Design/Formatervezés
Zöldbe borult pavilonok
2012.07.18. 09:55
Cikkinfó
Patrick Blanc francia tájépítész vertikális kertes újításai óta tudjuk, hogy egy házat nemcsak repkénnyel, vadszőlővel vagy borostyánnal lehet befuttatni a teljesen zöldbe burkolt hatás elérése érdekében - ma már mindezt a növényfalakkal is elérhetjük, sőt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a függőleges felületeken sem áll meg a vegetáció, hanem extenzív zöldtetőben folytatódik. Pók Enikő cikkében zöldbe borult pavilonokra mutat európai példákat.
Milly Film: ipari épület zöld köntösben
A Samyn & Partners belga tervezőiroda számára nem ritka feladat ökologikus épületet tervezni, így nem csoda, hogy a Milly Film részére tervezett ipari épület is a környezettudatosság jegyében épült. Míg a termelés a pincében és a második emeleten zajlik, a földszinten és az emeleten huzamosabb tartózkodásra alkalmas helyiségeket alakítottak ki - hálószoba és fürdőszoba is található itt az egészségügyi helyiségek mellett. Az épület egyik homlokzata teljes üvegezést kapott, a másikat pedig növényfal borítja - mely nemcsak összekapcsolja az épületet az őt körülvevő természetes környezettel, hanem hőszigeteli is a szerkezetet -, így télen melegebben tartja, nyáron pedig hűti az épületet a szerelt zöldfalas homlokzatburkolatnak köszönhetően. A vertikális kert kialakításában Patrick Blanc francia tájépítész segédkezett, akinek nevéhez fűződik a Jean Nouvel által tervezett Musée du Quai Branly vagy a Herzog & de Meuron építészek tervezte madridi Caixa Forum zöldfalának kialakítása is. A Milly Filmben nemcsak a homlokzatot borítja növény, a zöldfal extenzív zöldtetőben folytatódik. Az épület nemcsak külsőleg nyit a természet felé, a belső burkolatok is természetes anyagúak, így próbál a Samyn & Partners egy ipari jellegű épületből egy high-tech csoda helyett természetközeli épületet létrehozni.
1/23
Milly Film – növényfalas homlokzat, fotó: Marie-Françoise Plissart
Milly Film – növényfalas homlokzat, fotó: Marie-Françoise Plissart
2/23
Milly Film – üveghomlokzat, fotó: Marie-Françoise Plissart
Milly Film – üveghomlokzat, fotó: Marie-Françoise Plissart
3/23
Milly Film – makett, Samyn and Partners
Milly Film – makett, Samyn and Partners
4/23
Milly Film – makett, Samyn and Partners
Milly Film – makett, Samyn and Partners
5/23
Milly Film - alaprajz, Samyn and Partners
Milly Film - alaprajz, Samyn and Partners
6/23
Milly Film - metszet, Samyn and Partners
Milly Film - metszet, Samyn and Partners
New Street London: az alacsony-magas és a mű-természetes kontrasztja
A Bennetts Associates Architects tervezte a New Street Square-t, mely nem kisebb díjakat zsebelt be, mint a RIBA, vagy a Legjobb Megépült Projektnek járó elismerést a London Planning Awardon. Én csak a projekt növényfalárólt számolok be, de az egész fejlesztés bemutatása is megérne egy misét. Egy 18 emeletes iroda mellett kávézók és üzletek is tartoznak a komplexumhoz, ahol a változó magasságú épületeknek köszönhetően átlátható és napfényben gazdag lesz a New Street Square parkja. A fejlesztésnél a nyitottság mellett fő szempont volt, hogy a város központjába áramló tömeg minél több zöld területet kapjon, ezért a parkosítás mellett egy kétszintes pavilon oldalaira is zöldhomlokzatot telepítettek, mely a kiemelés érdekében különleges megvilágítást kapott, a köztéren található szobrokhoz hasonlóan. A város központjába áramló emberek megpihenhetnek a növényfalas pavilon környezetébe helyezett padokon. A projekt célja - ahogy az egyik legnagyobb zöldterülettel rendelkező európai országban, Barcelonában már megszokott -, hogy az emberek birtokba vegyék a parkosított köztereket, hisz egy nagyvárosban fokozottabban igaz, hogy az ember a természet közelségére vágyik. A 64.000 négyzetméteres kereskedelmi régió központjában, a magas irodaépületeken használt kő, üveg és acél ridegségét lágyítja a növényfal, amelyet a Clarke Associates tájépítész csapat kivitelezett. Bár az első növénybeültetés nem járt sikerrel, a következő próbálkozás, egy szárazságtűrőbb növénycsoportosulás tartósnak bizonyult. A New Street Square zöld pavilonja modulos zöldfalegységekből építkezik, a növényeket fém rácsháló tartja kiborulás ellen.
7/23
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
8/23
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
9/23
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
10/23
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
New Street London – zöldfal, fotó: Clarkeassociates
11/23
New Street London – park, fotó: Clarkeassociates
New Street London – park, fotó: Clarkeassociates
12/23
New Street London – irodaházak, fotó: Clarkeassociates
New Street London – irodaházak, fotó: Clarkeassociates
Black Box – növényekkel beültetett kókuszrost pavilon
A pavilon neve, a Black Box, azaz fekete doboz név félrevezető lehet, mivel az épületet zöldfal alkotja, de egy leégett ház helyére került – így átvitt értelemben még fekete is lehet. Philip Mannaerts és Martijn de Geus holland tervezők egy élő, kókuszrost táblákkal burkolt, ideiglenes épületet terveztek egy pályázatra, amelyen a változást és a fenntarthatóságot kellett szem előtt tartani – ők a növények folytonos változásával és az épületben zajló különböző tevékenységekkel teljesítették az első feltételt, míg a fenntarthatóság igényét a szerves homlokzati rendszerrel és a könnyűszerkezetes, teljes fal méretű szerkezeti egységekkel elégítették ki.
13/23
Black box - környezetbe illeszkedés, fotó: Architizer.com
Black box - környezetbe illeszkedés, fotó: Architizer.com
14/23
Black box – telepítés, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
Black box – telepítés, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
15/23
Black box, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
Black box, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
16/23
Black box – terjeszkedés a környezetbe, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
Black box – terjeszkedés a környezetbe, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
17/23
Black box - illeszkedés, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
Black box - illeszkedés, Philip Mannaerts, Martijn de Geus
A homlokzat kókuszrosttal burkolt farostlemezből épül fel. A növények a kókuszrost zsebekből nőnek ki, mely a növények természetes szubsztrátjaként szolgál, így nincs szükség a tápanyagpótlásra sem, ami földbe ültetett közegben szükséges lenne. A tervezőknek fennköltebb céljai is voltak a projekttel, ugyanis azt szerették volna elérni, hogy évek elteltével állati-növényi makroközösség alakuljon ki, bogarakkal, lepkékkel és kisebb rágcsálókkal. Bár nem biztos, hogy a fenntarthatóságot javítja, ha egy egér megrágcsálja a kókuszrost táblát, de még az is lehet, hogy a táblák cseréje tovább növeli az épület dinamikusságát.
18/23
Black box – kókuszrost zsebek, fotó: Architizer.com
Black box – kókuszrost zsebek, fotó: Architizer.com
19/23
Black box – kókuszrost zsebek, fotó: Architizer.com
Black box – kókuszrost zsebek, fotó: Architizer.com
20/23
Black box - növények, fotó: Architizer.com
Black box - növények, fotó: Architizer.com
21/23
Black box – nyitva, fotó: Architizer.com
Black box – nyitva, fotó: Architizer.com
22/23
Black box – belső tér, fotó: Architizer.com
Black box – belső tér, fotó: Architizer.com
A belső tér a környéken élő emberek találkozóhelye, melyben egy bár, valamint a hozzá kapcsolódó tároló és mosdó is helyet kapott. Az épületet csak átmeneti jelleggel használják; amikor nem bárként, akkor design látványelemként funkcionál, valamint jelzi a példaértékű törekvést a nagyvárosokban a zöldterületi mutatók növelésére is. Az ideiglenes épület szervesen illeszkedik a természetes környezetébe, az 5,40 x 4,50 m-es ajtó kinyitásával köztes tér képződik a belső és külső világ között, így nemcsak funkcionálisan, hanem vizuálisan is elhatárolódik a szomszédos házak egyhangúságától.
Pók Enikő
17:40
bardóczi, 2012, július 25 - 03:50 Talán nem egyértelmű, de nem az a bajom, hogy a Kiskörútra extra zöldsáv került, hanem az, hogy oda került, ahova. Villamosból kinézve biztos szép lehet. Kb. 5-6 mp-ig, addigra át is mentél rajta. "Ezen felül volt ott egy arculati koncepció": Hadd nem mondjak erre semmit! A díszkő+szökőkút, mint mostanában kiderül, országos mém lett. Nem állítom, hogy az V. kerületnek olyasfajta problémái lennének, mint egy átlag kisvárosnak, de lefogadom, hogy lett volna olyan pályázat, ami a köznek is jobban hasznára lett volna. K kő? Szerinted ez kit érdekel? Én észreveszem, mert olvastam annak idején az egyik tervező lelkes hozzászólásait, de kérdezd meg bármelyik járókelőt, hogy ettől ő most mennyivel van beljebb. Mondjuk, a magassarkút viselő nőket lehet, hogy érdekli a rengeteg vájat. Az utcabútor a másik kedvencem. Legalábbis azok a padok, amelyeken nincs támla. (A kiskörútiakon van, ha jól emlékszem.) Ez ugyanúgy extrémitás, mint a villamosok zöldje. Mellesleg azon a részen vagy 10 méter széles volt a járda. Ne haragudj, de nem hiszem, hogy ne lett volna helye a zöldnek. Pláne, hogy a síneket átpakolták, hogy helyet csináljanak a sávnak. Biztos szép lesz, ha egyszer majd meglesz az általad említett összefüggő zöld, és ha nem állja el a látványt néhány busz és villamos, a gyalogosok is nyilván értékelni fogják a távolból. A rajz meg persze fórsriftos, ahogy kell, de a valóság tudtommal eddig úgy fest, hogy a fák egy részét cserélni kellett. Fenyvesi, 2012, július 25 - 07:30: Kösz a felvilágosítást. Mellesleg a szélsőségekről beszéltem (esetünkben üvegfetisiszták kontra pitvarsimogatók). Csak pár példa egyemeletesekre: Király utcában a játszótér mellett (azt hiszem, védett, nem mondom, hogy baj, de ettől még ott van, ahol), Akácfa-Dob sarok, egy házzal lejjebb az Akácfában 2 romos ház, utóbbiak mellett van egy félig földszintes. A csarnok mellett szintén egyemeletes. És ezt csak fejből mondom. A Tabán a gondolkodásmód miatt jön ide. Amiatt, hogy hol az egyik extrémitást kapja fel a kurzus, hol a másikat. Hol szőlőt telepítenek a vároldalba, hol rózsaszínű repülőszőnyeget terveznek egy emelettel feljebb. Az ember meg csak kapkodja a fejét, és keresi a józan középutat. Ami nincs. Nézd meg, miket pakoltak az említett VI-VII ker.-be: Király passzázs, Gozsdu, és ezek csak a legújabbak. Ezeken még nem látszik az idő, de a 10-15 évvel ezelőtt épülteken már nagyon is.
08:24
@lecsó: Egy dolgot ne tévesz szem elől: a zöldsáv oda került, ahol egyáltalán lehetett róla szó. Lehet hogy ez a villamosról 5-6 másodperc, de könyörgöm: 5 percenként 200 utas látja ezt. A gyalogjárdák elé sem épített senki tűzfalat: onnan is élvezhető. Azt a bizonyos országos MÉM-et az a VOSZ elnök generálta, akinek az összes trigránitos ingatlanfejlesztését a környezetrendezés adja el, ezt ne feledjük. Én azt állítom, hogy a köznek nagyon is hasznára válik, ha igényesen szépül meg a környezete: ezekre más forrás nemigen áll rendelkezésre, úgy 50-60 évig nem is nagyon költött rá egyetlen önkormányzat sem komolyabban, szóval az a guánó, ami közben a közterületeinkre rárakódott már bőven eltakarításra várt. Csak a jéghegy csúcsát sikerült eltakarítani. Nézz már bele egy átlagos utcaképbe: gödrös, kátyús, kutyaszaros, poros, piszkos, lerohadt, agyonfirkált, odaheftölt, leszakadt, plakátoktól hemzsegő, szétrugott, összetört állapotok uralkodnak, ami nap mint nap hat a lelkünkre. Az egy más kérdés, hogy ez a köztérmegújítási folyamat (uszodaépítési folyamat, iskolaépítési folyamat, rendelőépítési folyamat, szennyvíztisztítóépítési folyamat) a legtöbb magyar önkormányzatot leküldte kutyába, mert sok közülük a pályázati önrészre is kötvényt bocsátott ki. Egy olyan ügyre vettek fel tehát hitelt, ami monemtán nem termeli a beruházás és a fenntartás költségeit. Ez a probléma. És azért momentán, mert a legtöbb közterületen szabadrablás zajlik (Budapesten sincs ez másként, sőt!): érdemes beletúrni, hogy kik, milyen feltételekkel felügyelik a közterülethasználat, közterületi reklám, parkolás díjait, és a még az önkormányatnál maradó bevételeknek hány százaléka fordítódik vissza a költségvetési lukfoltozás közepette oda, ahol a bevétel képződött: a köztérre. Hát így.
Azon a területen egyébként nincs 10 m széles járda, csak 4-6 m és valóban nem volt lehetőség a közmű védőtávolságok, az üzletek kiszolgálása, a kerékpársáv, a tűzoltók előírásai, a bkv hasfájásai, a forgalomtechnika miatt máshogyan megoldani a kérdést. Egyszer próbálnál meg egy fát betervezni a közterületre és azt engedélyeztetni. Megdöbbennél mennyire nem egyszerű. Ami keletkezett így is több, mint amit eredetileg megengedtek volna: a hogy mondtam ennek a terméke a kockafa. Sokkal de sokkal nagyobb lett a zöldfelület, mint ami a Károly körúton valaha is volt. Ennek, ahogy írtam nem csak szépészeti aspektusa van, hanem városökológiai is, akármerre is vannak azok a fák. Igen, néhányat cserélni kellett, mert nem azt a minőségű anyagot ültették ki amit a tervezők terveztek és még ki is választottak a faiskolában (spáren) és nem akkor, amikor elő volt írva: a fák már megérkeztek, amikor még csúszásban volt az építkezés, szóval elkezdtek lerohadni. De kicserélték. Öntözve vannak, meg fognak nőni, ki kell várni. Amikor a Gödör épült, mindenki azon rinyált, hogy milyen sivár, nincs egy fa. Pedig tele volt nyomva a szegély, ahol a mélygarázs miatt lehetett előnevet fákkal, amit valahogy nem vettek észre, az öszképben túl kicsik voltak. Most meg, miután a teljes épített felszínt a felhasználók lassan és szisztematikusan szinte teljesen szétverték, a főváros meg nem költ a folyamatos felújításra, egyedül a fákkal lehetünk elégedettek. Meg kell várni, ez egy 4D-s műfaj.
(aki a K kövön nem tud magassarkúban ellejteni, az sehol nem tud. Ne is próbálja. Túlzónak érzem ezt a megjegyzésed. Nyílván tudatosan kevés embert hoz izgalomba egy egyedi kő, faveremrács, poller, kapcsolószekrény, de a tudatalattinkban munkál.)
20:31
"tejóég bontják Veszprémet?" A VII. kerület tele van praktikusan lakhatatlan házakkal. Amelyeket mind meg kéne őrizni, ugye. A régi Tabánt vissza szokás sírni. Sőt, van, aki vissza is építené részben (lásd BIA ötletelése az ottani borozóakármikről). másik, 2012, július 24 - 17:48: Sematizáltam. Nem a fenti épületekről jutott eszembe, hanem arról a hozzászólásról, amelyre válaszoltam. És azért jutott eszembe, mert elég gyakran látom a körúti izét. bardóczi, 2012, július 24 - 18:36 "Merthogy van egy olyan üzenete is ennek a dolognak," A járművek zöld sávot kaptak, a gyalogosoknak maradt a beton. Ne haragudj, de ezt kódolgathatjuk, ahogy akarjuk, a végeredmény ugyanaz. Nem tudom, mi és hova fért volna a közművek miatt, de ha nem fér el a fa, akkor teszünk bokrot, füvet, akármit. És nem a járművek mellé, mert azokat marhára nem érdekli. Kiverje a biztosítékot? Ez egy tervezési koncepció a belvárosban? Így már érthető, hogy kerül a kocka a Hősök terére.
03:50
@lecsó: A tervezési koncepció az volt, hogy ahol csak lehet, vissza kell csempészni a zöldfelületet a hőreflektív betonsivatag helyére a belvárosban, hogy temperálja azt. Erre erősítenek rá a vízarchitecturák is. Kiterjedt zöldfelület ide fért el, eredetileg a villamos sínek is gyepesítettek lettek volna, ami a bkv ellenállásán bukott meg. A gyalogosoknak is van "valami": ha nem tűnt volna fel, mindkét oldalon teljes fasor csere és pótlás történt végre nagy földvermekkel. Ezen felül volt ott egy arculati koncepció, ami a Mohácsi Sándor féle egyedi K kőre reflektált, és Zöldi Péter tervezte egyedi utcabútorokban csúcsosodott ki. A gyalogosok mindezt kapják vizuálisan, ahogy a látványkapcsolatot a kockafákra, amelyek zöldek. Ez még a járműveket is marhára érdekli: érdemes figyelni az autóból, villamosból, buszból kikandikáló sóvárgó arcokat, mennyire így van, mennyire "veszik" az üzenetet. Egy térélmény lett befutni a 47-essel a végállomásra. Korábban, hát.. nem volt az. Kaptak a városlakók egy magas nívón elkövetett közterületfejlesztést, és ez bárhogyan is van, munkál a lelkükben. Ha a tervezők nem dobják be a nyírott, kalodázott kockafa ötletet, ma a villamos űrszelvény miatt talán ott egy darab fa sem állna. Azok a kockák nőni fognak, reméljük a Főkert is teszi majd a dolgát, és végső méretükben egy koronájukkal összenőtt zöld hasáb térfalat alkotnak majd, amely "lebeg", át lehet alatta látni. Ez úgy 10-12-szer nagyobb levélfelület indexet jelent, mint egy gyep. Ennyivel több foton elnyelését, ennyivel kevesebb visszavert hőt, fotoszintézist, oxigént egy "co2 gyár" közepén. Egy nagyságrenddel jobb hőérzetet. Talán ez a nyírás miatt fenntartásigényes ügy itt e ponton, a város szívében, a "reprezentatív kaputérségben" cserébe a városökológiai hasznokért még vállalható. Talán. El fog dőlni, az idő eldönti. Azt meg tudomásul kell venni, hogy a belváros ezen szakaszán az intenzív gyalogos felületeken, ahol ekkora az áttaposás faktor, ott se füvet, se bokrot nem lehet felelősen és fenntartható módon betervezni, túl azon, hogy ilyen felületek az első sózáson elvéreznének a berendezési sávban, kiemelt kazettákban meg gátolnák az áruszállítást, és kivéreztetnék az egyébként se rózsás helyzetű körúti kisboltokat. Ha majd megnőnek a gyalogos zónákba ültetett fák, észre fogod venni azokat is, nem csak a kockafákat.
lásd: http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=13284&img_id=61227
07:30
@lecsó: lecsó Máskor fogalmazz pontosabban. Az egy szint=földszintes ház A két szint=földszint + 1 emelet Nem tudom hol vannak ilyenek a VII. kerületben városnegyednyi méretekben? A Tabán, meg pláne a visszaépítése az meg hogy jön ide?!
07:34
@bardóczi: Minden falatnyi zöldnek nagyon lehet örülni, mindig irigykedve járok Bécs vagy Belgrád utcáin, mert telis-tele vannak zöldekkel. Sajnos a Szentendrei úton autózva is szomorúan nézegetem azt a nemrég leaszfaltozott elválasztó sávot, ami ráadásul elég széles is ahhoz, hogy ott bármi zöld vidáman megéljen. Aztán már csak az EON felkészült munkatársai következnek, akik "megigazítják"(értsd felismerhetetlen torz alakká csonkítják) a vezetékek közelében a fákat, atomcsapás utáni filinget teremtve a közelükben. Akkor igen: legyen kockafa ! Talán egyszer lesz egy paradigmaváltás a mai köz-zöldítésben. Számtalan helyen tapasztalható,hogy bizonyos erős idegzetű "vad" növények, amilyen pl. a katángkóró, csodálatos élménnyel ajándékozzák meg az útmentén az arra járókat, ha valamilyen okból ottmaradhatnak és nem gyalulják le tövig a vegetációt hatalmas motoros fűkaszákkal, ami aztán a következő tavaszig egy kiszáradt,poros,szánalmas kiégett valamit eredményez, minden esztétikai és biológiai jótétemény nélkül, viszont REND van ugyebár. Ha nem is a város magjában, de a külső területeken miért nem lehet pipacsmező vagy egyéb vadvirág ? Az a növény ami magától kinő, a városi ember szemében valami agyament gondolkodás terjedése szerint tűzzel-vassal-vegyszerrel írtandó közellenség, holott az a TERMÉSZET volna, amit hangzatos szólamokkal illik védeni,óvni, stb. És most ne tessék jönni a parlagfűvel, mert a házam előtt kísérleti parcellában bemutattam,hogy ahol hagyom a csodaszép katángos ősvegetációt megnőni, ott egy szál parlagfű sem jut szóhoz. Ahol viszont a város kaszáltat reggel-este,ott az ősgyep helyén hatalmas parlagfűmezőket ringat a szél. Parasztbácsi nézi gyönyörködve a katángomat, majd mellette a szomszéd töviggyalult sivatagát és csak annyit mond csendesen: mennyivel szebb a VALAMI, mint a SEMMI.
09:01
@FenyvesiHK: És a katàng még pótkávénak is jó! :-) Viccet félretéve a kortárs tájépítészet kezdi újrafelfedezni magának, hogy a golfpálya minőségű gyepen túl is van élet, és vannak is érdekes kísérletek a vadvirágos mezők nagyvárosi adaptációjára. Talán a High Line park, amit szokás "jól kontrollált káosz"-ként is aposztrofálni, és néhány teljesen extremitásba hajló kortárs párizsi példa is mutatja: beindult egyfajta útkeresés. Érdekes adalék lehet, hogy Herczeg Ági hasonló törekvéseinek a Március 15-e tér rekonstrukciója során a Főkert, mint fenntartó feküdt keresztbe...
15:11
@bardóczi: ez nagyon jó hír, úgy vélem egy másfajta gondolkodásmódot igényel a vadvirágos változat, ezt hajdanán tudták a mezei emberek na de várjunk türelemmel. A Hyde parkban is van a Serpentine tó környéke, meg van a RÉT. Ráadásul ez még bent is van a városban. Az ember leszáll az emeletesről és pár perc múlva térdigérő fűben gázolhat. Azt hittem álmodok, mikor először arra jártam. A Főkert meg na inkább nem mondok semmit.
15:14
@bardóczi: Ez nem lehet igaz :-)))), :-(((((. Azt a kő uralta irtáspusztát a Főkert sugallta?
06:04
A zöld falak alkalmazása dicséretes. Csak a kisördög mondatja velem, hogy a növényzet felfuttatása ill. falszerkezetbe telepítése éppen azokat a két-három szintes házakat segít domesztikálni, amelyek - méretüknél fogva - amúgy is emberszabásúak. Némelyik kép láttán felmerül az is, hogy a zöld falakkal a fasorokat helyettesítik a tervezők; azokat a fasorokat, amelyeknek már nem jut hely a nagy beépítettségi tömörödésben. Pedig a középmagas fasor nagyon hatékony városépítészeti eszköz a toronyházak és a magasházak emberi léptékűvé történő lelépcsőzésére.
17:03
@Pákozdi Imre: "azokat a két-három szintes házakat segít domesztikálni, amelyek - méretüknél fogva - amúgy is emberszabásúak." "a zöld falakkal a fasorokat helyettesítik a tervezők; azokat a fasorokat, amelyeknek már nem jut hely a nagy beépítettségi tömörödésben." Bárcsak az építészek is így gondolkodnának általában! Annyiban érthető a pótcselekvésük, hogy az egyetemen megtanulják a szépet és jót, aztán kilépnek az életbe, ahol sorra jönnek a négyzetmétermaximalizáló megbízók. Ez nyilvánvalóan előbb-utóbb eltorzítja a mindennapjaikat, és hajlamosak lesznek fákat telepíteni a felhőkarcolók tetejére is. A probléma csak az, hogy a torz épületek idővel a városlakókra is kihatnak. Ebből származik egyrészt a "dózeroljunk le mindent a csillogó üvegpaloták kedvéért!" gondolkodásmód, másrészt meg azok a mozgalmak, amelyek néha egész belvárosi negyedeket szeretnének megőrizni a maguk teljesen használhatatlan egy-kétszintes formájukban. Amikor a krumplileves még krumplileves volt, aligha jutott volna bárkinek is eszébe, hogy kitalálja, elfogadja, engedélyezze egy olyan belvárosi zöldsáv telepítését, amelyet autók és villamosok választanak el a gyalogosoktól, és ahová kocka(!!!?) alakú fákat szán a lánglelkű tervező.
17:39
@lecsó: "másrészt meg azok a mozgalmak, amelyek néha egész belvárosi negyedeket szeretnének megőrizni a maguk teljesen használhatatlan egy-kétszintes formájukban." tejóég bontják Veszprémet? aztán mi jön? Eger, Szeged, Szentendre ? vagy vannak mások is? jó lesz szólni nekik, hogy szedjék a sátorfájukat, mert teljesen használhatatlan az ócska egy-két szintes belvárosi viskójuk (üzeni lecsó)
17:48
@lecsó: ó, ez így egész egyszerűen egyszerűsítés, sematizálás, ad absurdum gyanúsítgatás. a zöldfalak mellett békésen álldogáló fák is csak mosolyognak ezeken a mondatokon: "a zöld falakkal a fasorokat helyettesítik a tervezők". (kik, hol, miért?...) könyörgöm, ha felvetődik egy új _lehetőség_, az miért a korábbi lehetőség harcos és szándékos eltörléseként olvasandatik? [kérdés: most KOMOLY, hogy a fent bemutatott épületekről ez jutott eszébe a kedves olvasónak, hogy pótcselekvés, hogy "torz épületek"? a dózerolás és a skanzenszerű megőrzés szélsősége? biztos hogy _ehhez_ a cikkhez szólt hozzá a (2) kisördög?...]
18:36
@lecsó: persze amikor a kruplileves még krumplileves volt, akkor nem volt ok autókat elválasztó sávra sem, mert autó sem volt. Tudom, hogy a "kockafák" sokaknál kiverik a biztosítékot, de talál el lehet azon is gondolkodni, hátha a "lánglelkű tervező" (nevük is van: Szakács Barnabás, Fekete Albert) éppen azért tervezett oda kocka fákat, hogy kiverje azt a biztosítékot. Merthogy van egy olyan üzenete is ennek a dolognak, hogy "segítség emberek! ebben a városban a közművek, a közlekedési űrszelvények, a közlekedés miatt mi már csak így, kocka formában férünk el!" Tessék dekódolni. (A kockafák nem mai találmány egyébiránt: a barokk természetet maga alá gyűrni igyekvő kora előszeretettel élt vele. Most e tekintetben talán neo-barokk kort élünk. Már ami ezeket a Patrick Blanc féle zöldfalakat illeti. Ami valószínűleg egyébként zsákutca. Fenntarthatónak biztosan nem fenntartható.) Egyébként a növénynek nem fáj, ha a lombkoronát kalodába zárják, metszik. Egyes fajok még szeretik is. Ilyenek azok a bizonyos gyertyánok is ott a Károly körúton. Kocka társaik bármely egykori főúri kastélykertben megtalálhatók még idehaza is, Schönbrunn-ig se kell szaladni. Az sokkal inkább fáj a fáknak, ha gyökérzetükkel teszik ugyanezt. Annyit mondok: inkább százszor ennyi kockafát ekkora szabad termőterületen, semmint "normális fát" 1-2 m2 alatti termőterülettel, magmáig körbeaszfaltozva.
12:46
"Ha egy épületen növény jelenik meg, akkor az csakis valami hiba oka, vagy eredménye lehet" Jelenleg még sajnos leginkább ez a szemlélet uralkodik a szakmában, de azért elindult már valami. Kevesen tudják, de a Zöldtető Építők Szövettsége, már Zöldtető és Zöldfal Építők Szövettsége.És ez nemcsak név változás. Akit tehát jobban érdekel a téma, annak Pók Enikő kiváló írásai mellett ajánlhatom még a zoldfal.lap.hu a zoldfal.blog.hu oldalakat. A zöldfalaknak már magyarországi közössége is van a Facebook "hajrá zöldfal" oldalán.
13:35
@petrusferenc: Saját tapasztalat: 60-as években épült nyaraló 25-ös tömör téglából, palatetővel, kapart nemesvakolattal nehezen jellemezhető korabeli minőségben megépítve De! befuttatva a TELJES ház(a tető is!) vadszőlővel/P.quinquefolia/. Tökéletes klíma. Valami gépészeti javítanivaló miatt le kellett szedni egy darabon a vadszőlőt, alatta a fal(vakolat) a színezés és a PALA újszerű állapotban volt. A vadszőlő néhány hónap alatt magától visszanőtt.
15:19
@FenyvesiHK: Egy kérdés: nálunk nőne veszettül a vadszőlő, de visszaszedjük, mondván leszedi a vakolatot: polisztirolgyöngyös hőszigetelő alapvakolat, rajta nemesvakolat kaparás. Mi a tapasztalat erről? Előre is köszi, A...
16:11
@WérGidA: Saját tapasztalat, hogy nem. Házunk egyik részén szépen felfutott, egy részét feleségem leszedte, a kis tapadókorongok fenn maradtak, a vakolatnak semmi baja (15 éves hőszigetelés és nemesvakolat), pedig le kellett tépni az indákat. Máshol sem tapasztaltam, hogy kárt okozott volna. Persze a régi a régi mészhiányos vakolatot valóban leszedi, de az magától is mállik, a korszerű műgyanta, vagy szilikátos vakolatoknak szerintem nem árt, feltételezve, hogy a hőszigetelés rendesen fel van ragasztva és dűbelezve. Bocs most látom, neked hőszigetelő vakolatod van, nemesvakolattal, szerintem akkor árt neki, ha már magától is elöregedett, vagy ha rosszul készítették, különben nem. Huszti István
21:21
@HI: Köszi az infót, akkor marad a visszaszedés :( A.
17:31
@WérGidA: Az én példám kapart, hagyományos nemesvakolat. A különbség, hogy károsít vagy sem, a növény fajtája miatt eltérő lehet. Nálunk majdnem minden falra futó növényt vadszőlőnek szokás aposztrofálni. Ámde: A nálunk ültetett vadszőlők két nagy csoportját alkotják a 1.Parthenocissus quinquefolia, az ötlevélkéjű vagy más néven tapadó vadszőlő. Ahogy neve is mutatja, a levele öt levélkéből áll, matt, sötétebb zöld árnyalatú, a lombja ősszel bíborpirosra színeződik. 2 Parthenocissus tricuspidata, repkényszőlő amelynek legtöbbször a 'Veitchii' nevezetű fajtáját ültetik. Levelei háromkaréjúak, világoszöldek, fényesek, szintén szépen színeződik. A nem károsító fajta, aminek a tapadókorongjai szelídek, az a quinquefolia. A tricuspidata viszont agresszíven tapad, az leránt mindent, ha megbolygatod. Tehát, ha az előbbi van a házadon, azzal nyugodtan befuttathatod a feje búbjáig, inkább védi az alatta lévő rétegeket és bármikor leszedheted, illedelmesen visszanő.
11:17
@FenyvesiHK: Jaj, köszi, és bocs, hogy csak most: a vejcsi lesz az, fényes, erős, nagy, háromkaréjú levelekkel és kell rántani rajta rendest, hogy lejöjjön. Nagyon köszi. A.