Épülettervek

„Zöldlépcső” a lakótelepen - az Újhegyi sétány

1/16

tervezett - Újhegyi sétány

?>
tervezett - Újhegyi sétány
?>
tervezett - Újhegyi sétány
?>
látványterv - gyógyszertár
?>
Újhegyi sétány
?>
meglévő - tervezett - Újhegyi sétány
?>
Tóvirág park
?>
Újhegyi sétány - Szövőszék és a Tóvirág utca találkozása
?>
Újhegyi sétány - Agyagfejtő utcai teresedés
?>
meglévő - tervezett - Bányató utca felőli nézet
?>
meglévő - tervezett - Lenfonó utca felől nézet
?>
meglévő - tervezett - Szövőszék felől nézet
?>
meglévő - tervezett - Agyagfejtő felőli nézet
?>
légifotó
?>
légifotó
?>
panoráma
?>
1/16

tervezett - Újhegyi sétány

„Zöldlépcső” a lakótelepen - az Újhegyi sétány
Épülettervek

„Zöldlépcső” a lakótelepen - az Újhegyi sétány

2015.12.23. 09:28

Projektinfó

A X. kerületi Újhegyi sétány komplex felújítása

Stáblista

tervezők:
felelős tervezők: Tóth Zoltán okl. építészmérnök, Nagy Csilla okl. építészmérnök, MŰ-HELY Zrt.
vezetőtervezők: Szakács Barnabás okl. tájépítész, Bardóczi Sándor okl. tájépítész, Lépték-Terv Tájépítész Iroda 

Dosszié:

A Tér_Köz pályázat eredményeit ismertető sorozatunkban a kőbányai Újhegyi sétány komplex megújításának terveit mutatjuk be, melyeket a Lépték-Terv Tájépítész Iroda készített. A városi közterek megújításában a tájépítészet játssza a főszerepet. Az Újhegyi sétány pályázati anyagának bemutatása mellett Budapest köztereinek megújításában vállalt szerepükről kérdezte Szakács Barnabás vezető tervezőt Szabó Eszter Ágnes.

A X. kerületi Újhegyi sétány komplex felújítása

A lakótelep gyalogos tengelye az Újhegyi sétány

Kőbánya legnagyobb lakótelepe 1974 és 1976 között épült, ahol ma is közel 17000 lakos él. Fő gyalogos útvonala 40 év után először, a TÉR_KÖZ pályázatnak köszönhetően újul meg, és válik valóban közösségi térré. A lakótelep terepviszonyai változatosak, a központi sétány fokozatosan és nagymértékben lejt. A szintkülönbségeket áthidaló rámpák dőlésszöge sok esetben nem felel meg az akadálymentesítés korszerű követelményeinek. Azok a növénykazetták és lépcsősorok, amelyek a sétány mellett sorakozó kiszolgáló egységekkel teremtenék meg a kapcsolatot, inkább elválasztanak, mint összekötnek.

A szintkülönbségek sok esetben a 2-3 métert is elérik, a betonkazettákba ültetett cserjék túlnövekedtek, így az átláthatóságot még jobban megnehezítik. Ez alól kivétel az Újhegyi sétány 14., amely szintben csatlakozik a sétányhoz, ugyanis az előtte kialakult teresedés a sétány agorájának, a társadalmi érintkezés színterének tekinthető. A sétány támfalának szinte erődszerű kialakítása helyenként elvágja a rá merőleges utak és járdák közlekedését. A sétány két végpontja bizonytalan, „hirtelen kezdődik" és „hirtelen van vége", sem lezárása, sem továbbvezetése nem érzékelhető.

Az északkeleti oldalon nagy alapterületen kereskedelmi és szolgáltató egységek találhatók, melyek megközelítése a panelházak közötti parkoló felületekről és szervizutakról történik. Itt a lakóépületek jelentős szintkülönbséggel kapcsolódnak a sétányhoz. A közösségi tér kialakítására a Harmat utca és Szőlővirág utca közötti fás, gyepes területet jelölték ki. A délnyugati oldalon, mind a lakóépületek, mind a zöldfelületek szintben kapcsolódnak a központi útvonalhoz, ahol elsősorban egészségügyi és oktatási intézmények – orvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, iskola, stb. – találhatóak. A Tóvirág utca menti elhanyagolt füves, dombos területen épülhet az új és korszerű játszótér.

légifotó
13/16
légifotó



Megújulás és közösségi funkcióbővítés

A tervezők a sétányt olyan központi elemként fogták fel, amelynek megújítása az egész lakótelep közösségi életére pozitív hatással lesz. A Tér_KÖZ pályázat támogatása a középső szakasz támfalainak és zöldterületeinek megújítására irányult, vagyis a sétány és a környező lakótelepi részek akadálymentes átjárhatóságának megteremtésére. A sétány két végén elterülő parkok közösségi funkcióinak bővítésére is sor kerül. Az újratervezési folyamat és a végleges tervek bemutatásában Szakács Barnabás, a Lépték-Terv Tájépítész Iroda vezetőtervezője volt segítségünkre.

Szabó Eszter Ágnes: Egy olyan, már létező és sokak által használt, köztér megújítása során, ahol évtizedes tapasztalatok vannak a terület használatára, hogyan lát a tervező a munkához? Melyek voltak az elsődleges szempontok az Újhegyi sétány rehabilitációjában?

Szakács Barnabás: Az Újhegyi sétány egy nagyon jó „városszerkezeti jelenet". Ez a lakótelep főutcája – gyalogos sétány –, felfűzve rá minden fontos közszolgáltatás, ami egy város életéhez szükséges – orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, óvoda, iskola, rendőrség, valamint kereskedelmi-szolgáltató helyiségek sora. Egy fontos elem hiányzik, a templom, de ismerve az építéskori ideológiákat, nem is csodálkozom. Ide futnak be a környező utcák és fontos probléma, hogy a lakótelep egyes részeiről nem lehetett akadálymentesen a sétányra feljutni. Ez a környékbeli nyugdíjasokat, valamint a kisgyermekes anyukákat érintette leginkább. A 350 méter hosszan húzódó lejtős sétány mellé a szintkülönbségek áthidalására növényekkel sűrűn betelepített, bonyolult támfalrendszert építettek. Furcsa eleme a telepítésnek, hogy a gyalogos korzó és az azt kísérő épületek bejáratai között sokszor 2-3 méteres szintkülönbség alakult ki. A sétány és az üzlethelyiségek közti nehéz átjárhatóság a boltok bezáráshoz vezetett. Jól látszik, hogy ahol ez a szintkülönbség nem állt elő, ott minden él és virul.

látványterv - gyógyszertár
3/16
látványterv - gyógyszertár

SZEA: Volt egyeztetés a lakókkal és a civil egyesületekkel, hogy hogyan képzelik a sétány jövőjét, és számukra mi jelenti a legnagyobb problémát?

SZB: A X. kerületi önkormányzat több civil egyesülettel egyeztetett, és lakossági fórumot is tartottak, főleg az érintett idősek részvételével, ahol több probléma mellett a leghangsúlyosabb az akadálymentesség volt. A területet bejárva ez számunkra is egyértelművé vált, ezért a tervezés során ennek a problémának a megoldása elsődleges feladatunk volt.

SZEA: Az erődszerű támfalakat milyen megoldással tudták kiváltani, és ezzel együtt az eltűnő növényzetet hogyan lehet majd újratelepíteni?

SZB: A sétány és a középületek között minden támfalat felszámoltunk és a szintkülönbséget lépcsőrendszerekkel oldottuk meg, melyekbe elnyújtott rámpákat illesztettünk. Nem kis küzdelem árán, de sikerült megoldani, hogy minden egyes belépési pontról akadálymentesen rá lehessen csatlakozni a sétányra. A támfalas növénykazetták zöldfelületeit a lépcsőrendszerbe illesztett zöldfelületekkel pótoltuk, amelyeket a projekt során ’zöldlépcsőknek’ neveztünk.

SZEA: Tavasztól őszig minden közösségi tér legkedveltebb pontja a szökőkút vagy vízjáték. Terveztek-e ide is vizes elemeket?

SZB: A sétány nyitányaként, annak elejére, a lépcsős terepadottságokat kihasználva egy kaszkádot terveztünk. A közösségi ház közelébe tervezett terecskére egy burkolatból felszökő vízjátékot javasoltunk. Ez amellett, hogy manapság divatos megoldás, praktikus is, mert rendezvények esetén elzárható, így gyalogos felületté válik, valamint az év 6 hónapjában nem működik, így nem egy üres medence, hanem egy használható gyalogos térburkolat marad a helyén.

tervezett - Újhegyi sétány
2/16
tervezett - Újhegyi sétány

SZEA: A vízjátékok körül mindig kialakul egy kis közösség, de milyen új funkciókkal bővül még?

SZB: A közösségi ház középső traktusának kibontásával piacteret alakítottunk ki. Közvetlen közelében, a „Szőlővirág parkban" játszóteret terveztünk. A terület vizsgálatakor érdekes jelenet fogadott minket a Tóvirág parknál, ahol pingpongasztal lábához láncolva vas székeket találtunk, amelyeket az idősebb korosztály tartott fent a kültéri kártya- és sakk partikhoz. Ezt az igényt kiszolgálva, a területet kiegészítve terveztük át: kültéri fitnesz eszközökkel, valamint „street workout" utcai tornaeszközökkel, amiket egyre nagyobb kedvvel használnak a fiatalok. Mi az angol kifejezések ellenére magyar tervezőkkel, a Hard Body Hanggel dolgoztunk, akik egyre többet terveznek külföldre is. A másik, nálunk még viszonylag új jelenség a „slack line" – a fák vagy oszlopok közé kifeszített hevedereken való egyensúlyozás –, melyhez állandó rögzítési pontokat terveztünk, így mindenki hozhatja a saját hevederét és gyakorolhat. Ezt a közösségépítő sportágat az Outdoor Inhales is népszerűsíti Magyarországon.

SZEA: A Lépték-Terv Tájépítész Iroda két TÉR_KÖZ projektben is közreműködött. Milyen tapasztalataitok voltak a munkák során?

SZB: Nagyon tetszett, és jól is működött az a rendszer, ahogy a TÉR_KÖZ projektet kitalálták és menedzselték a főváros részéről. Minden támogatott projektnek gazdái voltak, nyomon követték a teljes tervezési folyamatot, és látszott, hogy szívügyüknek tekintik. Bizonyos patthelyzetekben – ami pl. a mi esetünkben a közműszolgáltatók és köztünk kialakult – egyeztetést hívtak össze, és a mediálásnak köszönhetően a probléma megoldódott. Nagyon jó volt, hogy a tervezést megrendelő kerületi önkormányzat és a tervezők között harmadik félként jelen voltak, kicsit kívülállóként hasznos észrevételeket tettek, jól koordináltak, ami jót tett a tervek alakulásának.

Szabó Eszter Ágnes


Adatlap

A projekt címe: A Kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása
Projektgazda: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat
Projektmenedzser: Radics András, Szántó János
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport
Tervezők: MŰ-HELY Zrt. – Felelős tervezők: Tóth Zoltán okl. építészmérnök, Nagy Csilla okl. építészmérnök; Lépték-Terv Tájépítész Iroda – vezetőtervezők: Szakács Barnabás okl. tájépítész, Bardóczi Sándor okl. tájépítész
Partnerek: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, szakmai és civil szervezetek

Elnyert fővárosi támogatás: 516,865 M Ft
A támogatás intenzitása: kb. 72% kerületi tulajdonra és 100% fővárosi tulajdonra
Teljes projektköltség: 711,581 M Ft

A projekt tartalma:
A projekt célja a kőbányai Újhegyi lakótelep gyalogos tengelyének komplex revitalizációja, mely által a meglévő intézmények és szolgáltatások elérhetőbbé válnak, illetve számos funkcióval bővül a sétány. A Kőbányai Önkormányzat az Újhegyi lakótelep életében olyan pozitív megújítást hoz létre, amelynek hatására összetartóbb lakóközösségű, vonzó, élhető, minden korosztály számára kényelmesen használható városrésszé formálódik.

Projektelemek:
Közterület rehabilitáció: sétányszakasz intenzív felújítása, lefűződő parkrészek funkcióbővítése (korosztályos játszó- és rekreációs terek)
Újhegyi sétány 16. átalakítása: fedett-nyitott piactér kialakítása, Közösségi Ház felújítása, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókbővítése
Helyi szervezetek által megvalósuló társadalomépítő és közösségfejlesztő programok: kompetencia-fejlesztő, munkába állást segítő, köztéri tárgyakat közösen megvalósító és gyermek programok

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk