Közélet, hírek

A bruttó szintterület mutató kérdéséhez / BÉK

2009.05.18. 22:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
16

Dosszié:

A Budapesti Építész Kamara tájékoztatása az új OTÉK „bruttó szintterület" meghatározásával kapcsolatban. A jogszabály módosításnak köszönhetően az ennek értelmében számolt beépítési mutató kb. 10 százalékkal kisebb létesítmények tervezését jelenti az adott helyszíneken.

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottságához több kérdés érkezett az új OTÉK „bruttó szintterület" meghatározásával kapcsolatban. Ezek lényege, hogy a közelmúltban történt jogszabály módosításnak köszönhetően az ennek értelmében számolt beépítési mutató kb. 10 százalékkal kisebb létesítmények tervezését jelenti az adott helyszíneken. Ez különösen a fővárosban komoly változást jelent a telkek és ingatlanok vonatkozásában.

A bizottság levélben kért egyeztetést a jogalkotótól. A minisztérium képviselői elismerték, hogy ez nemkívánatos tendenciát jelent, különösen Budapesten. Beleznay Éva megbízott főépítész tájékoztatása szerint a főváros keretszabályzata 3 hónapon belül módosul, orvosolva a helyzetet, majd ezt követően a minisztérium is át fogja vezetni a korrekciót az OTÉK-ban. Jó hír, hogy a szakmai észrevételek most ilyen gyorsan megértésre találtak. Jó lenne, ha ez a pozitív párbeszéd nem csak most és a közeljövőben, hanem általánosságban is jellemző lehetne.

Emődi-Kiss Tamás
BÉK sajtóreferens

Vélemények (16)
trabant
2009.10.05.
21:13

Én úgy érzem, hogy nem akartak változtatni a szintterületi szabályozáson, csak a jogászok gondolták kicsit átfogalmazzák, hogy úgy tűnjön, dolgoztak is pénzükért.

Szerintem nem is értik mibe nyúltak (ez kiderült egy korábbi hozzászólásból), nekik ez teljesen ugyanaz mint volt.

De hát mitől is értenék, amikor évek, évtizedek óta önkormányzati előadóként dolgozók sem tudnak értelmezni jogszabályokat. Ráadásul sajnos tervező kollégák sem mindig vannak tisztában az OTÉK-kal.

(Az építménymagasságszámítás is sokak számára sötét ló)

 A szabályoknak (szintterület, építménymagasság) az lenne a célja, hogy az épület léptékét, kubatúráját, méretét az adott területen  jól definiálhatóan limitálja.  A jól elkészített szabályozásoknál pl ha a szintterület  maximumánál vagy, akkor (átlagos szintmagasságnál) a építménymagasságod is a határértéket feszegeti.

Éppen ezért szerintem nonszensz a szabáyzatban, hogy ha egy lapostetőn tetőteraszt létesítek, akkor az beleszámít a bruttó szintterületbe, míg ha nem akkor nem. Attól még a ház pontosan ugyanakkora, így is, úgy is. Miért fáj, ha kimegyek a tetőre.

Arról nem is beszélve, hogy a földszinten most nem rajzolhatok oda teraszt, ahol fölötte erkély van, mert akkor az is beleszámít a b.sz.t-be, mert fedett. Köré persze igen. Vicc!!!

Én mindig azt a kérdést is felteszem egy-egy jogszabály értelmezésénél, hogy mi lehetett a jogalkotó szándéka.

Hát itt biztos, hogy nem az ami lett belőle, mert ha mégis az akkor az igen nagy baj.

Korábban már a pinceterületek beszámításával is jól megkavarták a sz...t. (Szerintem arra teljesen jó volt, hogy volt a terepszint alatti beépítésnek egy százalékos korlátja, továbbá, hogy mennyivel nyúlhat túl a beépítés kontúrján)  Ez félig alápincézett épületeket szűl, ami műszakilag sem a legjobb megoldás. Miért baj, ha a föld alatt kényelmesen el tudom helyezni a másodlagos funkciókat (és persze nem szuteréneket), és így jól működő házat lehet építeni.

chaty71
2009.10.07.
17:47

@trabant: Ne haragudjon, hogy így magára török, de nagyon tanácstalan vagyok  egy építési kérdésben, és gondoltam megkérdezem magától, ha lehet. Bemutatkozom, Szabó Katalin vagyok Budapestről, és szeretnék építeni egy házat a föld alá, nem tudom, hogy kell - e engedélyt kérnem az Önkormányzattól, vagy simán pincének minősül az épület? Kb. 60 nm2 lenne, építési telkemen, amit nemrég örököltem. Nagyon szépen megköszönöm előre is a válaszát. Sz.K.

zapata
2009.09.24.
05:22

Azon nem csodálkozom, hogy egy minisztérium nem tud egy szabatos definíciót összehozni, az ugyanis fogalmilag kizárt.

Ellenben legalább mi ne csináljunk majmot magunkból itt az Építészfórumon! A 3%-os lejtés is még bőven "vízszintes", nehogy azt mondjátok már, hogy egy üzemi víz ellen szigetelt helyiség kívül marad a szintterületen, mert a padlója lejt az összefolyó felé!

Minisztériumi állásfoglalás kiadását a szakmai alárendeltségükbe tartozó szerveknek nem tiltja ugyan törvény, de erre állampolgárral szemben már nem szabad hivatkozni. Azonban mindaddig csinálni fogják a bürokraták ezt az állásfoglalósdit, amíg vannak olyan tervezési jogosultsággal rendelkező egyedek, akik nem a jogszabályokból dolgoznak, azokat nem is ismerik, hanem azt lesik, mint mond egy csekély értelmű hatósági ügyintéző, akinek viszont még az olvasással, a szövegértéssel is gondjai vannak.

A legnagyobb baj ebben az egész gubancban az, hogy az agyilag zokni hatósági ügyintézők diktátumát sokszor tényleg kénytelen elfogadni a tervező, építtető, mert kell az engedély, és a kamarára hiába számít mindkettő az elpimaszodott hatóságokkal szembeni bírkózásban. Pedig mintha a tagok azért fizetnék a tagdíjat...

zim
2009.09.23.
20:14

A rossz hír, hogy a cikk megjelenése óta már négy hónap eltelt, viszont nem változott meg semmi.

anarchitecture
2009.05.20.
15:05

Azt hiszem, hogy a vízszintesnél kevés egyértelműbb dolog van az építési előírások között. Az 1-2% lejtés szerintem nem vízszintes, mint ahogy a 114 cm sem 1 méter!

 A minisztériumtól már csak azt kéne megkérdezni, hogy mi indukálta a változtatást? Félek tőle, hogy csupán annyi, hogy nekik az a munkájuk, hogy jogszabályokat alkossanak, illetve módosítsanak, a szakmai kontrollt pedig a kamara jogászai vélhetően nem győzik...

Tudomásom szerint jogértelmezés az alkotmánybíróság hitbizománya, ezért fura a másodfok véleményét eként kezelni.

ortibor
2009.05.20.
13:49

megint átolvastam az új (sokadszor módosított) OTÉK fogalomeghatározásait, és a következőkre jutottam:

Ha betű szerint, szigorúan  vesszük a szöveget, akkor pl. tényleg beszámítandó a beépítetlen padlás 1,90 feletti területe a hasznos alapterületebe, de még a szintterületbe is, és egy zárt udvar, mint épületszerkezetekkel közrefogott tér szintén beszámítandó (vagy vegyük földszinti terasznak?).

Ha az erkélyeket és loggiákat, emeleti teraszokat teljes területtel kell számítani, akkor - ha a jogszabály sokáig húzza - lassan kihalnak az építészeti eszköztárból, mert ki akar ezekért ugyanúgy közös költséget, adót, illetéket fizetni, mint egy teljes értékű lakótérért.

A passzívházak, vagy szalmaházak kedvelői pedig jót szívnak a bruttó szintterületi mutatóval (kell a jó vastag fal, mi?).

Régi dilemmám egyébként, hogy bruttó szintterületi mutató számításánál, ahol nem kell feltétlenül minden alapterületet (pl. garázs, tároló) figyelembe venni, a figyelembe veendő és figyelembe nem veendő helyiségek közti fal hová sorolandó?

Szóval megint csak azt kell mondanom, mint más hozzászólásomban is írtam, hogy a fejlődés már olyan gyors, hogy a józan ész nem bírja követni. El is hagytuk szegényt valahol.

miltenberger
2009.05.20.
10:14

Az új számítási metodikát először nem hittem el, biztos voltam, hogy hibásan került be a meghatározások közé, és elkezdtem telefonálgatni az illetékes fórumokra. Érdeklődésemre az OTÉK alkotóitól – Magyar Mária – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium - azt a meglepő magyarázatot kaptam, hogy ez az előző  OTÉK-ban is így volt. Felvetésemre - mi szerint rosszul alkalmazta azt mintegy 10 éven keresztül minden magyarországi építész és Önkormányzat, mert a szinterületbe erkélyt, teraszt eddig nem kellett beszámítani - azt a választ kaptam, hogy Ők nem tudják ki mit hogyan számolt, ez nem az Ő dolguk. Ráadásul véleménye mi szerint ez korábban is így számíttatott teljességgel téves, az erre vonatkozó fogalommagyarázatokból ez egyszerűen levezethető. Mindenesetre gratulálok a Minisztériumnak hozzáértő munkásságához. üdv: miltényi miklós

anarchitecture
2009.05.19.
22:16

Őszintén nem értem, hogy minek kellett belezavarni a szintterület számításába. Végre mindenki tudta, hogy hol vannak a lehetőségek és a határok. Adott esetben a helyi szabályozás is tudott védekezni a jogszabály adta lehetőségek „kihasználása” ellen. Szerencsére a módosítás kicsit felületes volt, így a meglátásom szerint nem romlott, hanem „felhígult” a helyzet. Ha az OTÉK fogalommagyarázatából összeollózzuk a pontos definíciókat, az alábbi eredményt kapjuk: 

Szintterület teljes definíció: az építmény minden olyan szintjének, amely padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülettel rendelkezik, (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét. 

Tehát csak azok a területek számítanak, amelyek padlóburkolattal ellátottak és vízszintesek! A teraszokat én lejtésben szoktam tervezni, a cementsimítást nem tartom burkolatnak, innentől mindenkinek a fantáziájára bízom a dolgot. 

A jogszabályról az építési hatóságoknak kiadott egy értelmezést az exközighivatal, azonban tudtommal a jogszabályt értelmezni nincs jogköre… 

Mb. főépítész Janus-arcú, ha a FÉK-re utal, mint megoldásra, mert lehet, hogy titokban(!) kitalálja a tuti számítást, de a másik oldalról lenyes belőle rendesen.  

zim
2009.05.20.
11:25

@anarchitecture: (Bocs, de azért ez ugye nem gondolod komolyan, hogy az 1-2% lejtés miatt nem lenne vmi. vízszintes.)

Nekem is megmutatták az egyik bp-i kerületnél az exközighiv. levelét, amely explicit módon kimondja, hogy az erkély, függőfolyosó, burkolt padlástér (!) is beleszámítandó a bruttó szintterületbe. Kérdés: Ezt miért csak az építési hatóságoknak küldték meg szinte titokban, és miért nem értesítették  a tervezőket pl. a Kamara útján?

A defínició egyébként teljesen diffúz, mert

ad 1) az nincs sehol se definiálva, hogy mi az, hogy épületszerkezet

ad 2) úgyszintén nincs definiálva, hogy az építményszinten hol is kell mérni az épületszerkezetek által elfoglalt területet; padlósíkon, 1m magasságban, esetleg 1,90 magasságban stb....?

áfonya
2009.05.20.
12:21

@zim: szerintem nem arra gondolt, hogy azért nem számít, mert nem vízszintes a 2%, hanem azért, mert a terv szerint nincs burkolva (simított beton). nem?

Mócsi Gábor
2009.05.19.
13:04

"A bizottság levélben kért egyeztetést a jogalkotótól." Mikor érjük már meg azt, hogy a "bizottság" nem utólag kér egyeztetést a jogalkotótól, hanem részt vesz a folyamatban? Legutóbb a kiviteli tervek dokumentálása ügyében láthattunk hasonlót.

bardóczi
2009.05.20.
11:09

@Mócsi Gábor: A diplomatikus válasz az, hogy amikor a jogalkotásról szóló 2/3-os törvényt úgy sikerül módosítani, hogy abba ilyen mindenféle nem kívánatos kekec szervezetek, mint például egy szakmai kamara nem csak második lépcsőben és nem csak véleményezési jogkörrel szerepel.

A pesszimista (realista? őszinte?) válasz az, hogy sohanapján.

Az optimista válasz az, hogy amikor az állítólag építésügyért is felelős minisztériumban olyan vezetők és bürokraták kerülnek (jelenlévők megváltoznak?), akiknek az egy kulturális attitűd (minisztérium=közszolgálat), hogy (törvény ide vagy oda) egy szakmai szervezettel nem csak a padlót kell tudni feltöröltetni, hanem beszélgetni is kell vele. Időben és egyenrangú partnerként. Fület kinyitva. Változtatásra hajlandóan. stb.

Hartmann György Sándor
2009.05.20.
14:12

@Mócsi Gábor: Kedves Kollega!

A jelenlegi szabályozás szerint a BÉK bizottsága nem partnere a jogalakotónak. Az a MÉK (valahol itt kezdődnek a problémák).

És a kötelező tervleadás elleni tiltakozáson kívűl még sohasem olvastam azt, hogy a MÉK ezzel, meg ezzel nem ért egyet. (Ez egyébként is egy olyan jogszabályt ismételt meg ami érvényben volt, és a terveket korábban is le kellett adni. Hogy nem történt meg így fordulhatot elő, hogy a KÖZTI tervzára elázott, és egyes épületek terveire nem lehet rábukkanni. Vagy, hogy a BUVÁTI tervtárát egy magáncég kiprivatizálta, és amikor olyan tervezőt keresetem az áttervezés miatt, akinek a terveit ott tárolják, alig akartak szóbaállni velem, pedig csak a nevére voltam kiváncsi. Igaz, hogy régen pauszon történtek meg a terv feldolgozások és ezek leadása tényleg nem járt töbletkötlséggel, de megvoltak a tervek.)

Más, olvasom a legújabb "gyorsítási csomagban", hogy ezután a beruházás-lebonyolítóknak is regisztrálni kell magukat. És ki fogja vezetni a listát? Természetesen a kamara (mármint a tagok által befizetett tagdíjból fedezve a költségeket). Hol tiltakozik ez ellen a MÉK, hogy már megint egy olyan feladatot kap, amelyre nem ad az állam fedezetet.

Ryhe

ortibor
2009.05.19.
10:44

Ez az egész bruttó szintterületi mutató egy elhibázott szabályozás. Annak idején az egyes települési területek terhelési mértékének szabályozására találták ki. Az viszont nem a bruttó, hanem a hasznos alapterülettől függ.

A bruttó szintterület számítási szabályait valaha az épületek névleges térfogatáról szóló, mára már megszűnt szabvány tartalmazta. Amióta megszűnt, az erkélyek, loggiák, teraszok és egyéb köztes terek számításában tökéletes zavar uralkodik.

bandg
2009.05.19.
08:51

Mikor jön rá valamelyik jogalakotó hogy az erkélyeket nem kellene 150 cm felett a br.szintterületbe beszámolni. Már régen megváltoztak az igények, és nem csak hűtőt és bringát tárolnának az erkélyen hanem használnák is. 4 ember + asztal és még elmehessek mellette 200 cm. Ennyit kell átgondolni.

Hartmann György Sándor
2009.05.19.
12:14

@bandg: Ez a szabály másról is szól. Ha nem így lenne, a földszinti beépítehető terület korlátja ellenére az össz beépített alapterületet alaposan fel lehetne turbózni.

Egyébként is mindenki sír a túlépítés miatt. (Főleg Budapesten!)

Ennek most a legszebb példája a Zugló városközpont, ahol, ha igazak a hírek, akkor 5000 m2-es egybefüggő zöldterület kialakítását írta elő a szabályozási terv, amelyet az építési engedélyezési tervet készítők valahogy elfelejtettek betervezni. (Valószínűleg azonban a tervezők megesküdtek az életükre, hogy minden előírást megtartottak.)

És még egy dolog, a főépítészeket igazán megtaníthatnák már szabályozni.

Ryhe

Ui. Az OTÉK módosítást, mint műszaki szabályozást ki kell küldeni az EU-hoz, így ennek a módosítása úgy fél év.

Pl. már több hónapja olvastam, hogy megállapodás született (valahol a szakma és a jogalakotó között) az OTSZ módosításáról, de ez sincs még sehol sem.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk