10+1 – Müllner Péter

"Véleményem szerint a fenntarthatóságot tervezői oldalról csak azzal tudjuk biztosítani, ha az általunk tervezett bútorok, belső terek, épületek hosszú távon használhatók, tehát képesek alkalmazkodni. Ezt az alkalmazkodóképességet pedig úgy érhetjük el, ha a használónak (megfelelő) szabadságot biztosítunk környezete alakításában." Az Építészfórum 10+1 sorozatában a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőit kérdezzük ki. Ezen a héten Müllner Péterrel, a Partizan Architecture alapítójával és tervezőjével készítettünk interjút. 

Müllner Péter 2014-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén. Utolsó egyetemi éveiben és azt követően a Lakner Antal által vezetett Téreltérítés Munkacsoport tagja volt. 2014 és 2015 között a Mobilia Architectsben szerzett szakmai gyakorlatot, közben két évfolyamtársával megalapította a Partizan Architecture irodát, amelyet ma Major Zoltánnal közösen vezet. A stúdió olyan munkákat jegyez, mint a Média Építészeti Díja finalista brennbergbányai családi ház, a BETA Competition-jelölt józsefvárosi Jézus Szíve Jezsuita Templom játszószobája, a BigSEE Interior Design Awardot kiérdemelt Avenue Hostel és Hostel Cube Apartment, valamint a budapesti FLOW Spaces, a FLOW Hostel és az Essential Hostel. Sugár Péter témavezetésével 2018-tól a BME Építőművészeti Doktori Iskolájának hallgatója. A képzés harmadik évében ÚNKP-ösztöndíjas volt, abszolutóriumot idén ősszel szerzett. 2021-től a Debreceni Egyetem Építészmérnök Tanszékének tanársegédje.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

Kultúra, használat, atmoszféra.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely?

Jelenleg Cserépváralja, egy kis település a Bükk lábánál. Mivel tavaly lehetőségünk nyílt elkészíteni a Csaba László által tervezett katolikus templom rehabilitációs terveit, idén pedig már a kivitelezés zajlik, az utóbbi időben sokszor jártunk a faluban. Az épület méreteinek ellenére hosszú időbe telt, amíg feldolgoztuk az eredeti terveket, megértettük az építés körülményeit és a pontos geometriát, illetve megismertük a jelenlegi helyzetet és igényeket. Ennél mélyrehatóbban egyetlen épületet sem ismerek.

Hogyan vélekedsz a régi és az új viszonyáról?

Kezdetben főként belvárosi bérházak átalakításával foglalkoztunk. Ezekben az épületekben óriási tartalék van, ezért gyakorlatilag bármilyen kortárs használatot be tudnak fogadni komolyabb beavatkozás nélkül. Két szempontból is fontos volt ez a tapasztalat: egyrészt a jövőben – vélhetően – fel kell készülnünk arra, hogy a meglévő épületállományt kell valamilyen módon hozzáigazítani az új igényekhez, másrészt minden általunk tervezett új épület esetén törekszünk arra, hogy hosszú távon képes legyen alkalmazkodni a változó használathoz.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?

Talán az előbbiek miatt két családi házat emelnék ki: Brennbergbánya és Tinnye. Az elsőt két éve adták át, a második pedig éppen építés alatt áll. Különböző módokon, de mindkét esetben szerettünk volna olyan térbeli struktúrát létrehozni, amelyben az egyes helyiségek helye szabadon megválasztható a tervezés alatt, és – éppen ezért – könnyen megváltoztatható később, a használat során is.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Különböző területeken mást-mást jelent számomra. Az oktatás kapcsán akkor érzem magam sikeresnek, ha egy hallgató a konzultáció után olyan ötlettel áll elő, amiről nem beszéltünk előtte, mert ebben az esetben biztos lehetek abban, hogy motiválttá tettem a feladat megoldására. A kutatás során akkor vagyunk eredményesek, ha sikerül olyan ismeretek birtokába kerülnünk, amelyeket magunkra formálva felhasználhatunk a tervezés során. És ennek megfelelően a tervezési folyamatban akkor vagyunk sikeresek, amikor – az elméletre támaszkodva – magabiztos válaszokat tudunk adni a felmerült használati kérdésekre.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben?

A disszertációmmal összhangban jelenleg az foglalkoztat, hogy meddig érdemes tervezni valamit, mekkora szabadságot kell hagynunk a használónak. Véleményem szerint a fenntarthatóságot tervezői oldalról csak azzal tudjuk biztosítani, ha az általunk tervezett bútorok, belső terek, épületek hosszú távon használhatók, tehát képesek alkalmazkodni. Ezt az alkalmazkodóképességet pedig úgy érhetjük el, ha a használónak (megfelelő) szabadságot biztosítunk környezete alakításában. Ebben az esetben ugyanis “tovább tervezheti" azt, így nem csupán a tervező által elképzelt program valósulhat meg, hanem akár teljesen újak is kialakulhatnak. A használónak biztosított szabadság azonban közel sem jelenti azt, hogy a tervező felelőssége csökkenne, hiszen nekünk kell meghatároznunk azokat a pontokat, ahol lehetőséget biztosítunk a beavatkozásra.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

Több különböző feladat kapcsán foglalkoztunk már a fenti értelemben vett téri fenntarthatósággal, és természetesen egészen más eredményekre jutottunk egy bútor, egy belső tér vagy egy családi ház esetében. Tavaly elindultunk a Soproni Multifunkcionális Konferencia- és Rendezvényközpontra kiírt pályzaton, ahol először volt lehetőségünk erről a témáról egy középület szintjén gondolkodni. A jelenleg futó belsőépítészeti és kisebb léptékű építészeti munkáink kapcsán lehetőségünk van még inkább elmélyülni a témakörben, de ezeket az elveket egy közfunkció esetén is szívesen kipróbálnánk a gyakorlatban.

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Talán a megbízóknak üzennék, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a tervezés az ő részükről sem lehet passzív folyamat, éppen ellenkezőleg: aktivitást követel minden szereplőtől. Hiszen csak akkor tudunk megfelelő válaszokat adni, ha előbb közösen megtaláljuk a jó kérdéseket. 

Egy könyv, film, zene, amit mindenkinek ajánlanál? 

• Stanisław Lem: Az úr hangja
• Luca Guadagnino: Szólíts a neveden
• Daft Punk: Random Access Memories

Külföldi építészek, építészirodák közül kivel dolgoznál szívesen?

Szívesen belelátnék abba, hogy az Európában működő, kisebb méretű irodák hogyan dolgoznak. A pozsonyi gutgut a tervek, a hamburgi Kawahara Krause Architects a makettek, a madeirai Pontoatelier a grafikák miatt érdekelne elsősorban.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Yanep Lusttal.

Szerk.: Sütöri Laura