építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

21. századi „szonett” Szegedhez: Árkád bevásárlóközpont

Új kor, új igények: míg a 19. századot az iparosítás jellemezte, a 20. századot a fogyasztás. Szimbóluma lehet ennek a Csillag Katalin és Gunther Zsolt DLA építészeti irányítása alatt megvalósult Árkád Bevásárlóközpont Szegeden, mely a jelentős ipartörténeti múlttal bíró Első Magyar Kenderfonó épületegyüttesének helyén áll ma. A szigorúan meghatározott, uniformizált funkcionális igényeket kielégítő létesítmény a kendergyári gépek kiállításával és Juhász Gyula idézeteivel kíván személyes hangnemet találni a város lakóival.

Gondolatok egy bevásárlóközpont tervezése kapcsán
Szeged, Árkád

A bevásárlóközpont korai prototípusa az arab városokban mai is működő szuk (souk, souq), a fedett bevásárlóutca. Nyilván minden tekintetben nem lehet párhuzamot vonni a két épületfajta között, azonban egy nagyon fontos összehasonlítási alap kínálkozik. Mindkét helyen szerephez jut a természetes fény – bár ezt a bevásárlóközpontok esetében általában nem tartjuk fontosnak. A szuk, mint keskeny sikátor, elsősorban a fénytől véd, ugyanakkor a felülről drámaian beszűrődő világosság fontos hangulati elem. A sikátor a drámai fényhatásoktól él, a kirakott portéka és a fény sokszor cinkosan összejátszik. A mi belsőnkben is a fénynek szántuk a főszerepet.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

A másik fontos jellemző az utcán megjelenő sokféleség és gyors változás. Mind a szuk, mind a bevásárlóközpont akkor jó, ha egyfajta gerinccel, erős háttérrel rendelkezik azért, hogy a sokféleség ne legyen zavaró. Az első maga a nőtt rendetlenség, az utóbbi a tervezett, a rendetlenséget elviselő struktúra. Felhasználói mindkét típust folyamatosan változtatják, saját arcukra formálják. Mivel az épület változása állandó, akkor jó, ha lényege szilárd kulisszaként szolgál. A ház befelé él, kifelé nem nyílik meg, bár a városszövet része. Az utóbbi esetben – átadás után – a házat sokkal inkább a reklámok, nem pedig az építész alakítja. A fenti alapvetések végiggondolása fontos volt, hogy időtálló, tereiben nagyvonalúságot tükröző bevásárlóközpontot tervezhessünk.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

A szegedi Árkád az Első Magyar Kenderfonó épületegyüttesének helyén épült meg. A valamikori gyár szigetként jelent meg a városban, kívülről teljesen zártan, csupán a teherbejárókkal nyílt meg a külvilág felé. Nyerstégla homlokzata monolitikus megjelenést kölcsönzött az épületnek, tagolását a csarnokok sokszor nőtt egymásutánisága jelentette. A zártsággal szemben megjelenő változatos kontúr oldotta az épület monoton megjelenését. Építése idején még a város peremén állt, mára teljesen körbenőtte a város.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

Az új épület osztja régi társának főbb jellemzőit. Ugyanúgy téglából épült, ugyanúgy zárt kifelé, ugyanúgy megvannak a teherbejáratok. Azonban ez az épület nem a termelésről, hanem a fogyasztásról szól. Tehát a vásárlók fogadása, a bejárat és környezete fontos szerephez jut. A ház felépítését nagyon erősen meghatározza technológiája. A tervezési program alapja az egyszerűség és átláthatóság, jelentős eleme az épület teljes magasságában megjelenő átrium (Mall), mely az épület hosszanti közlekedő tengelyét is adja, és egyben szervezi a bevásárlóközpont funkcionális kialakítását. A függőleges vendégforgalmi közlekedést a mallban elhelyezett három mozgólépcsőpár és egy hármas liftcsoport biztosítja. A parkoló autók jelentős része a tetőn kapott helyet, innen nyílik igazán szép kilátás a városra. A parkolószintekről közvetlen bejáratok és a liftek vezetnek a központi részbe. Mint már említettem, a technológia meghatározza az épület felépítését – ebből fakad, hogy a központi tengely hátsó bejárata a városszövet vonatkozásában nem igazán értelmezhető.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

A nagy tömeg formálása néhány alapvető kérdést vet fel. Az épületen kevés esetben jelenik meg a szobrászi gesztus. Ez látható a főbejárat egyszerű formáján, mely a beszállító udvar bejáratánál még egyszer – utalásként – jelenik meg. A további plasztikus elem a Rigó utcai hosszhomlokzaton a lépcsőházi elemek dobozszerű kiképzése. A tömeg formálását a továbbiakban a felület alakítása veszi át, ahol egyrészt az anyagszerűség, a textúra, másrészt a felületek egymáshoz való viszonya a döntő.

A kézenfekvő – és a rendezési terv által is kötelezővé tett – tégla monolitikusságát két anyag töri meg: az üveg és a lamellaként megjelenő alumínium-felület. A tégla alkalmazása többféle veszélyt rejt magában: amennyiben eltolódik a hangsúly a rendezési terv által előírt megtartandó homloklatszakaszok irányába, akkor az épület érzelgős lehet. Ebből fakadóan ezt és az önmagáért való díszítést elvetettük. A másik kockázat a sematikus megjelenés. Amennyiben marad csak a tégla, és lemondunk a díszítésről, akkor könnyen az elnagyoltság, a túlzottan tömegszerű megjelenés veszélye lép fel. A megoldást a tégla atektonikus használata jelentette: vízszintes téglalapokat helyeztünk egymás fölé kötés nélkül mintegy 85 cm magasságban és 300 cm hosszban. Ezeket a mezőket egy visszahúzott téglasáv választja el egymástól, mely alig érzékelhető, viszont fényben – s főleg, ha oldalról, súroltan esik rá – előtűnik egy absztrakt plasztika. Mivel ez a tektonika ellenében hat, ezért a hatalmas felületek feszültséggel telítődnek.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

Az üveg – a főbejárattól eltekintve – függőleges tagolásként jelenik meg, az alumínium pedig a vízszintesen sávokban a funkcionális elemek eltakarásaként, illetve jelöléseként. A tömeget ritmikusan tagolják függőleges, fehér üvegsávok (fő egységek), melyeken belül a téglafelületek textúrája uralkodik. A teherbejáratok alsó és a parkolószintek felső sávjai lamellával burkoltak, ugyanebbe a logikába illeszkednek. Mivel ebben a nagyságrendben a tégla teljesen elidegenítetten, atektonikusan jelenik meg, ezért helyenként – például a hátsó homlokzaton – a fémfelületek váltakozó fenti és lenti megjelenése elegáns nagyvonalúságot kölcsönöz az épületnek.

Az épület főhomlokzata a belváros felé néz. Karakteres, szoborszerű főbejáratával fogadja a sugárutakról és a körútról érkező gyalogos és kerékpáros forgalmat. Az épület Londoni körút menti homlokzati síkja a telekhatártól kissé hátrahúzódik, előteret biztosít. Az enyhén íves körút folyamatos térfala azonban nem sérül a homlokzati sík hátrahúzásával. Éppen ezek a törések teszik hangsúlyos elemmé a bejáratot, mely anyagában és formájában autonómmá válik, mégis az épület szerves részét képezi. A főbejárat körüli falsíkok és a ferde fenéksíkú előtető – a téglaburkolatú tömegből mintegy kapumotívumként visszametszve – üvegfelületként jelennek meg. A tégla matt felületével szemben a fehérre festett üveg reflexei uralkodnak. A főbejáratot mint mértani testet – a csonkolt gúlát – reklámoktól mentesen tartottuk, a feliratokat összefogottan a csatlakozó téglafelületeken helyeztük el.

Egy tengelyre fűződnek fel az üzletek, melynek hangsúlyait az épületen belüli kisebb-nagyobb teresedések adják. Ez adja a lehetőséget egy narratíva végiggondolására és a tervezői szándék karakteresebb megjelenítésére. Tán elcsépeltnek tűnik az a közhely, mely szerint Szeged a napfény városa. Ez a közhely azonban adott kezünkbe egy  nagyszerű eszközt: a belsőben a fény intenzív megjelenítésére, különféle állapotainak tematizálására tettünk kísérletet. A mall tengelyét a zárófödémen ritmikusan elhelyezett téglatestek tagolják. A közöttük található réseken rafináltan szűrődik be a fény, ezzel tovább erősíti a tömegek enyhén változó ritmusát. A fény közvetve, derítve jut le az alsóbb szintekre, hatása nem drámai, a kontúrokat csupán enyhén hangsúlyozza.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

Teljesen másképp kezeltük a központi teret, a rotundát: egy nagy, fehér henger helyezkedik el aszimmetrikusan az üvegtető alatt, fehéren lóg alá egy hatalmas, kereszt alakú tartóról. Az üvegtetőn beeső fény az üvegmozaikkal borított külső palástot éri, a közvetlenül ráeső fényt csillogóan reflektálva. Így folytat párbeszédet fényes és matt, színes és fehér felület. A központi tér a körmotívumot erősíti fel minden elemében, és egyben ellenpontozza a mall tengelyének téglalap alapú szerkesztését. A felső, lebegő fehér henger alatt helyeztük el a kör alakú szökőkutat. Az 1. emeleti, összevont fogyasztótér (Foodcourt) közvetlenül kapcsolódik az épület súlypontjába tervezett rotundához, álmennyezete, kialakítása íveivel az előbbi logikához kapcsolódik.

 

Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
Szegedi Árkád bevásárló központ, fotó: Szentendrei Antal
 

 

Az egyenes sétálóutcát szintenként összekötő hidak tagolják. A főbb felületek – a padlón elhelyezett Jura-mészkő, a szegélyező oldalfalak fehéres színei – visszafogottak, tudván, hogy az üzletek harsányságát úgysem lehet felülmúlni. A tervezési program fontos eleme a hely történetének és hagyományainak megjelenítése a belsőben is. A második emeleti bejáratoknál felújított kenderfonó gépek fogadják a látogatót. A közönségforgalmi területeken és a foodcourtban a kenderfonó gyárban készített fotók és arra emlékeztető grafikák teszik teljessé a képet.

Gunther Zsolt DLA
3h építésziroda


koncepcióterv: ECE Budapest Kft. Germán Géza, Markal Roland
építészet, belsőépítészet:
ECE Budapest Kft. Germán Géza, Markal Roland, Harangi László, Kecskés Imre
3h Építésziroda Kft.: Csillag Katalin, Gunther Zsolt, Békesi Tamás, Tavaszi Tamás, Holló Mátyás, Kiss Anna Sára, Bach Péter, Kisgergely Csaba, Bánhegyi Zsolt
tervezés éve: 2007 – 2010
kivitelezés éve: 2010 – 2011
tartószerkezet:
System Steel Tervező  Kft.: Szabó András, Kotró Tamás (kiviteli terv)
3B Kft.: Balogh Béla (engedélyezési és tender terv)
gépészet: Temesvári Tervező Kft.: Temesvár László, Gömöri Csaba
épületvillamosság: Kelevill-FZ Kft.: Kelemen Ferenc, Üveges Zoltán, Fehér Szabolcs
tűzvédelem: Takács-TETRA Kft.: Dr. Takács Lajos Gábor, Király András (kiviteli terv)
Tűzmegelőzés-ÉRT Kft.: Kovács János, Erdei Mihály (engedélyezési és tender terv)
szigetelés, épóületszerkezeti részletek: FRT Raszter Építésziroda Kft.: Takács Balázs, Reisch Richárd
belsőépítészeti grafika: ECE Budapest Kft.: Kecskés Imre
321 Associates: Baráth Dávid, Széplaki Péter
kertépítészet: Massány Edina, Sipos Katalin
környezetvédelem: Edicon Kft.: Vári Ágnes, Tóth Benedek
út és forgalomtechnika: Csapó és Fia Kft.: Csapó László
külső közmű: Vízöv Kft.: Andó György
Hírvill Kft.: Somogyi János
lift: Otis Felvonó Kft.: Pápai László, Balogh Lajos
építtető: ECE Budapest Kft.
projektmanagement:  ECE Budapest Kft.: Metz Rolf, Molnár Vajk, Billing Zsolt
gGenerálkivitelező: Market Építő Zrt.: Mikusi Róbert, Wolf András, Jasper Zoltán, Riskó Zoltán, Szabó Ágota
épületfotók: Szentendrei Antal

 

 

14 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »