Helyek
3+1 architects
Bemutatunk egy észt építészirodát.
A 3+1 architects egy tallini székhelyű, építészeti tervezéssel, várostervezéssel, és mindkét terület kortárs jelenségeinek kutatásával és elemzésével foglalkozó iroda. Az irodát három, az Észt Művészeti Akadémia Építészkarán diplomázott építész alapította, 1994-ben: Markus Kaasik, Andres Ojari és Ilmar Valdur. Ma mindhárman tanítanak is az egyetemen. A 3+1 megalakulása óta aktívan részt vesz észt és nemzetközi építészeti pályázatokon. A 3+1 stratégiája, hogy a pályázatokon más építészekkel közösen vesznek részt; a teamek változó összetétele projekt-központúbb munkát, és a minden esetben eltérő tervezési problémák rugalmasabb megoldását segíti elő.
3+1 architects és Inga Raukas: Észt nagykövetség épülete, Vilnius, Litvánia, 1998
A vilniusi észt nagykövetség az 1991-ben visszany ert függetlenség óta az első új észt nagykövetségi épület; ugyanakkor Vilnius első, nagykövetségnek épített épülete, hiszen a második világháborúig a főváros Kaunas volt. A politikai jelentősége mellett az épület az észt építészeti szcéna kiemelkedő alkotása, amely olyan dolgokkal foglalkozik, mint anyagok, jelentések, identitás, nyitottság és zártság, kontextualitás és annak átváltozásai. Már a főhomlokzatot borító világoskékkel színezett világosszürke mészkő is arra késztet, hogy rejtett jelentést sejtsünk az anyag mögött, hiszen a mészkő az egyik leghagyományosabb építőanyag Észtországban, a búzavirágkék pedig az észt zászló domináns színe.
A házba szó szerinti értelemben vagy metaforikusan belépve, felvillannak a "túl egyszerű" felszín alá beférkőző képzetek, utalások, hasonlóságok és kontrasztok. Szerkezetileg a belső az emeleti szintek elcsúsztatásával és a funkciók egymáshoz egyeztetésével alakult ki, eredménye egy folyosó nélküli, rugalmas félemelet-rendszer. A belső tér középpontja a másfél emeletnyi térfogatú hall. Szürkésfekete márvány padlóburkolatának, tejüveg paneljeinek és mélyzöld függönyeinek harmóniáját az üvegfalat erősítő acélpántok hangsúlyozzák. Az üvegfelületek és tükröződéseik a napfénytől függően változnak. (Andres Kurg)
3+1 architects és Kalle Komissarov: Központi Könyvtár, Pärnu, Észtország, 1999-2003
Pärnu, a kis fürdőváros főterét a sztálinizmus alatt építették, a második világháborúban lebombázott középkori városközpont romjai helyén. Az új könyvtárépület mozgalmasságot és kulturális élénkséget visz a sivár térre, megtörve a tér szigorú tengelyes szimmetriáját. A könyvtárat minden oldalon eltérő környezeti elemek veszik körül. Az épület homlokzatát teljesen fedi az átlátszó üveg. A tervezés során különös figyelmet fordítottak a belsőépítészeti kialakításra és a funkcionális aspektusokra, melyek a tér nem-hierarchikus elrendezését teremtik meg. A különböző szintek és rámpák koherens teret képeznek, ami a főtértől a könyvtáron keresztül a barokk várárokig fut.
Fotó: Kaido Haagen
3+1 architects, Kalle Komissarov, Indrek Tiigi, Merje Müürisepp: A külvárosban, 2001
Kétemeletes, kis költségvetésű külvárosi magánház
A ház sűrűn beépített lakóterületen helyezkedik el, ezért meglehetősen zárt a térrendezése. A japán Tatami szoba mintájára a térbeli struktúra tisztán definiált részekre, funkcionális egységekre tagolódik: hálószobák, konyha, nappali és fürdőszoba-szauna. Ugyanakkor a tolóajtó-rendszer mozgatásával feloldható a terek zártsága egy rugalmas, diffúz téralkotás érdekében.
3+1 architects: Villa-V, 2001
Kétemeletes magánház, Tallinnak egy külvárosi, a 1930-as évek óta hagyományos lakónegyedében
A hajtogatott kocka formájú épület a család számára nagy privát teret biztosít. Ugyanakkor a tér teljesen nyitott - az épület egésze eltérő oldalakról hozzáférhető. Így a villa nem szakítja meg a meglévő tájat, hanem annak részét alkotja. A hajtogatott forma különböző felületi minőségei megkülönböztetik a villa szintjeit, és új materiális és vizuális kapcsolatokat teremtenek a környező fenyőerdővel is. Az első emeleten a fából készült homlokzat mögött kapnak helyet a magánterek: hálószobák, gardrób, dolgozószoba, fürdőszoba. A szobák két funkcionálisan független apartmant alkotnak, egyet a gyerekek, egy másikat a szülők számára. A villa vertikális és horizontális felületei öntött betonból, üvegből vagy fából vannak, de a különböző matériák koreográfiája megengedi, hogy faltól padlóig, külsőtől a belsőig szabadon mozogjanak. A villa fő anyagai összefonódnak; külső és belső felületekként váltakoznak.
Vélemények (0)