| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

A brutalista építészet megidézése - Budapest Atlétikai Stadion

1/20

helyszínrajz, atlétikai stadion alapállapotban - építész: Károlyi István

helyszínrajz, atlétikai stadion bővített állapotban - építész: Károlyi István

pályaszint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

fő közönségforgalmi szint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

VIP szint, lelátókaréj, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

metszetek, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

metszetek, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

homlokzatok, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

homlokzatok, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

koncepció ábrák, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

koncepció ábrák, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

?>
helyszínrajz, atlétikai stadion alapállapotban - építész: Károlyi István
?>
helyszínrajz, atlétikai stadion bővített állapotban - építész: Károlyi István
?>
pályaszint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
fő közönségforgalmi szint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
VIP szint, lelátókaréj, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
metszetek, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
metszetek, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István
?>
homlokzatok, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István
?>
Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István
?>
homlokzatok, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
koncepció ábrák, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
?>
koncepció ábrák, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
1/20

helyszínrajz, atlétikai stadion alapállapotban - építész: Károlyi István

helyszínrajz, atlétikai stadion bővített állapotban - építész: Károlyi István

pályaszint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

fő közönségforgalmi szint, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

VIP szint, lelátókaréj, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

metszetek, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

metszetek, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

homlokzatok, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

homlokzatok, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

koncepció ábrák, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

koncepció ábrák, bővített állapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

A brutalista építészet megidézése - Budapest Atlétikai Stadion
Épülettervek/Középület

A brutalista építészet megidézése - Budapest Atlétikai Stadion

2017.10.16. 15:37

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Károlyi István

Vélemények:
1

Budapest Atlétikai Stadion

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Károlyi István

városrendező: Sári István
statikus: Szlancsik László
gépész tervező: Zöld Béla
közlekedés tervező: Rohrer Ádám
munkatárs: Belányi Zsolt

Az ezredforduló óta eltelt években a nagy sporteseményekhez kapcsolódóan világszerte viharos stadionépítésnek lehettünk szemtanúi. A kortárs építészet számos érdekes épülettel gazdagodott, emiatt nem könnyű feladat ebben a frekventált feladatkörben újat mondani. Károlyi István pályaterve megkísérli ezt.

Koncepció

A terv legfontosabb alapgondolata, hogy vertikális közlekedőként lépcső-pilonok helyett átlyuggatott lépcső gyűrűt javasol Leonardo lépcsőkkel. Ez a gyűrű multifunkcionális, már alapállapotban megvalósul, a tetőt tartva biztosítja, hogy a fő közönségforgalmi tér már ekkor fedett legyen. Bővített állapotban a lelátó-szegmensek fő tartószerkezeteként szolgál. A struktúra mindkét építési fázis fő látványelemének azonosságát is eredményezi.
Másik alapgondolat az alaprajzi geometria olyan kialakítása, hogy az épület már alapállapotban is befejezett látványt nyújtson. A két, nagytengelyével egymáshoz viszonyítva eltolt ellipszis között feszül ki az alsó lelátókaréj. Így az arénaszerű elrendezés – a MASZ javaslatának megfelelően - alapállapotban megvalósul, de a nyugati lelátó dominánsan, főlelátóként jelenik meg.
Harmadik alapgondolatunk az, hogy az alap- és a bővített állapot közötti átmenetet maximálisan veszteség-mentessé tegyük. Ennek érdekében elsősorban az alapállapot tetőszerkezetét képzeltük el úgy, hogy szerves része lehessen – új szegélysávval kiegészítve - a bővített állapot tetőzetének.

 

metszetek, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
6/20
metszetek, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

 

Közlekedés- és környezetalakítás

Az új atlétikai stadion elhelyezésére kijelölt terület kiváló városszerkezeti adottságokkal rendelkezik, ráadásul ezek a közeljövőben a további fejlesztések révén még inkább megerősödnek. Ezen fejlesztések elsősorban a Galvani híd és az új Duna-híd megépítése, amely mind a főváros, mind a kerületrészek tekintetében teremthet új és fontos kapcsolódási pontokat a meglévő városszerkezethez.

A terület vasúton a Rákóczi hídon keresztül érhető el, sokat jelenthetne itt egy új vasúti megálló – Danubius néven – amely közvetlen kapcsolatot biztosítana a Keleti pályaudvarral, és ennek révén Magyarország keleti részével, valamint a Kelenföldi pályaudvar irányából Magyarország nyugati, déli területeivel. Ugyancsak fontos kötöttpályás kapcsolat a Csepeli HÉV, melynek nyomvonalát távlatban javasoljuk áthelyezni a 2-es villamos meghosszabbításaként. A HÉV vonalán, az új atlétikai stadionhoz javasolt fedett megálló kialakításával közvetlen kapcsolatot lehet biztosítani a stadionba HÉV-vel érkezők számára.

A legfontosabb közlekedési javaslatunk egy nagykapacitású körforgalmi csomópont kiépítése a Kvassay Jenő - Hajóállomás utca kereszteződésében, amelyből közvetlenül be lehet hajtani a stadion területére. A csomópontból a Hajóállomás utca északi meghosszabbításával kapcsolatot lehet megvalósítani a Laczkovich utcával, a Milleniumi Városközpont és a Danubius vasútállomás irányába. A körforgalomból feltárható a későbbiekben megvalósuló jelentős fejlesztési terület, a közvágó-híd térségének beépítése is. A nagy közönség-forgalmú rendezvények időszakában lehetőség nyílik a csomópont elektronikus forgalomirányítással történő működtetésére, elsőbbséget biztosítva ezáltal a stadionba be- és kimenő forgalom számára.
A csomópont környezetében helyi és távolsági közösségi közlekedés megállói szolgálják ki a nagy közönségforgalmú rendezvényeket.


Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István
10/20
Budapesti Atlétikai Stadion, alapállapot - építész: Károlyi István

 

A HÉV áthelyezésével lehetőség nyílik a közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosítására a Milleniumi Városközponttal. Ugyanakkor dél felé szükséges két új gyalogos és kerékpáros irány – híd - kiépítése, a zsilip keleti és a zsilip nyugati oldalán, a Csepel sziget északi csücskén megvalósuló edzőpályák és egyéb sportterületek felé.

A stadionhoz szükséges gépjárműparkolók 0,5 %-át – akadálymentesen - a stadion főbejáratának közvetlen közelében helyeztük el. Ezt a parkolót felvonó kapcsolja a gyalogos platóhoz. További 2x75 parkolóhelyet biztosítottunk az alkalmazottak, management és VIP látogatók számára a stadion kiszolgáló szintéjével azonos kialakítással. A fennmaradó további parkolókat a Kvassay Jenő út és a szennyvízátemelő déli oldala menti út közötti, az OBI épület nyugati oldalától a Hajóállomás utcáig terjedő területen helyeztük el. A parkolók minden esetben fásított kialakításúak, környezetbarát burkolattal ellátva. A szükséges rakodóterület a stadion déli oldalán biztosított, 4 nehézgépjármű egyidejű parkolásának lehetőségével.

Az autóbuszok számára elkülönített parkoló a gyalogos plató alatti elhelyezéssel, a sportolói bejárat közelében, a stadion északi oldalán biztosított. A platóról annyit, hogy ez a mesterséges szint a stadion közvetlen látogatói megközelítésének fő eleme. Az 500 férőhelyes kerékpártárolót két részre bontva helyeztük el, egyrészt a stadion főbejáratánál, a körforgalmi csomópont mellett, valamint a Duna-parton vezető kerékpárúthoz csatlakozva.

 

Az új stadion másik fő megközelítési iránya a hétköznapok és nagy rendezvények alkalmával is a Duna. A telek északi részén helyeztük el a menetrendszerű személyszállító hajók kikötőjét, a stadion nyugati főbejáratánál a nagyrendezvényeket kiszolgáló időszakos kishajó-kikötőket.
A közvetítő kocsik és autóbuszok elhelyezhetők a volt VITUKI torony környezetében.

A volt VITUKI toronyépület javasolt átépítésével, annak emeletráépítése biztosítja a mikrohullámú átjátszást a műholdak irányába. Az épület további szintjein helyezhetők el a sajtóirodák, a munkatársak szálláshelyei, tárgyalói, stb. Az átépítés során a homlokzat korszerű, energiatakarékos nyílászárókkal történő kialakítása fontos szempont. Az átépítés koncepciójához tartozik, hogy a meglévő épület-tömeg tömör kialakításának ellenpontjaként kisebb, változatos magasságú tömegek légies üveghomlokzattal vegyék körben a magépületet. Az újjáépülő épület főleg a nagyrendezvények idején szellemi központja, jelképe lehet a versenyeknek, biztosítva a főváros különböző területeiről a nagy távolságból történő rálátást, a stadion helyének „megjelölését", így a Belváros, a Gellérthegy (Szabadság-szobor), a Budai-hegyek karéja felől, a valamint a későbbiek során délnyugatról, délről és keletről a Galvani híd, Duna-híd megépítése után, a hidak irányából. 

A környezetalakítási koncepció lényege, hogy a városi főforgalmi irányokhoz közel a stadion keleti oldalán helyeztük el a szükséges parkolókat és ezzel ellentétes oldalon, a Duna felől pedig a szabadidő eltöltésére szolgáló közparkot. A nyilvános közparkban a stadion működési időszakától függetlenül korlátozásmentesen használhatók a parkba telepített játszó- és pihenőhelyek. A park fő eleme a Duna-parti sétány és kerékpárút. A bővített állapotra vonatkozó koncepciónk része a HÉV felhagyott szakaszának reurbanizációja. A töltést nem bontjuk el, hanem a park részeként kezeljük. A Diller-Scofido iroda alkalmazott ilyen megoldást: a New Yorki magasvasút egyik felhagyott szakaszán növényzettel borított, élettel teli gyalogos felületet alakítottak ki.


homlokzatok, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
11/20
homlokzatok, alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

 

Belső funkciók


Látogatóforgalom
Az épület közvetlen gyalogos megközelítésének színtere a nyugati oldalon a +5,40, a keleti oldalon a +3,30 szinten elhelyezkedő gyalogos plató. Innen nyílnak a forgókapus bejáratok, alapkiépítésben 20, bővítés esetén további 52 db. A plató szélesre tárva kapcsolódik a Duna-parti sétányhoz, a keleti oldali parkolókból pedig a lépcső-gyűrűn belüli lépcsőkkel érhető el. A forgókapukon lehet bejutni a mindkét fázisban fedett belső fő-közlekedő térbe, amelynek Dunára néző kiöblösödése a fő előcsarnok. A fő-közlekedőből nyílnak az alsó lelátókaréj szektorainak bejáratai, bővített állapotban a felső lelátó lépcsői és - a magasabban fekvő szektorok esetében – felvonói.

Mozgássérült látogatók
Mind az alap-, mind a bővített állapot minden egyes szektorának bejáratától jobbra-balra van a bejárattal egy szintben lévő üléssor, ahol előírás szerinti dobogók állíthatóak fel a kerekes-székes látogatók számára.

Sportolók és MASZ
Beléptetés külön bejáraton, a pályaszinten, a gyalogos plató alatt. Be-és kijárat a pályára az IAAF ajánlása szerint tervezett. A pályáról az öltözőkbe való visszatérés útja a mixed zónán halad át. A MASZ második emeleti helyiségei külön lépcsőn és felvonón érhetőek el, de ügyfeleik a fő előcsarnokból is bejuthatnak.

VIP
Beléptetés külön bejáraton, a pályaszinten, a gyalogos plató alatt. A VIP előcsarnokból két felvonó és lépcső vezet fel a második emeleten kialakított VIP helyiségekbe és az ezekből híddal elérhető lelátó szakaszhoz.
Média és management. Beléptetés külön bejáraton, a pályaszinten, a gyalogos plató alatt. A média munkatársai innen szintben közelíthetik meg a mixed zónát, valamint a pálya körüli fotós árkokat. A management második emeleti szintje külön lépcsőn és felvonón érhető el, de ügyfeleik a fő előcsarnokból is bejuthatnak.

Catering
A legfontosabb ellátó szolgáltatás. E téren is újításra gondoltunk: a központi előkészítőből egy külön folyosón elérhető felvonókkal lehet a főlelátó alatti Duna partra néző büféket (amelyek nemcsak szezonálisak lehetnek), a VIP szintet és – bővített állapotban - a panorámás tetőterasz nagy kapacitású büfésorát kiszolgálni. A többi büfé ellátása hagyományos.

Kiürítés
A kiürítési koncepció lényege, hogy az alsó lelátókaréj a főközlekedőn át rövid útvonalon a szabadba, a felső lelátókaréj pedig közvetlenül a szabadba üríthető.


alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István
17/20
alapállapot, Budapesti Atlétikai Stadion - építész: Károlyi István

 

Szerkezetek

A stadion alaprajzi elrendezését tekintve aszimmetrikus, egy ellipszis alapú henger ferde metszete, melynek tengelyméretei 264 és 200 m. A koncepcióban már említett szempontok miatt a lelátók aszimmetrikusan kerülnek kialakításra. A stadion szerkezetei a kiírásnak megfelelően alap- és bővített állapotú kialakítást tesznek lehetővé, a két építési fázis szerkezeti szempontból azonban jelentősen különbözik. Az épület alapozása fúrt cölöpök segítségével vagy réseléssel történhet. A szerkezet jobb együttdolgozása érdekében az alapokat két irányban alapgerendákkal kell összekötni. A pillérek és a falgyűrű vasbeton falai az alapgerendákba befogottak.

Az épületet egy változó magasságú vasbeton falakkal határolt elliptikus gyűrű szegélyezi, mely a belső oldali lelátók alátámasztását, a tetőszerkezet megtámasztását és a felső lelátókaréjra történő feljutást lehetővé tevő lépcsők elhelyezését biztosítja. A gyűrű áttört vasbeton falakkal készül, melyeket egymással a lépcsőkhöz igazodó vasbeton diafragmák kötnek össze. Az alapállapot lelátóinak tartószerkezete az említett körgyűrűhöz kapcsolódó többszintes vb. keretek segítségével kialakított. A keretek a pályára merőlegesen helyezkednek el. A lelátók vagy vegyesen előre gyártott vasbeton (illetve feszített beton) pillérek, gerendák és lelátó elemek felhasználásával, monolit kapcsolatokkal és kiegészítő monolit vasbeton részekkel, vagy teljes egészében monolit vasbetonból készülhetnek. A lelátók alapállapotban a nyugati oldalon három, a keleti oldalon egy szintesek.
A bővített állapotban épülő lelátókat a vasbeton elliptikus gyűrűre és a felfelé bővített belső pillérsorra támaszkodó acél rácsos szerkezettel terveztük. A nagy geometriai méretek miatt az alátámasztó szerkezetet minimum négy dilatációs egységre kell bontani, ahol szerkezeti duplikáció alakítandó ki. Lelátó-szektoronként 2 db sugárirányú rácsos főtartó készül. Ezekre terhelnek a hajlított acéllemezes, vagy aláfeszített kialakítású kéttámaszú konzolos melléktartók, amelyek az üléssorokat alkotják. A rácsos tartókat átlós kötések merevítik, melyek a vasbeton gyűrűhöz kapcsolódnak. A teljes szerkezet szerelt jellegű és - a londoni Olimpiai Stadionhoz hasonlóan - kizárólag csavarozott kapcsolatokkal készül. A lelátók homlokzati oldalát lyuggatott PTFE membránnal burkoltuk. 

A tető mindkét építési fázisban függesztő kábeles, feszített elliptikus gyűrű alakú, rácsos acélszerkezet. Alapállapotban a tető a vasbeton elliptikus gyűrű tetején végigfutó, háromszög metszetű rácsos tartóhoz kapcsolódik. Ezen külső gyűrű-tartó felső övéhez húzott rudakkal kapcsolódik a belső feszített kábeles körgyűrű. Az így stabil szerkezetre támaszkodik az ívelt tetőszerkezeti tartó és azt alátámasztó rácsozat. A szerkezeti elrendezés miatt a tetőszerkezet nincs dilatálva, a rudak nyúlását vagy rövidülését a szerkezet alakváltozása felveszi. A tető burkolása PTFE membrán. Bővített állapot esetén a tetőszerkezet ugyancsak egy háromszög metszetű rácsos tartóra terhel, amely ezúttal a lelátókat alátámasztó rácsos főtartók felső peremén fut végig. A tartó acélszerkezetéhez az alapállapot azonos szerepű tartójának elemei felhasználhatóak. A tetőszerkezet kétszintes belső feszítő szerkezettel készül. A külső merevítő körgyűrű felső övéhez húzott rudakkal kapcsolódik a belső feszített kábeles körgyűrű. Ezen stabil szerkezetre támaszkodik az ívelt tetőszerkezeti tartó és azt alátámasztó rácsozat, valamint a második belső feszítő körgyűrű. Bővített kiépítés esetén a korábbi tetőszerkezet az új szerkezetbe integrált.


Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István
13/20
Budapesti Atlétikai Stadion, bővített állapot - építész: Károlyi István

 

Kivonat a zárójelentésből

A stadion elsősorban a karakteres aszimmetrikus szerkezeti megjelenésre koncentrál, amely erősen idézi a XX. századi brutalista építészeti stílus pozitív jegyeit. Az alapállapotban is megépítendő Leonardo lépcsős vasbeton hálószerkezet letűnt civilizációk örökkévalóságnak szóló monumentális építészetére emlékeztet. Az elementáris megjelenés különbözik minden eddig megépített stadiontól, amely alapállapotban is ikonikus – de nagyon magas költséggel megvalósítható – épületté válhat. A részletesen bemutatott statikai megoldások átgondolt tervről tanúskodnak, mindazonáltal a bővített állapotban megjelenő, földöntúli civilizáció futurisztikus repülő csészealjára utaló lelátók újabb igen jelentős költséget jelentenek és a visszabontásuk nagyon gazdaságtalan szaldót eredményezne.

Károlyi István

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2017.10.16.
19:49

Talán érdemes lenne kurzust indítani valamelyik dunamenti építészkaron "Folyópartok városépítészete" címmel. Lenne miről beszélni London, Párizs, Frankfurt, Pozsony, Bécs, Düsseldorf, Linz, Budapest és Belgrád példáján. (Olyan városokra gondolok, amelyek jelentős kortársi fejlesztéseket hajtottak végre, jelentős vízfolyam mellett.) A kérdések: mit építsünk a partra-partközelbe, mekkorát, mennyire a folyóra telepedőt, mennyire annak hátat fordítót. Mi a helyes lépték? Mit erősít a víztükör és mit nem visel el? Mi az épület öncélú távlatba helyezése és a folyóra reflektálás közötti, adott helyen megragadható különbség? Mindez természetesen nem azonos a "Vízpartok építészete" kérdéskörrel.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.