelületek különös dekorációja egységes és új hatássá verődnek össze" -  írja a térről Gerő Ödön a Művészet 1902-es hasábjain.²

A jelentősen átalakult csarnok eredeti megjelenésének visszaépítését az épületen kiállított beruházási információs tábla szerint 2022 decemberében be is fejezik.  Az építettő a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt., a tervező pedig többek között az MMA központi épületegyüttesének felújítását is jegyző Fazakas Építésziroda. Az ÉTDR-en tetten érhető egy látványterv, ám csak 2019-ből. Bár e látványterven nem így látszik, kérdés, hogy a jövőben visszaépül-e a csarnok legmeghatározóbb eleme, a Waltherr Gida üvegmester által készített kupola, amelynek "pikkelyes kiképzése" méhsejteket vagy egy kaptárt idézett meg, mely a méhek munkájára és rendszerezett takarékosságára utalt, azaz az épület funkcióját reprezentálta. (Ezért láthatóak kaptárok a homlokzat díszítésén is.)

<sup>1 Dora Wiebenson - Sisa József: Magyarország építészetének története, Vince, Budapest, 1998., 255.o.
2. Gerő Ödön: A postatakarékpénztár háza, in: Művészet 1902/1., 55.o.</sup>

Pleskovics Viola