ZERO CO2 kibocsátású építészet - Az építészet felelőssége

Beszélhetünk-e felelősségteljes építészetről, ha a mesterséges környezet rombolja a természetest? Ha az épített környezet és annak fenntartása kimeríti a természeti kincseket, veszélyezteti az élővilágot, rontja a jövő nemzedék életesélyeit, életminőségét, környezetszennyezést, klímaváltozást idéz elő?Szekér László írása

Az építészet felelősségteljes hivatás - gyakran halljuk ezt különféle szakmai és civil fórumokon. A felelősségvállalás - legyen szó bármiről is - morális hozzáállást feltételez. A szubjektum szabadsága abban áll, hogy eldöntse, miért vállal felelősséget.

Felelős építészet. Mit is jelent ez? Szorgos munkával kényelmes, biztonságos otthonokat és városokat igyekszünk építeni, gyakran a természetes környezet rovására. Beszélhetünk-e felelősségteljes építészetről, ha a mesterséges környezet rombolja a természetest? Ha az épített környezet és annak fenntartása kimeríti a természeti kincseket, veszélyezteti az élővilágot, rontja a jövő nemzedék életesélyeit, életminőségét, környezetszennyezést, klímaváltozást idéz elő?

Walt Whitman (1819—1892) világhírű amerikai költő több mint egy évszázada jegyezte le az alábbi sorokat: „A dolgok lényegéből következik, hogy minden megvalósulás, minden siker – mindegy miféle – felszínre hoz valamit, ami további, még nagyobb erőfeszítéseket tesz szükségessé." Korunk dilemmájáról szól ez a jóslat.

Az építészeknek új kihívásokkal kell szembenézniük. Amikor az építészet felelősségéről beszélünk, nem a jövő, hanem a ma építészetéről beszélünk (erre utal a közeljövőben megrendezésre kerülő szimpózium elnevezése: építészet MOST!). A felelősség tudatosságot feltételez.
A posztmodern, technokrata társadalmaknak meg kell teremteniük a lehetőséget, hogy az épületek, városok, a kapcsolódó infrastruktúrák a lehető legkisebb energiafelhasználással létesüljenek és üzemeljenek, s ne terheljék feleslegesen a környezetet. Az építészetnek a hagyományos, kozmikus tudást kell ötvöznie a legújabb technológiai vívmányokkal, művészi, kreatív módon. Az építészeknek keresniük kell azokat a lehetőségeket és módszereket, melyekkel decentralizált, autonóm, természetes, fenntartható házakat és településeket hozhatnak létre. Olyan épületeket és városokat, melyek elvetik az energiapazarlást, tudatosan kiaknázzák a természeti erőforrásokat, elsősorban a megújuló forrásokat (Nap, föld, levegő, növényzet).
A hagyományos megoldásokat sem nélkülözve az építészetnek szervesen integrálnia kell a megújuló energiákat, a növénytelepítés, tájolás, benapozás, árnyékolás adta előnyökkel is ajánlott számolni a tervezés során.
Konkrét célokat kell megfogalmazni az épületek széndioxid kibocsátásának drasztikus csökkentésére. Az oktatásban, a továbbképzésben meg kell jelenniük ezeknek a szempontoknak, mint ahogy az építészeti szabályozásban, a minősítésben és az építési előírásokban is. A megújuló energiaforrások hasznosítását támogatni szükséges: ösztönzésekkel, közvetlen módon vagy adókedvezményekkel.

Hisszük, hogy az energiafaló ingatlanok a múlt építészetének produktumai, és a változás elkezdődött. Hisszük, hogy a XXI. század építészetét az alacsony energiafelhasználású ingatlanok, a passzívházak, a zéró emissziós, sőt, a pluszenergiás épületek határozzák meg.

Szekér László