A bástya visszahódítása – a Bastion u Božích muk revitalizációja

Prága belvárosának UNESCO védelem alatt álló területén húzódik a régi várfalrendszer. A bástyákon belül található kertek helye a 14. század óta érintetlen maradt, melyet a város évszázadok alatt zajló terjeszkedése során is figyelmen kívül hagytak. Ezt a páratlan panorámájú, történelmi és kulturális értékkel bíró, ugyanakkor megközelíthetetlen és használaton kívül eső zöld sávot egy átfogó projekt keretében akarják újra a köz szolgálatába állítani. A folyamat első ütemeként készült el a “Feszületbástya" revitalizációja Miroslav Cikán, Pavla Melková tervei alapján.

Korábbi állapot

Bár maga a XXXI. Bástya a barokk korból származik, mégis az 1348-ban, IV. Károly által alapított prágai Újváros középkori erődítményének részét képezi. A bevehetetlen erőd kialakításának szükségességét tovább erősítette, hogy a bástya területén állt a Nagy Károly-templom. A város védvonalának másik jelentős elemével, a Vyšehrad erőddel együtt a bástyák fontos védelmi együttes alkotnak, mégis rejtve bújnak meg Prága belvárosának UNESCO védelem alatt álló, később épült rétegei és a kortárs városszövet alatt. A bástyákon belül húzódó régi kertek helye a 14. század óta érintetlen maradt, először mint védett, majd mint elfeledett terület, melyet a város évszázadok alatt zajló terjeszkedése során is figyelmen kívül hagytak.

 

 

A fennmaradt erődvonal napjainkban is tisztán választja el egymástól a rámpán “belül" található funkciókat - úgymint Újváros és a Károly Egyetem campusa – illetve a “kívül" elhelyezkedőket – a Folimanka parkot és a Vyšehrad alatti városrészt. A terület áthatolhatatlansága egy belső perifériát hozott létre, egy megközelíthetetlen és használaton kívül eső zöld sávot a belváros központjában, ami egy-egy helyen a “barnamezős" részek karakterét öltötte magára. Mivel a figyelem és érdeklődés a városrész történelmi útvonalai és kiránduló célpontjai iránt fokozatosan csökkent, a helyszín nagyjából érintetlen maradt, ugyanakkor az építészeti örökséget is a pusztulás veszélye fenyegette.

A beavatkozás célja

A beavatkozás egy átfogóbb koncepció része, mely az Albertovnál elterülő egyetemi campus köztereit és zöld területeit az Újváros (Nové Město) illetve a Vinohrady csatlakozó részeivel kötné össze. Nem kevésbé fontos cél a korábban használaton kívüli és elhanyagolt területek átadása a köz szolgálatába, illetve új, nyilvános szabadtéri helyek kialakítása, valamint hozzájuk kapcsolható kulturális és kiszolgáló épületek építése. Feladatunk a közterület kertészeti, tájépítészeti megformálása volt, amihez egy 19. századi lerombolt épület helyén megformált szabadtéri kávézó és galéria csatlakozik. Ezenkívül össze kellett kötnünk a kertek és a campus területét a város többi részétől eddig elválasztó középkori védvonalon kívül és belül eső tereket.

 

 

A kitűzött cél az volt, hogy olyan vonzó célpontot hozzunk létre, mely népszerű lesz mind a falon “kívül", mind a “belül" lakó helyiek körében, akik újra felfedezhetik a “felbukkanó" elemek alapvető értékeit. Ilyen, a helyhez kapcsolható lényegi tulajdonságok: nagyfokú láthatóság (láthatóvá tesz és látni enged), a város két részét összeköti, alkalmas a megállásra, pihenésre, visszacsatolásra, elmélkedésre, egy helyi akropolisz, mely az ösvények, utak mentén minden irányból megközelíthető. Egy célállomás; találkozások, beszélgetések, emlékezések helye; az emberi művészetek fókuszpontja; egy tér, ahol lehet napozni, piknikezni, egy fa alatt a padon ülni; a védettség, biztonság helye, egy prágai terület: a “Bastion u Božích muk".

A beavatkozás ismertetése

A revitalizáció a 2007-ben Prága 2. kerületi önkormányzata által megtartott nyilvános építészeti pályázaton első díjat nyert terv alapján került megvalósításra. Az új szerkezet térszint alatti épületként készült, egyfajta rejtett akropoliszként, mely tartalmával és formájával nyűgözi le a látogatókat, nem csupán láthatóságával. Egy független, masszív “kagylóként" terveztük meg, melyet a barokk és kortárs terep régészetileg meghatározott  sztratigráfiai szintjeibe illesztettünk be úgy, hogy az erődítmény és a védelmi vonal falainak látványát, körvonalát ne bontsa meg. Formai kifejezéseit tekintve az épület elemi, minimalista, és az erődépítészet lényeges elveinek anyagi megvalósulására: a szilárdságra alapoz.

A létesítményt számtalan célra lehet használni: univerzális kiállítóterem, szociális funkciók vagy kávézó, a nyilvánosságnak szánt kiszolgáló blokk és az üzemeltetés épülete egyben. A főhomlokzatot az üveg tolófalak nyitják meg a Vyšehrad látványának irányába, ezáltal a külső a belső tér abszolút érvényes komponensévé válik. A két erődítmény közötti megújult vizuális kommunikáció segít felidézni mindkét szerkezet stratégiai jelentősségét a történelmi városszöveten belül. A bástya területén belül a rendezett kert kültéri művészeti kiállításoknak vagy szabadtéri kulturális eseményeknek adhat helyet. Az erődítmény különböző részeit a középkori és barokk várfalak között végigfutó gyalogúton lehet elérni. A revitalizáció eleme volt a várfalkápolna felújítása, melyet kortárs szobor egészít ki “Keresztrefeszítés" (Boží muka) címmel.

 

 

Értékelés

A Bástya revitalizációja egy sokkal nagyobb projekt első lépése, melynek célja a tágabb környezet megújulási folyamatának gyorsítása, a helyi lakosok ösztönzése, hogy a területet látogassák, valamint a nyilvános érdeklődés felkeltése a következő ütemek megvalósításának érdekében. Azzal, hogy az építészeti örökség szerkezetébe új rekreációs és kulturális funkciókat illesztünk, lehetővé válik a régi elemek megmentése is – nem élettelen múzeumi tárgyként, hanem a város természetes, élő részeiként. Az így kialakuló architektonikus forma bizonyíték arra, hogy valóban lehetséges a történelmi szempontból értékes építmények műemléki szemléletű felújítását az új, kontextusérzékeny építészet visszafogott, mégis öntudatos kortárs alkalmazásával ötvözni. Eképpen a projekt mintaként is szolgálhat hasonló területek revitalizációja során.

 

 

Amellett, hogy a meglévő környezetet kontextuálisan kiegészítik, illetve annak potenciálját növelik, az új épületek önmagukban nyújtják saját építészetük esztétikai élményét is. Az összetetten rétegezett tömegek nem az egyes részletek szimpla összeadásából jönnek létre, sokkal inkább azáltal, hogy az új rétegeket a meglévő tömegekbe és terekbe illesztettük, azokban a tömegekbe, melyek korábban is ott voltak, inspirációként szolgáltak, sőt, ma is befogadják a környezet nagyon összetett, szövevényes látványát is. Azáltal, hogy a felújított – és újra felszentelt – kápolnát kortárs szoborral egészítettük ki (“Keresztrefeszítés – alkotók: Pavla Melková, Miroslav Cikán, MCA atelier), a genius loci tovább erősödött, s a hely neve visszakapta eredeti jelentését. 

A tervezők által rendelkezésre bocsátott anyagot fordította: Gaschler-Gyeviki Nóra

 

---

A “Feszületbástya" revitalizációja (Bastion u Božích muk)
helyszín: Horská ulice, Prága, 2. ker., Cseh Köztársaság
Vezető tervezők: MCA atelier s.r.o., - Miroslav Cikán, Pavla Melková
építész munkatársak: Peter Buš, Pavel Košťálek
megbízó: Prága, 2. ker. önkormányzata
költség: 35 million CZK
alapterület: 1870 m²
generálkivitelező: Swietelsky, Konstruktiva Branko
tervezés éve: 2007 – 2010
kivitelezés éve: 2010 - 2011
fotó: Filip Šlapal és MCA atelier