Épülettervek/Hallgatói terv

Zárkándy-bástya Egerben

1/26

Zárkándy-bástya

?>
Zárkándy-bástya
?>
Eger
?>
Környező épületek
?>
Úthálózat
?>
Kilátás a bástya tetejéről
?>
A bástya mai állapota
?>
Az Egri vár élete
?>
Falkutatási rajzok
?>
Koncepció
?>
Koncepció
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Belső látvány
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Emeleti és tetőszinti alaprajz
?>
Déli homlokzat
?>
Déli homlokzat
?>
Keleti homlokzat
?>
C-C metszet
?>
D-D metszet
?>
A-A metszet
?>
B-B metszet
?>
Rátkai Anna
1/26

Zárkándy-bástya

Zárkándy-bástya Egerben
Épülettervek/Hallgatói terv

Zárkándy-bástya Egerben

2014.09.12. 12:46
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Eger, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rátkai Anna

Eger – Zárkándy-bástya diplomamunka

Tervezés éve:
2014

Stáblista

építész konzulens: Kertész András
épületszerkezetek: Dr. Fülöp Zsuzsanna
tartószerkezet: Dr. Geszler Rudolf
építéskivitelezés: Huszár Zsolt
épületgépészet: Dr. Braxatoris Ákos
elektromos: Filetóth Levente
műemlékvédelem: Daragó László
régész: Fodor László
vármúzeum: Berecz Mátyás, Csillag Tamás
felmérési adatok: Motívum Építész Iroda 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Bizonyára mindenki járt már Egerben, és az egri várat is sokan ismerik, de azt kevesen tudják, hogy a vár északkeleti csücskében lévő, mára már csak egy kőhalomnak tűnő rom valaha a vár egyik bástyája, a Zárkándy-bástya volt, melyet 1907-ben, az Eger-Putnok vasútvonal megépítésével brutálisan leszakítottak a vártól, ezzel - lehet hogy végleg - megpecsételve ötszáz éve tartó, kalandos sorsát. Rátkai Anna diplomamunkája.

A funkcióját vesztett építményt azóta egyik oldalról a vasútvonal, másik oldalról Eger egyik észak-dél irányú, igen forgalmas útja gátolja meg abban, hogy bekapcsolódhasson a város életébe, forgalmába.

Az egriek szeretik ezt a romot, gyakran kijárnak a mellette lévő kis parkba, itt gyönyörű kilátás tárul a városra, a fiatalok kedvelt, titkos helye. Sajnos a bástya jelenlegi állapotában azonban használhatatlan és életveszélyes.

A bástya mai állapota
6/26
A bástya mai állapota

Célom, hogy tervemmel felhívjam a figyelmet a romokban rejlő lehetőségekre, egyrészt, mint turisztikai attrakcióra, másrészt, mint a városban élő fiatalok számára kialakított, tartalommal megtöltött találkozóhelyre, egyszóval, hogy a bástyát bekapcsoljuk a város vérkeringésébe, kulturális életébe. Szeretném a várnak ezt a méltatlan helyzetben lévő darabját visszaadni az egrieknek, mely így kapocsként szolgálhatna a helyiek és az idelátogató turisták között.

A tervezés alapelve volt számomra a bástyát visszafogott építészeti elemekkel, minimális beavatkozással, megfelelő funkcióválasztással használhatóvá, és ezáltal fenntarthatóvá tenni. Fontos volt a romok hangulatának megtartása, hisz ez a hatalmas érték mindenki számára izgalmas és vonzó látványosság, de ezen túl, egy új, a romokat élettel megtöltő, jól használható funkció is elengedhetetlen a további fenntartásához.

A bástya a vár hátsó bejárata mellett, autóval könnyen megközelíthető helyen található. Jelenleg gyalogosan egy kis kerülővel juthatunk fel ide a városközpontból, de az év végére elkészül a várfal külső oldalán végigfutó új sétaút, így 10 perc alatt elérhető lesz a történeti belvárosból is.

A tervezést alapos vártörténeti kutatás előzte meg. A bástya ma látható romjai több korszak építményeit foglalják magukba, építését 1568-ban kezdték el, és Zárkándy Pál hadvezérről nevezték el. Giulio Baldigara olasz hadmérnök tervei alapján átépítették, majd a második török ostrom során aláaknázták. Érdekessége, hogy egykor olasz fülesbástya volt, párját a vár délkeleti csücskében ma is megtalálhatjuk, ez az akkori kor vívmánya volt.

Még érdekesebbé teszi a helyszínt, hogy egy földalatti kazamatajárat vezet ide a várból a sínek alatt, melynek a bejáratát ugyan befalazták, de ma is járható, megnyitható, tehát mégsem sikerült a bástyát végérvényesen elszakítani a vártól. Ezek a járatok annak idején aknafigyelő folyosók voltak, és a vár különböző részeit kapcsolták össze. Ehhez a folyosóhoz egy ágyúterem is kapcsolódott, mely sajnos annak idején a vasútépítés áldozatává vált.

Koncepció
10/26
Koncepció

Kutatásom során felmérési tervekhez is hozzájutottam, ezért külön köszönettel tartozom a Motívum Építész Irodának.

A tervezési folyamatot nem a szokványos módon kezdtem el, nem egy konkrét programot próbáltam beerőltetni a területre, hanem sokáig vizsgáltam a helyszín különös adottságait, hangulatát, kerestem a falak közt már létező és majd kialakítható tereket, térkapcsolatokat, így bontakozott ki végül a megoldás.

Három fix pontot találtam, amikhez végig ragaszkodtam a tervezés során. Az első, a kazamata kijáratának megnyitása, vagyis a bástya és a vár kapcsolatának helyreállítása volt, a második, az idők során végbement pusztulás-pusztítás ellenére megmaradt egyetlen ép boltív jelenlegi hangsúlyának megőrzése, és végül, a bástya legmagasabb pontjáról való gyönyörű kilátás élményének megfelelő tér kialakítása. Izgalmassá tette a feladatot, hogy a területnek ezek a kiindulást adó pontjai különböző magassági szinteken helyezkednek el.

Az említett boltív a romos falak közt megjelenő erőteljes építészeti elem, és bár sohasem funkcionált kapuként, de sors és a pusztulás szeszéje folytán ma csak ezen keresztül lehet a bástyára bejutni. Kihasználtam hát a boltív „jelszerűségében" rejlő lehetőséget, és így ez lett a főbejárat, a kapu, ezen keresztül juthatunk be az egyre szélesedő, támfalak által tagolt kertbe, a tulajdonképpeni bástya belsejébe.

Látványterv
14/26
Látványterv

A másik megközelítési lehetőség a várból induló kazamata járat, ezt megnyitva a várlátogatás új végpontjaként is működhet a bástya, ahol a szabaddá vált várfalak bepillantást adnak a középkori védelmi célú építkezés magas szintű mérnöki megoldásaiba is, nem mellesleg pedig az ideérkezők ehetnek-ihatnak valamit, miközben gyönyörködnek a panorámában.

Hosszú keresés után végül a kőromok északi falai közé csúsztattam be magát az épületet, melyben a földszinten (a kazamatajárat kijárati szintjén) egy kiállítóterem kapott helyet, amiben egri képzőművészek mutatkozhatnak be, az emeleten, pedig egy kávézót terveztem, nagy terasszal, melyről az egész bástya belseje belátható.

A kiállítóterem két szint belmagasságú, három oldalán az eredeti kőfalakkal körülvéve. Az egykori északi várfal vonalában húzódnak a nagyterem kiszolgáló egységei, és e fölött kapott helyet a kávézó. Az így kialakult tömeg metszetében tökéletesen be tud ülni a falak közé, kívülről nem is látható. Egy extenzív zöldtetővel zárul a létesítmény melyre az épület melletti külső lépcső vezet fel.

A tervezett galéria-kávézó kiszolgálja az egrieket és az idelátogatókat egyaránt. Az épület előtti kőfalakkal körülvett parkban kisebb szabadtéri kiállítások, koncertek, végvári vigasságok is tarthatók, a hétköznapokon, pedig egy csendes, kellemes hely, ahol összeülhetnek a barátok.

Belső látvány
15/26
Belső látvány

Anyaghasználatban az újonnan épített elemek markánsan eltérnek a meglévő épületrészektől. A monolit vasbeton és a réz párosával jelölöm ki az új kor épületeit, mely kis beavatkozások végigfonódnak a romokon. A falakon rekonstrukciós munkákat kell végezni. A falkoronák letakarítása után egy szárító habarcsréteg kialakítása szükséges, mely kivezeti a párát a nedves falakból. Erre a rétegre jön egy tömörebb mészkő fal, melynek rakási módja hasonló az eredetihez. Ez a réteg jobban ellenáll az időjárási viszontagságoknak, de a teljes biztonság érdekében ezt egy szilikonos habarcsréteggel szükséges lezárni.

Munkám során igyekeztem megtalálni az egyensúlyt a műemlékvédelmi szempontok és a mai kor elvárásai között, határozottan és logikusan használni a modern építészeti eszközöket, élővé tenni a romokat anélkül, hogy azok veszítenének hangsúlyukból.

Déli homlokzat
20/26
Déli homlokzat

Tervemhez sok segítséget nyújtottak az egri régészek, építészek, és a Vármúzeum munkatársai, ezúton is szeretnék köszönetet mondani nekik.

Rátkai Anna

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk