Zeneoktatás légvédelmi bunkerben

Orbán Ákos egy zeneiskola növekvő térigényére reflektál diplomamunkájában. Egy közeli, az iskola épületével vizuális kapcsolatban álló légvédelmi óvóhelyet választott az új funkciók elhelyezésére, melynek adottságai a sűrű beépítés ellenére tökéletes akusztikai izolációt biztosítanak.

Funkció, helyszín

A nagy múltú Tóth Aladár Zeneiskola a VI. kerületi Szív utcában működik, ám mostanra jócskán kinőtte otthonát: a könnyű- és komolyzenei oktatás nehézkesen fér meg egymás mellett, nem adottak a körülmények a színvonal fenntartásához. A Szív utcai épületben a növendékek koncertjeit, illetve nagyobb létszámú rendezvényeket (pl. évnyitó) nem lehet tartani, a legnagyobb terem jelen pillanatban 50 fő befogadására alkalmas. További probléma, hogy jelenleg az intézménynek nincs udvara, mivel azt a szomszéd épületben működő általános iskola használja.

Az igény egyértelműen kimondatott: szükség van új próbatermekre, ahova a könnyűzenei tagozat át tud költözni, kell egy minimum 150 fő befogadására alkalmas koncertterem, és egy udvar, ahova ki lehet menni az órák között friss levegőt szívni.

A VI. kerületi Rózsa utcában (mely a Szív utcával párhuzamos első szomszédos utca), egy alacsony építészeti értékekkel bíró, a beépítésbe csekélyen illeszkedő lakóépület mögött található egy, az 1950-es években épült, régóta elhagyatott légvédelmi óvóhely. Ennek az adottságai (3 méteres vasbeton falak és zárófödém) tökéletes akusztikai izolációt biztosítanak, a sűrű beépítés ellenére sem szűrődik ki hang bentről. Mivel az óvóhely és a zeneiskola egymással még vizuális kapcsolatban is áll (a Szegfű utca összeköti a Rózsa és Szív utcákat, a Zeneiskola és az óvóhely pont az utca két végén állnak), erre a telekre helyeztem el az igényelt funkciókat. A légvédelmi óvóhelybe kerülnek a könnyűzenei tagozat próbatermei, míg az előtte álló épület helyére egy új épül, melyben helyet kap a koncertterem, egyéb kiszolgálóegységeivel együtt.

Telepítés, tömegformálás

Az új épület tervezése során alapvető szempont volt az utca zártsorú beépítésébe való illeszkedés, a kapcsolat keresése a környező épületekkel. A funkció (koncertterem) mérete miatt is a MÁV-székház csatlakozó szárnyának szélességi méretét vettem alapul a lábnyom meghatározásánál, így alakult ki a 15 méteres teljes szerkezeti szélesség, mely az adott 23,85 méteres épülethosszal párosul. A kerületi szabályozási terv a telekre 17 méter maximális utcai homlokzatmagasságot ír elő, melyet a szomszédos lakóépület (Rózsa u. 52) a 16,1 méteres párkánymagasságával tiszteletben tart. Mivel az idomulást tartottam szem előtt a tömegformálásnál is, az épület utcai tetősíkja leköveti a szomszédos épületét.

A koncertépület monolitikus tömegként jelenik meg a bunker előtt mintegy takarva azt, megőrizve annak rejtett jellegét, de a zeneiskolával alkotott tengelyében megnyíilik: onnan kilépve bepillantást nyerhetünk a ‘kulisszák mögé’. A tengely a földszintet két részre osztja, létrehozva a közönségforgalmi- és a művészbejárót. A ház középület lévén a ‘közönség’ felé is invitáló gesztust tesz: a főbejáratot és a belső udvart összekötő átmeneti tér fokozatosan kinyilik az utca felé, mintegy beszippantva az ide érkezőket. Ebben a térben az udvar és az utca szintje közötti 3,30 méteres szintkülönbségből adódóan lépcsőn és biciklis rámpán lehet lejutni a bunker épületéhez.

A bunker jelenlegi magassága az új, előtte húzódó épületéhez képest alacsonyabban van, így az utcáról nem látható. Ennek megtartása érdekében emeletráépítés nem történik, a bunker szinte kocka befoglaló formáját érintetlenül hagyom. A belsejében található 2,20-2,40 méteres belmagassággal szerkesztett szinteket elbontom, és egy használhatóbb felosztással új szintek kerülnek beépítésre.

Az épület érdekes helyzetben van, hiszen két oldalról is tűzfalak határolják, de azoktól el van húzva ~ 2,5 illetve 5 méterrel. Ebből adódott a lehetőség, hogy megtartva az épület süketszoba-jellegét, az egész közlekedőmagot kiszervezzem az épületből, eltávolítva mindennemű lépcsőzésből-liftezésből adódó kopogóhangot a belső terekből. Ez a közlekedőmag a MÁV-székház felé adott 5 méteres ‘foghíjba’ kerül beépítésre, mintegy ‘befoltozva’ az itt tátongó lyukat. A másik oldalon lévő 2,5 méteres rés szintén hasznosítani lehet, a kerti bútorok raktározása és a gépészeti vezetékek elvezetése történik itt, látszó módon.

Külső formálás, szerkezetek

Az épületkomplexum kettős viselkedése az utcai homlokzaton is visszaköszön. Egyrészről monolitikus tömeget, tömörséget sugároz, védve az udvaron található rejtett bunkert, másrészről kommunikál a szemközti zeneiskola épületével. Az említett átmeneti tér kialakításán kívül az épület felületében is megnyílik a zeneiskola felé. Nagyméretű nyílásokat alakítok ki a koncertépület falában, melyek motorosan állítható függőleges árnyékoló-lamellákkal nyithatók ki, illetve zárhatóak be.

Az épület falai a bunker szellemiségét követve vasbetonból készülnek, maghőszigetelt látszó-kéregbeton felületképzéssel, melyhez az említett árnyékoló-lamellák felületükben illeszkednek. Ezzel a megoldással a koncertépület dönthet arról, hogy éppen teljesen sík zárt betonfelületként ‘bezárja kapuit’, vagy a lamellák 90 fokos kinyitásával mintegy ‘beengedi’ a külvilágot a zeneiskola tengelyében.

A fentebb említett átmeneti tér teljes felületképzése eltér a homlokzati megoldástól. A falakon, a mennyezeten és a padlón is a corten acél köszön vissza, különböző megoldásokkal, de egységes képet alkotva. Ez a belső udvaron lére hozott könnyűszerkezetes megoldások kinyúlásaként értelmezhető, az emberek ezen a téren áthaladva már a belső világ részesévé válnak. A homlokzat látszó betonfelülete utal a környezetében lévő ‘stukkózott-falfülkés’ megoldásokra: a külső betonkéregből a fényt épphogy megtörő falfülkék kerülnek kialakításra, ismerős struktúrát hozva létre. Ez a látszóbeton felület megszakítás nélkül átfordul a tetősíkra is.

Belső formálás, épületek működése

A koncertépületben helyet kap egy 150 fő befogadására képes koncertterem a hozzá tartozó funkciókkal együtt: büfé, ruhatár, művészeti öltözők, közösségi terek. Az Andrássy út felől érkezve a befelé futó fal rávezet az épület főbejáratára, kisebb városi teret hozva létre előtte. Az épületbe lépve egy előtér galériára érkezünk, ahol a födémáttörések mozgalmas téri szituációkat alakítanak ki. A galériaszint alatt, az udvar szintjén található a büfé és a ruhatár. Az épület geometriájából adódóan a koncertterem az épület áttörése fölött helyezkedik el, az épület hossztengelyében. Nézőtere kétszintes: egy, a színpad szintjén lévő sík nézőtér, illetve a fölötte benyúló galériaszint gondoskodik a látogatók ültetéséről.

A raktárhelyiség az épület tetőterében kap helyet, ide kerülnek a gépészeti berendezések is. Ez a raktárhelyiség az épületből közvetlenül nem érhető el, erre egy külső teherlift szolgál, mely az udvar szintjéről indul, és a színpad ill. a tető szintjén nyíilik be az épületbe. Szintén a funkciók hasznos terének maximalizása végett az épületen belüli közösségi tereket határoló tartófalak egymás fölött el vannak csúsztatva, így míg az előtér a földszinten kell, hogy a legnagyobb legyen, fölfelé haladva ezek a megérkezőterek egyre kisebbek, egyre több teret adva át a koncertteremnek.

A koncertterem különleges szerkezeti megoldásokkal készül: a HOLEDECK gyártású kikönnyített alulbordás vasbeton födém - mely látszó mivoltának köszönhetően markáns megjelenést kölcsönöz a teremnek -, a falra szerelt perforált rétegelt lemez akusztikai panelekkel együtt teljesíti az akusztikai követelményeket. Ez a két anyag jól kiegészíti egymást: míg a vasbeton födémszerkezet a bunker határozott brutalitásának szellemiségét közvetíti, a rétegelt lemez színében és anyagában is lágyítja az összhatást.

A bunkerbe a belmagasságokból adódóan 4 szint kerül. A földszinten lévő megérkező-pihenő zóna a recepcióval egészül ki, itt találhatók az épület mosdói is. A további szinteken 3-3 próbaterem található, ideális teret biztosítva a könnyűzenei oktatásnak. 

A terv megoldást keres arra, hogy egy használaton kívüli utilitárius épület hogyan rehabilitálható némi szemléletváltással úgy, hogy az inkább egy épülő jövőt sugározzon, mintsem a hanyatló múltat.

Orbán Ákos