Programok

Xpozíció - Reimholz Péter: Székesfehérvári Videoton Oktatási Központ

1/2

Az épület déli homlokzata a MÉ 1986/6 számában megjelent cikkben, fotó: Szentiváni János

?>
Az épület déli homlokzata a MÉ 1986/6 számában megjelent cikkben, fotó: Szentiváni János
?>
1/2

Az épület déli homlokzata a MÉ 1986/6 számában megjelent cikkben, fotó: Szentiváni János

Xpozíció - Reimholz Péter: Székesfehérvári Videoton Oktatási Központ
Programok

Xpozíció - Reimholz Péter: Székesfehérvári Videoton Oktatási Központ

2012.09.17. 08:40

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Reimholz Péter (1942–2009), Ekler Dezső, Bodor Ferenc

Helyszín:
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Esemény kezdete:
2012.09.20. 16:00
Esemény vége:
2012.09.20. 18:00

Vélemények:
5

A beszélgetések a Bodor Ferenc és Ekler Dezső által (a nyolcvanas évek végén) szervezett Tölgyfa-estek hagyományát is fel szeretnék eleveníteni. Ezúttal Reimholz Péter székesfehérvári Videoton Oktatási Központja a téma, amely körül a védetté nyilvánítására indított kampány során kisebb vita is kerekedett a közelmúltban. 2012. szeptember 20-án 18 órától a FUGA-ban.

A 6b.hu internetes építészeti (és irodalmi) videófolyóirat szervezésében új építészetelméleti sorozat indul négy állandó főszereplő – Szalai András művészettörténész-építész, Kerékgyártó Béla filozófus, Tardos Tibor belsőépítész és Szentpéteri Márton eszmetörténész, designkritikus – részvételével a FUGA-ban. A most következő eseményen Szalai Andrást és Szentpéteri Mártont kivételesen Dévényi Tamás és Masznyik Csaba helyettesíti. Az estek során egy közösen választott épületről beszélgetnek, vitáznak a résztvevők: nem kritika és nem méltatás, hanem a megismerés, az árnyalatokban gazdag elemzés a cél. Egy ilyen beszélgetés, melyre szándékosan nem gyakorló építészeket kértünk fel, talán segít a közelmúlt és a jelen építészetének értékelésében, hogy ne csak a Reimholz Péter által emlegetett „titkos belső értékrend" létezzen, mely zárt körben és szájhagyomány útján terjed a szakmán belül. Az esték videó-felvételeit a 6b.hu folyóirat rögzíti és a honlapján közzéteszi.

 

Az épület déli homlokzata a MÉ 1986/6 számában megjelent cikkben, fotó: Szentiváni János
1/2
Az épület déli homlokzata a MÉ 1986/6 számában megjelent cikkben, fotó: Szentiváni János

 

 

Másodikként Reimholz Péter székesfehérvári Videoton Oktatási Központja a beszélgetés témája, mely körül a védetté nyilvánítására indított kampány során kisebb vita is kerekedett a közelmúltban. A beszélgetések a Bodor Ferenc és Ekler Dezső által (a nyolcvanas évek végén) szervezett Tölgyfa-estek hagyományát is fel szeretnék eleveníteni. /Árvai András – 6b.hu és Masznyik Csaba szervezők/

Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek (1000 Ft/ 1 FUGA kártya).

Vélemények (5)
mB
2012.09.20.
19:44

Köszönöm a mai estét, sok-nézőpontú, tartalmas volt - ajánlom egyúttal a fent is (sajnos link nélkül) előkerülő interjút (6b.hu): Valóság és ábrázolás Reimholz Péterrel beszélget Ekler Dezső a székesfehérvári VIDEOTON Oktatási Központ kapcsán. (Bocsánat, sajnos folyamatos és visszatérő élményem, hogy nem találok meg [akár friss] dolgokat az építészfórumon. E fenti esemény ma volt, így a főoldalon [s az események közt] sincs kint, érthető módon, nincs viszont sem az "események" sem a "közélet" témakör alatt - holott a kategóriája hasonló: "esemény archívum" (mit jelent itt az "archívum"? Miért az? Hogy hívható elő? Illetve: hogy található meg - hosszasabb nyomozás nélkül - egy alig pár napos, pláne: egy régebbi cikk?...)

Masznyik Csaba
2012.09.17.
18:50

Kedves ÉF, kedves érdeklődők! Köszönjük, hogy felhívtátok a figyelmet az eseményre. Két dolgot hozzá kell tennem: - Váratlan elfoglaltság miatt sem Szalai András, sem Szentpéteri Márton nem tud ezen a beszélgetésen részt venni. Sajnos. Pedig mindketten fontos szereplők lettek volna: Szalai András írta eddig az egyetlen elemző tanulmányt Reimholz Péterről; Szentpéteri Márton édesapja, Szentpéteri Tibor pedig Reimholz egyik közeli barátja volt az Iparművészeti Főiskola formatervező szakán (amikor Reimholz még formatervezőnek készült). Szentpéteri Márton, mint designtörténész, alapvető szempontokkal gazdagította volna az estét, úgyhogy mindenképpen szerét ejtjük, hogy ha utólag is, de mindkettejüket megszólaltassuk. Meghívtam Dévényi Tamást, ezért ezen az estén ő fogja mindkettejüket helyettesíteni :-) - A VOK homlokzati felújításának történetét ismertem és végigkövettem. Természetesen én is nagyon sajnálom a történteket, de tudomásul kellett vennem, hogy ez történt, amin túl kell lépni. Az épületnek vannak tulajdonosai, vannak jogaik. Felvettem velük a kapcsolatot a fotózási, videózási engedélyek ügyében. A fotózási és publikálási jogok feltétele volt, hogy a képeket a felújítást célzó kritikai szándékkal nem használjuk fel. Ezért a beszélgetésen erről és a Zsófi által leírt történetről - mivel az publikus, és a 6b.hu közzé is teszi - nem lesz, nem lehet szó. A célunk Reimholz Péter eredeti épületének - mely az életmű egyik kulcsépülete - elemzése, mérlegre tétele. Fontos kérdés ezen túl a kortárs épületek (70-es, 80-as évek) műemléki védelmének kérdése is, de a fentiekre való tekintettel erről csak általánosságban lehet szó. Mindenkit szeretettel várunk a beszélgetésre: addig is ajánljuk Ekler Dezső beszélgetését Reimholz Péterrel még 1986-ból (MÉ, 1986/6), valamint a 6b.hu portál előzetes anyagát is a témában. Üdv! mCs

Pákozdi Imre
2012.09.18.
06:24

@Masznyik Csaba: "A fotózási és publikálási jogok feltétele volt, hogy a képeket a felújítást célzó kritikai szándékkal nem használjuk fel. Ezért a beszélgetésen erről és a Zsófi által leírt történetről - mivel az publikus, és a 6b.hu közzé is teszi - nem lesz, nem lehet szó." Mint afféle konzervatív kommentelő, hadd kérdezzem meg úgy általában, de különösen Masznyik Csabától - pl. az épületkritikát állítólag tantárgyi keretek között is "felvállaló", ám a fenti szövegen ohne weiteres átsikló némely hozzászóló helyett kérdezve: ez a vita immáron hogyan képzelendő el? "Nem lesz, nem lehet szó"; ez hogyan gondolják? A fenti, szabadonszólás-párti, az épület- és építéskritika feltétlen szabadsága mellett kiálló attitűddel :-) jól összevág, hogy az iparművészeti múzeumi pályázat eredményével kapcsolatban, az épületkritikát állítólag tantárgyi keretek között is felvállaló hozzászóló legélesebb kritikusi megszólalása az volt, hogy a zsűri ítélete "sokak számára vitatható is lehet". Emellett ugyanő kioktatóan utalt a korhű továbbépítést úgymond kizáró tervezői kánonra. Bravó.

Pákozdi Imre
2012.09.18.
18:47

@Pákozdi Imre: Válasz híján további jó interaktív (el)hallgatást kívánok. Gyakorlati jótanács a szervezőknek: a harmincas években ilyen esteken rendőrbiztos ült az első sor bal szélén, vigyázva a megszólalók szavát. Manapság talán egy éles hallású ügyvéd is megteszi.

tdbt
2012.09.19.
16:27

@Pákozdi Imre: Ugyan már! Vihar egy pohár vízben. - Csaba arról írt, hogy mi a téma; az már a megszólalók dolga, hogy mit mondanak. - Mindez pedig nem középponti kérdése sem a VOK, sem Reimholz recepciójának. Akkoriban mindkettő nagy szám volt... És most? - Tardos Tibor

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk