építészet : környezet : innováció

A barokk, a török, a klasszicista és a kortárs

"Az első díjas munkánál különös összhang alakult ki az új és a többrétegű történeti épület között, feszes, tiszta hátteret ad az új épület a barokk, török, klasszicista épületegyüttesnek, összefogva mindhárom korszakot negyedikként." Ezekkel a szavakkal illette a Bíráló Bizottság Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h építésziroda) győztes pályaművét.

 

Gondolatok a Király fürdő kapcsán

Három meghatározó kor - a török, a barokk és a klasszicista - jellemzi a Király fürdőt, melyhez kortárs kiegészítéseket tervezünk. A kihívást az jelenti, hogyan lehet hangulatilag egységesíteni az eltérő korok lenyomatait, és a kortárs kiegészítések hogyan illeszthetők ebbe a miliőbe. Bizonyos kevésbé értékes, illetve értéktelen épületrész eltávolításával (ld. művészettörténeti munkarészt) elsősorban a török részt erősítettük mind tériségében, mind megjelenésében.


Az új fürdő atmoszférája

A Király fürdő felújításakor fontosnak tartjuk, hogy a fürdés megtapasztalása ne csak felszínes élmény legyen, hanem egy mély, az egész testet áthatoló érzés. A törökfürdő hangulata kötelez, nem a mai, sok zajjal járó tömegélmény felé, hanem meditatív irányba viszi el gondolkodásunkat. A török fürdőben centrális élmény a fény.

A fény legtöbbször felülről jön. A kisebb fénynyalábok intenzíven hatolnak a fürdő terébe. A fürdőből nem lehet kilátni. A török részben mindenképpen ezt a barlangszerűséget kívánjuk erősíteni. A fedett átriummá alakuló barokk udvar úgy kapcsolódik a török fürdőhöz, hogy a belső tér megvilágítása visszafogott, a kupolákhoz hasonlóan pontszerűen jut be a fény. A felülvilágító kúpok belső palástja izniki csempével burkolt, csakúgy, mint a kutak és falfülkék keretei ezen a területen. Az átriumban a központi medencével megegyező formájú fűtött kőfelületet helyezünk el, mely a medence negatívjának felel meg.

Ezzel szemben a klasszicista udvar kerengője nyitott. Ezt a teljes nyitottságot korlátozzuk tervünk szerint az újonnan létesített medencetérben. A fény itt is differenciáltan jut be: a medence mindkét hosszanti fala mentén fentről szűrődik le, mely az öltöző szintjét is bevilágítja. A medencetér az udvar felé íves nyílással tárul fel, a direkt fényt a medence körül álló íves támaszok szűrik.


Helyszínrajz - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Beépítési javaslat


Új elemek az együttesben

A volt kazánház helyére kerül az uszoda és öltöző egyszerű tömege úgy, hogy tömegileg elkülönül a történeti épületrészektől. Az új tömeg magasabb, mint a klasszicista udvar félnyeregteteje, viszont az utóbbihoz illeszkedik a déli összekötő szárny, melynek teteje a tetőszinti medence szintjével egyezik meg. A barokk udvart lefedő tető a barokk nyugati szárny magasságával egyezik meg.


A két udvar koncepciója

Fontosnak tartottuk a klasszicista udvar jellegének megtartása mellett a volt gazdasági udvar felértékelését. Az udvar szintjének süllyesztésével a szaunák előteréből közvetlenül ki lehet ide jutni. Erre a belső kertre nyílik az újonnan létesített úszómedence tere – a látvány hátterét a barokk szárny alkotja.


Bejáratok

A régi főbejáratot megszüntetjük. Tekintettel arra, hogy magas vízálláskor vagy árvíz esetében a csatornából feltörő szennyvíz sokszor tört be ezen a ponton, az eredeti ajtót kívül meghagyva, a hátsó síkon vasbeton fallal biztosítjuk a falfelület mérsékelt vízzárását. A gazdasági udvar fedett bejárójának végén autósliftet helyezünk el, melyen át a mélygarázs közelíthető meg. A fürdő főbejárata átkerül a Ganz utcai oldalra, a klasszicista épületrész tengelyébe.


Homlokzatok - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Építészeti kialakítás


A kortárs elemek kapcsolódása a régi, nőtt struktúrához

Az újonnan tervezett épületrészek tömegképzése nem tolakodó, csupán magasságukkal tartanak egyensúlyt, képeznek feszültséget a meglévő tömegekkel. A volt kazánház helyén tervezett uszoda tömbje magasabb a klasszicista kerengő félnyeregtetejénél, ezzel szemben a török fürdő alacsonyabb ennél. A barokk belső udvar lefedése magasságával homogenizálja barokk / klasszicista épületszárnyat, ezáltal a barokk L-alakú főtömege jobban érvényesül.

A homlokzati megnyitásoknál nem arra törekedtünk, hogy a barokk és klasszicista ablakokkal találjunk rokonságot. A cél az volt, hogy az ablakokat nyílásként kezeljük, és egy újabb, más elemet illesszünk bele az együttesbe. Innen származtatható a medencetér nagy, íves megnyitásának gondolata, mely visszaköszön a tetőszinten kialakított, fedett-nyitott medence megnyitásánál, vagy a barokk átrium lefedésekor alkalmazott újonnan bekerülő falnál is.


Tisztán elkülönülő használati egységek

A fürdő nőtt struktúrájában a használati egységeket igyekeztünk úgy elkülöníteni, hogy éles vágás ne legyen közöttük. A meglévő térstruktúrát kihasználva – és a volt kazánház helyébe az új épületrészt elhelyezve – a wellness rész a klasszicista és kortárs épületrészeket, a török rész pedig a törökkori és barokk épületrészeket tölti ki. Közöttük az átmeneti zónát a klasszicista udvar kerengője képezi, mely nemcsak funkcionálisan, hanem hangulatilag is elválasztja a két területet. A török területre jellemző a zártság, a mérsékelt erősségű fény használata, a wellness terület nyitott mindkét udvar irányában, illetve a bejutó természetes fény mennyisége is jóval nagyobb mértékű.


Különleges látványok, vizuális kapcsolatok

A sokféle kor, egymásra rétegződésük feszes tereket, viszont annál izgalmasabb átlátásokat eredményez. Ezeket a kapcsolódásokat próbáltuk tervünkkel még drámaiabbá tenni. A török kupolákat kibontottuk eddigi feszes helyzetükből. A barokk tér lefedésével létrejött átriumból, a klasszicista udvarból és a tetőszinti jacuzzi medencéből is jól látszanak a kupolák. A volt gazdasági udvar is felértékelődik, kertként használható. Az uszodatér, valamint a szaunák nyílnak ide. A tetőszinti jacuzzi medence különleges helyzetben van - teljes rálátást biztosít mindkét udvarra, a klasszicista, barokk és török kori épületrészekre - innen érthető meg a fürdő egésze, nőtt jellege.


Madártávlatból - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


A bejárati zóna

A bejárat a Ganz utcai klasszicista épületrész tengelyébe került. A fürdőt látogatók a kerengő érintése nélkül jutnak el az első emeleti öltözőbe. A keleti oldalon a büfé, a nyugati oldalon a jegypénztárak helyezkednek el. A múzeum – üvegfallal leválasztva – a nyugati szárny végébe, a csuklópontba került. A váróból az ún. utcai cipős lépcsőn keresztül lehet az első emeleti öltözőbe feljutni.

A kerengőbe csak a papucsos vendégek léphetnek be, ugyanakkor a váró és a pénztár területéről már belátható az udvar, a török rész, és az újonnan épült medencetér is.

Az öltöző teljesen tisztán kettéválik utcai cipős és papucsos használatra. A kabinos öltözők a lépcsőfeljáratról mellett helyezkednek el. Ezen a részen helyeztük el a mozgássérültek öltözőjét és mosdóját. A szekrényes öltözőben külön kisebb öltözőkabinok helyezkednek el. A medencetér kényszer útvonalon közelíthető meg - a zuhanyzók és mosdók érintésével. A földszint a medencetér hossztengelyére szimmetrikusan elhelyezett két lépcső tárható fel: az egyik az utcai cipős, másik a papucsos forgalmat szolgálja.


A wellness zóna

20 méteres úszómedence

A kertre nyíló uszoda nem egy mai értelemben vett úszómedencét jelent. A tér visszautal a hagyományos, budai fürdők kialakítására (Rudas fürdő, Gellért fürdő). A medenceteret hagyományosan oszlopok, pillérek veszik körül, ezáltal a fürdő két térrészre oszlik: a magterületre a vízfelülettel és a körbejáró részre, mely pihenőterületként is használható. Az oszlopok átalakulnak: a tövükben kis keresztmetszetűek, a felső régióban pedig faltestekké duzzadnak, miközben lendületes íveket írnak le. Az íves faltestek egyrészt hivatkozást jelentenek a fürdők hagyományos térszerkezetére, másrészt a homlokzati motívum(ok)ra refklektálnak formájukkal.


A szaunák

A szaunák a déli klasszicista szárnyban kaptak helyet. Mindegyik csoportból ki lehet jutni a volt gazdasági udvarba, ahol egy hidegvizes merülőmedence egészíti ki az együttest.


Kültéri élménymedencék

A két platánfa védelmének érdekében a két medencét, és az őket összekötő sekély fekvőpadokat az udvar déli oldalán helyeztük el. A két élménymedence ismétli a török fürdő nyolcszögű formáját, a köztes sekélyebb rész pedig az egyik kiskupola alatti medence négyzetes formáját veszi fel.


A tetőszinti jacuzzi medence

A tetőre az öltöző szintjéről egy egyeneskarú lépcsőn lehet feljutni. A tetőszint akár önálló egységként is üzemelhet a szaunával, kültéri medencével és zuhanyzási lehetőséggel. A fedett-nyitott tér ez egyik sarkánál nyílik meg lehetővé téve, hogy a török rész kupoláinak feltáruló látványa is gazdagítsa a fürdőzés élményét.


A kerengő

A kerengő – amellett, hogy hangulati elem –, átmeneti zónát képez a wellness és a török zóna között. A klasszicista keret a hagyományos budai fürdők hangulatát csempészi vissza az udvarba. A kerengő a fürdőzések közötti sétára, beszélgetésre ad lehetőséget, valamint ezen keresztül érhető el a megéhező vendégek számára a büfé-kávézó.


Török fürdő átrium fűtött pihenőkővel, kilátással a kupolákra - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


A török zóna

A török rész feltehetően a nagymedence falára szimmetrikus elrendezésű volt. A déli rész már a kezdeti felújításkor átépült barokk stílusban. Javaslatunk szerint a nagymedencétől délre is medencéket helyeznénk el a nyolcszögű medencére szimmetrikusan. Így helyreállna a szimmetria abban az értelemben is, hogy az újonnan létesített medencék fölé is kupolák kerülnének. Ezek a kupolák nem másolják szolgaian az eredeti kupolákat, hanem kortárs karakterrel bírnak.

A barokk belső udvar lefedésével létrejövő térben pihenőt alakítunk ki. A török kori épületrész később ráépített felső szintjének elbontásával rá lehet látni a pihenőrészből a nagy kupolára. A török rész tömegileg is "kiszabadul", karakteresebben elválik a környező hozzá- és ráépítésektől. A barokk udvar átriumként úgy kapcsolódik a török fürdőhöz, hogy a belső tér megvilágítása visszafogott, a kupolákhoz hasonlóan pontszerűen jut be a fény. A felülvilágító kúpok belső palástja izniki csempével burkolt, csakúgy, mint a kutak és falfülkék keretei ezen a területen. Az átriumban a központi medencével megegyező formájú fűtött kőfelületet helyezünk el, mely a medence negatívjának felel meg.

A barokk rész földszintjén a gyógyászati szolgáltatásokat (iszap- és súlyfürdőt), egy különleges aromamedencét, valamint a gőzlabirintust helyeztük el. Az emeleten az átriumot pihenőterek veszik körül. A második vonalban helyeztünk el további kádas kezelőket (tangentorkád, szénsavkád), valamint fitness termet, és több masszázsszobát.


Személyzeti használat

A személyzeti rész a vendégrésszel párhuzamosan közelíthető meg: a nyugati klasszicista szárny köztes födémének süllyesztésével kialakuló szint az utcai cipős lépcsőházból közelíthető meg. Az irodahelyiségek természetes bevilágítását közvetve, a kerengő folyósójára nyitott ablakokon keresztül valósítjuk meg. Az irodákból izgalmas kilátás nyílik a kerengőn keresztül az udvarra. A személyzet használja az utcai cipős lépcsőházat, mely a mélygarázsba, vízgépészeti helyiségekbe és raktárakba, illetve a tetőszinti műhelybe és gépészeti helyiségekbe vezet. A személyzet mozgásánál fontos volt az egyszerű átláthatóság és a vezetőség részéről való ellenőrizhetőség.


Török fürdő medencetér - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt


Üzemeltetés

Tervünk célul tűzte ki a téri elrendezésben lehető legtisztább üzemeltetési rendszer kialakítását. A Ganz utcai főbejárattól jobbra indulva, a pénztárt érintve, majd az előteren áthaladva érjük el a beengedő villáskapukat, ahonnan a lépcsőn keresztül az első emeleti öltözőkhöz érkezünk. A személyzet is ezen a kapun keresztül lép be, ezáltal biztosítva van a személyzeti mozgás ellenőrzése is.

A fürdőruhás vendégek alap esetben a wellness részt jogosultak használni. Lehetőség nyílik arra, hogy a tetőszinti wellnesst pótlólagos jeggyel látogassák, ekkor egy további forgóvilla elhelyezésére van szükség annak bejáratánál. A törökfürdő rész mind a földszinten, mind az első emeleten forgóvillán át közelíthető meg. Ezek a részek szintén pótlólagos jegy használatához kötöttek. Ebben a zónában helyezkednek el a masszázshelyiségek és az OEP által finanszírozott kezelők is. A személyzet a nyugati, utcai cipős lépcsőt használhatja Ez a lépcső köti össze a pinceszinti gépészeti és raktárhelyiségeket, valamint a tetőszinti karbantartó és gépészeti helyiségeket.

 

Mozgássérült használat

A mozgáskorlátozott vendégek is a Ganz utcai bejáraton keresztül lépcsőlift segítségével közelítik meg a fürdőt. A beléptető kapun áthaladva balra egy számukra fenntartott ajtón keresztül a kerengőbe jutnak, ahonnan lifttel közelíthetik meg az öltözőt. Az emeleti szinten rámpa hidalja át a wellness és a törökfürdő zóna közötti szintkülönbséget, így a masszázs- és gyógyszolgáltatások is akadálymentesen megközelíthetőek. A törökfürdő földszinti nagy medencéjét a villáskaputól északra eső, számukra fenntartott ajtón áthaladva, a lépcsőházon keresztül érik el. A pihenő-átriumot akadálymentes rámpa kapcsolja a kerengőhöz.


Parkolás, anyagok beszállítása

A fürdő gépjárművel való megközelítése a Fő utcáról történik. A barokk kapun keresztül egy fedett átjáróba jutunk, ahonnan autólift visz le a fürdő dolgozói számára fenntartott mélygarázsba. 11 parkolóhely kerül kialakításra, melyből egy akadálymentes. A beszállítás is ezen a bejáraton keresztül történik. Egy lift és egy utcai cipős lépcsőház visz fel a fürdő területére.


20 méteres úszómedence felülvilágítókkal és kertkapcsolattal - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

 

Szerkezeti megoldások, anyaghasználat


Tartószerkezet

A jelenlegi kazánház és hőközpont helyére kerülő új épületrész szerkezetileg jellemzően monolit vasbeton falas kialakítással valósul meg. Alapozása lemezalapozás, melyről monolit vasbeton pillérek és falak indulnak. Födémei jellemzően sík-, a nagy fesztávolságoknál rejtett bordázattal erősített monolit vasbeton lemezek. A bővítés során az új épületrész alá és a jelenlegi gazdasági udvar helyére kerülő monolit vasbeton szerkezetű pincetömb alapozási síkja számottevően mélyebben van, mint a meglévő műemléki épületrészek alapozása, ezért a pincekontúrt kísérő meglévő teherhordó falak alapozási síkját le kell mélyíteni. Az alapsíkok lemélyítésére jet grouting alapsík mélyítést tervezünk. Az így készülő – nyomatékra nem vasalható – betonfal felületét a helyiség oldalán síkra kell vésni, kavicsbeton kéreggel kell ellátni. A kialakult munkatérhatároláson belül a pincetömb szerkezetét vasbeton szekrényként alakítjuk ki.

Az új épületrész földszintjén kerül kialakításra a 20 méteres úszómedence, melynek hasznos terhét a fenéklemezt alátámasztó pillérrendszer továbbítja közvetlenül az alaplemezre. Az épület felszerkezete jellemzően monolit vasbeton falas szerkezet. A függőleges teherhordó elemek vasbeton falak, faltartók, melyek szervesen illeszkednek az épület funkcionális kialakításához. A épület homlokzati falai, valamint az öltözőkhöz vezető két lépcsőház közlekedő magjai az épület merevítő elemei egyben. Az épület lépcsői vasbeton szerkezetek, melyek a födémekre, a körítő falakra feltámaszkodó pihenőlemezekre terhelnek.

A személyzeti öltörők és az irodák a klasszicista kerengő nyugati szárnyának tetőterében kapnak helyet. A jelenlegi kádfürdők fölötti födém és tetőszerkezet elbontásra kerül és helyükre új monolit vasbeton szerkezetű födém, oldalfalak és koporsófödém kerül kialakításra. Az így kialakított vasbeton szerkezet a meglévő falakra terhel. A barokk udvar lefedésére tervezett kör alakú áttörésekkel kialakított monolit vasbeton födémszerkezet gerendarácsként működik. A födémszerkezet az utcai épületszárny felőli peremén a meglévő épület ereszvonala alatt falhornyokba köt, míg az alacsonyabb udvari szárny felől a zárófödémre támaszkodik.


Épületszerkezet

Pinceszinten viszonylagos és teljes szárazságot igénylő helyiségek egyaránt megtalálhatók. Azon területek határoló szerkezetein, melynek funkciója megköveteli a teljes szárazságot, vízhatlan szigetelést kell készíteni kiegészítő lemez szigeteléssel. A jelenlegi gazdasági udvar helyére kerülő pincetömb fölött bitumenes lemez szigetelés készül intenzív zöldtetőként kialakítva. Az új épületrészek zárófödémei egyenes rétegrendű lemezes csapadékvíz elleni szigeteléssel készülnek a régi és új épületrészt összekötő szárny felett extenzív zöldtetőként kialakítva. Az új épületrészek hővédelmét a homlokzati falakon és tetőfödémeken elhelyezett, méretezett vastagságú ásványi- és polisztirol hőszigetelés biztosítja.


Homlokzati anyaghasználat, felületképzés

A meglévő műemléki épületrészek vakolt architektúráját megtartjuk. Amennyiben a felújítás során szükségessé válna a vakolatok eltávolítása, ezt a lehetőséget fel lehetne használni az épület eredeti külső falszínezésének kutatására, illetve a belső falfestés szondázó kutatására. Az új épületszárny visszanyúlik a műemléki epületek anyaghasználatához, homlokzati felületei vakoltak.


Kültéri jakuzzi a belső kertben - építész: Csillag Katalin, Gunther Zsolt

 

Művészettörténeti vizsgálat

A ma Király fürdőnek hívott épületegyüttes legkorábbi eleme – a török fürdő – a XVI. század közepe táján épült, feltehetően az 1565-66-ban budai pasaként működő Jahjapasazáde Arszlán utasítására. Arszlán apja, Mehmed, korábban szintén budai pasaként több fürdő kiépítését kezdte meg, de nevéhez köthető a Gül baba-türbe építése is. Arszlán a Vízivárost védő falak megépítését követően, feltehetően a védhetőség szempontjait figyelembe véve építtette a fürdőt az új városfalakon belül. Az építkezés feltehetően a kegyvesztett Arszlánt követő új pasa, Szokollu Mehmed idején fejeződött be. A legkorábbi említésekben Tahtalı-nak, azaz „Deszkafürdőnek”, másutt elhelyezkedése miatt Kaplu Ilice, azaz „Kakaskapu fürdőnek” nevezett fürdő épület a hasonló törökkori épületek között csak másodlagos jelentőségű lehetett. Vízellátása különleges volt, hiszen a mai Lukács fürdő kertjében álló Király forrás látta/látja el termálvízzel.

A török fürdő épülete – az elpusztult előcsarnok kivételével – nagyrészt eredeti állapotában áll. Az előcsarnok a mai barokk épületrész helyén, a török fürdő déli oldalán állt. Ezt az analógiák, és az előkerült falmaradványok is hitelesítik. Az előcsarnok egy, a mai török fürdővel azonos méretű, négyzet alaprajzú, kupolával fedett tér volt, s bejárata az épület déli oldalán lehetett. Innen nyílt a római terminológia szerint tepidariumnak (meleg fürdőnek), törökül kapaluknak nevezett helyiség, mely már a vizes részhez tartozott. Ebben a hosszú, téglalap alaprajzú, a többinél alacsonyabb belmagasságú, teknőboltozattal fedett térben falikutak és mosdómedencék voltak, s feltehetően innen nyíltak a korabeli árnyékszékek is. A kapalukot követte a központi medencetér, a harara, mely ma is eredeti állapotában fennáll. A termet bővítő falifülkékben egykor falikutak és mosdómedencék voltak. A harara túlsó oldalán három kisebb, ugyancsak boltozattal fedett helyiség áll. Ezekben is falikutak lehettek eredetileg, s magánfürdőként használhatták.

A török fürdőt a XVIII. században egy barokk épülettel bővítették, majd 1826-27-ben Kőnig Mihály (akinek a névéből a fürdő mai neve származik) klasszicista épületrésszel egészíti ki, illetve a Fő utcai oldalon emeletráépítéssel bővíti ki a fürdőt. Így alakul ki a mai állapot, melyről már egy 1859-es forrás is beszámol, mely szerint a fürdőnek két udvara van, a nagyobbikban egy torok-kori kőfürdővel. További építkezések az 1890-es években (víz-gyógyintézet létrehozása), illetve az 1930-as években történtek. Az 1950-es években történt a fürdő legutóbbi helyreállítása és felújítása.

A fürdő eredeti forgalmi rendjének ismeretében szerencsés megoldás a barokk épületrész közepén lévő előcsarnok kitisztítása és összekapcsolása a török fürdő helyiségeivel, hiszen ez így működhetett eredetileg is. A „kapaluk” helyiségben eredetileg is volt fürdő funkció (falikutakkal, mosdómedencékkel), így ez a javaslat is támogatandó. Ez a helyiség eredetileg egy homogén tér volt, a források szerint meglévő eredeti török-kori teknőboltozattal. A fedés tetőszinti megjelenése további kutatások alapján tervezhető, de az egységes megjelenés érdekében a tervezők javaslata is támogatható.
A hátsó, kisebbik udvaron a kialakítandó medence miatt egy részen értéktelen, modern, ugyanakkor rendkívül rossz állapotú falak lebontása szükséges. Ezen falaknak semmiféle műemléki értéke nincs, tehát bontásuk semmilyen káros következménnyel nem jár.

Csillag Katalin, Gunther Zsolt

 


 

Források

Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon. Művészettörténeti füzetek 12. Budapest, Akadémiai, 1980.
Adalékok a Víziváros történetéhez. (szerk.: Mészáros György) I. kötet. Budapest, Budapesti Városvédő Egyesület, 1991.
Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. Magyar Történelmi Emlékek. Budapest, MTA TTI, 2014.
Doğan Kuban: Ottoman Architecture. Woodbridge, Antique Collectors Club

 

3 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »