A csákvári volt Esterházy-kastély (ma kórház) kertje

A 18. századvégi kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb alkotása és kertje

A csákvári Esterházy-kastély a 18. századvégi kastélyépítészet egyik legnagyszerűbb alkotása és kertje a magyar korai kertépítészet vitathatatlanul különleges értéke, műemlék.

 

    

Dr. Örsi Károly a 70-es évek elejétől foglalkozik a kerthelyreállítás kérdéseivel és 1979-ben az Országos műemléki Felügyelőségen elkészítette és kiadta az angolkert rekonstrukciós programtervét. Ennek a tervnek része volt a kert építéstörténetének feldolgozása, amit részben saját felmérései és kutatásai alapján fogalmazott meg, de igen jelentős anyagot adott a munkához Horányi Ágnes, aki "Korai magyar tájképi kertek" címen készített diplomájában az Országos Levéltárban általa megismert anyagokat feldolgozta. Azóta dr. Sisa József, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatója folytatott mélyreható vizsgálatokat a kastély építéstörténete érdekében, majd legutóbb P. Perjés Borbála készített nagyon színvonalas diplomamunkát az előző anyagok ismeretében.

Ezeknek a munkáknak eredményeként megerősödött az a véleményem, hogy a kert védelmére a lehetőségek keretén belül mindent meg kell tenni.

A csákvári angolkert 1797-től épült folyamatosan. Az első tervlapok következetesen angolkertként említik. A több mint 200 ha nagyságú angolkert szárazárokkal volt körülvéve (á-há stílus), ezen a belső kerten kívül fokozatosan ment át a környező tájba, így az épített kert pontos határai meg nem határozhatók, ami abban az időben célkitűzés is volt. A kert keleti irányban a vadaskertben folytatódott, északi irányban a Vértes látványával zárult. Déli irányban a völgyben lévő Gurdi majorban és a körülötte kertépítészetileg kialakított mesterséges tóban, partján álló vízimalomban (Gessner-ház) teljesedett ki, ide a Princ-allén lehetett eljutni. itt voltak az angolkerthez tartozó állatok; a medveház is, a méhes is stb. Nyugati irányban ehhez az együtteshez tartozott az az építménykülönlegesség, amit ma lőportoronyként tartanak számon a csákváriak. A kastélykertben a szentimentális kertépítészeti ízléshez igazodóan különböző kerti építmények voltak nagy számban, kínai ház, egyiptomi piramis, Apolló temploma stb. Ma a legteljesebb épségben az ún. török építmény maradt meg, mert korábban vadászkápolnaként működött és emlegették. Az angol-gót stílusban épült Diana kaput az 50-es években bontották el a Gessner házzal egyidőben és volt egy angol-gót stílusjegyeket magán viselő hollandi ház. Ebbe a sorozatba tartozott az angol-gót stílushoz, a romantikához igazodó lőportorony is. Az Országos műemléki Felügyelőségen 1979-ben elkészült a kert ún. török építményének rekonstrukciós kiviteli terve.

 

    

1981-ben a kórház vezetése kérésére elkészült az OMF építészeti osztályán (dr. Örsi Károly) a kórház kezelésében lévő kertrész rekonstrukciós kiviteli tervének első üteme.

A teljes kertterület vegyes kezelésben van:

- önkormányzati 4,7 ha
- erdészeti üzem (volt kertészet pálmaházzal) 4,4 ha
- gyógyintézeti kezelés 26,7 ha
- erdészeti kezelés 56,2 ha

A művészettörténeti szakértők egybehangzó véleménye szerint a kerti építmények sorába tartozik az ún. Szentháromság építmény is, ami stílusjegyei alapján különleges alkotása korának. Ezt a kertművészeti érétket a végső pusztulás fenyegette, ezért fontos volt gyorsan cselekedni.

Az ÁMRK 1995-től foglalkozott helyreállításával a helyi vezetők kérésére. A Szakrestaurálási Osztály - Deák Klára főrestaurátor és Varbai Ilona festőrestaurátor - vizsgálta meg a helyszínen, majd írta le szakszerű véleményét. művészettörténeti értékelését Bérci László készítette és Faragó János kőfaragó restaurátor, valamint Sütő József kőszobrász restaurátor kapott megbízást a restaurátor munkák elvégzésére. Statikus dr. Gilyén Nándor volt.

A kert építménye az elmúlt évtizedekben történt, nem kellően átgondolt munkák során méltatlan környezetbe került, ezért olyan határozat született, hogy méltóbb helyen kell a kertben elhelyezni, az eredeti helyéhez viszonylag közel, ahol megfelelő védelme is biztosított. Így került a kastélyépület délkeleti oldalára az épület közelébe. 1998. szeptember 12-én ünnepélyesen lett átadva több száz helybéli jelenlétében a restaurált alkotás megáldva dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök által Mária ünnepen, hiszen középen Mária szobra áll.

Az 1779-től épülő kert első díszei közül való a nagyméretű kőszobrászati értékű napóra. A kastélyépülettel szemben a főtengelyben jelentett látványt, mutatta az időt. Bartha Lajos csillagász szakértő szerint a napórák között is kuriózum. Valamikor régen ledöntötték, összetörték; darabjaira a bokrok között a 1960-as években figyelt fel Dr. Örsi Károly, aki felmérte, lefényképezte, a kert helyreállítási terveibe beépítette, restaurálását szorgalmazta. A helyreállítási munkák során lett időszerű eredeti helyére való visszaállítása, amit a mai kezelő - a gyógyintézet - is támogatott. Az OMvH-ÁMRK soproni kőszobrászai Faragó János vezetésével, Bérci László művészettörténész szakértelmével segítve helyreállították. A 200 éves napóra jelentős ünnepség keretében lett felavatva 1999. augusztus 11-én, a teljes napfogyatkozáskor a Flóriána-napok nyitóünnepségén. A Magyar Nemzeti Televízió az "Édes otthon" című játékfilmje részére rögzítette az ünnepséget.

A Csákvári Nagyközség Önkormányzata nevében Giesz János polgármester, a Fejér megyei Szent György Kórház Csákvári Gyógyintézetének vezetője Dr. Dékány Erzsébet vezető főorvos köszönte meg az OMvH-ÁMRK-nak, Géczy Csaba igazgatónak, a helyreállításban résztvevőknek azt, hogy az ország e jelentős kastélyának helyreállításához évek óta szakmai támogatást és most újabb jelentős művészi értéket adtak a napóra helyreállításával.

 

    

A legmagyarabb "angol-kert", a gróf Esterházy János igényére megépített szentimentális, tájképi kert. A Vértesalján létesített kertet tájvédelmi körzet veszi körül. A hegy felől cserszömörcés - virágos kőrises - molyhos tölgyes száraz karsztbokorerdő, az úgynevezett Haraszthegy csodálatosan színes élővilága, a völgy felől az Ávorsai-rét nedvesebb síkja egyaránt a park részeként él a napjainkig. Az építők célja volt, hogy ne lehessen tudni egyértelműen hol fejeződik be az épített park és hol kezdődik a környező erdő, a táj.

Az első kertterveken már fel van tüntetve a kor kertépítészetének divatos építménye, a műbarlang (grotta). Tatai édesvízi mészkőből, a térszín felett építették meg úgy, hogy a hatalmas sziklakövek értékesebb cseppkőszerű képződményekkel ékes oldala díszítette a földszinti barlangot. Lépcső vezet az építmény tetejére. Kívülről is föl lehet jutni csigavonalban épített lépcsőn a "mennyországnak" nevezett tetőre, ahonnan öt méter magasságból szép kilátás nyílik az épített kertre a "mennyei tájra", a távolban kéklő Vértes hegységre. A földszinti barlangot - mert lent van és sötét - a nép "pokolnak" nevezte el. Pedig hűtőző. Nagyszerűen illő elnevezések egy szentimentális kerti építményre.

2000. június 17-én a felújítási munka befejezésének örömére jött össze a környékbeli lakosság. A Millennium alkalmából felújított kerti építményt szépen rendezett ünnepséggel avatták. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán nyert pénzt a gyógyintézet alkalmazottainak és néhány magánvállalkozónak lelkes támogató munkája egészítette ki. A megújuló műemléknél ünnepi beszédet mondott Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Visy Zsolt helyettes államtitkár, Geisz János a település polgármestere, dr. Dékány Erzsébet főorvos, a gyógyintézet vezetője, aki évek óta a kastély-gyógyintézet felújításának irányítója. A kert - és ezen belül - a grotta helyreállítását a műemlékvédelem részérol dr. Örsi Károly kertépítészmérnök-tervezo irányította. Nagyszerű volt látni, hogy az építmény ismét az érdeklődés középpontjába került, a kulturális műsor keretében a település zenekara és énekkara a "mennyországban" érezhette magát. A helyreállított kert szabadon látogatható, de nap mint nap a gyógyintézetben egészségüket visszaszerezni akaró embereket szolgálja.

A török építmény a 19. század második felétől 1948-ig vadászkápolnaként működött. Így viszonylag jó állapotban maradt ránk. Formáját P. Rivetti eredeti Guas képéről ismerjük. A világ kertépítészeti célú építményei között is jelentős értékű.

Az egykori vadaskert ma erdészeti területen áll gyepes tisztáson, mint Rivetti ábrázolásán is látható. Célunk volt, hogy az építményt eredeti formájában műemléki elvek, igények szerint állítsuk helyre és így szolgálja a hazai turizmust. A zárt, sokszögalaprajzú rész téglából épült, a mellette lévő lépcsőház durva mészkőből készült a szentimentális kertépítészeti igények szerint, és jó állapotban van. A felső szint, a tetőzet fából készült és ezért elpusztult. Az építészeti terveit az OMF keretében elkészítettük (Káldy Gyula építész és dr. Örsi Károly kertépítész) 1979-ben, majd az Állami műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központnál a környezetének rendezési terve is elkészült. A használat érdekében az építmény közvetlen környezetében külterjes rendezés szükséges. rönkpad, tűzrakóhely, szemétgyűjtő, hulladékgyűjtő. Szükséges egy-egy férfi és nôi árnyékszék elhelyezése fából. Az építmény a Kincstár tulajdonában van. A helyi város- és természetvédő szervezetek és a római katolikus egyház az építmény kezelését vállalták, a helyi önkormányzat támogatásával.

 

    

A török építményt, más néven vadászkápolnát a Pro Vértes természetvédelmi Közalapítvány elnöke, Viszló Levente vezetésével a Vértesi Erdő-és Fagazdaság Csákvári Erdészetének (Právecz Antal) anyagi és erkölcsi támogatásával állította helyre. Anyagi támogatást adott dr. Sisa József kezdeményezésére az angliai Headley Trust a magyar Hild Alapítványon keresztül. Széleskörű összefogás eredményeként a helyreállított kápolnát 2002-ben ökumenikus szertartás keretében ünnepélyesen áldották meg, a támogató szervezetek és sok helybéli jelenlétében. Azóta is méltón szolgálja a sok természetszerető érdeklődőt, a Vértesi Tájvédelmi Területet. A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány rekonstruálta a "Gessner" házat és a kiszáradt, mesterségesen épített, duzzasztott tavat. (Egykori vízimalom a szentimentális kertben). Ebben van a tájvédelmi terület központja, szép vértesi értékeket bemutató múzeummal. Ezt az építményt a környezetvédelmi miniszter (dr. Ligetváry Ferenc) adta át 2001-ben ünnepélyesen a megye állami és politikai vezetőinek jelenlétében. Mindezekkel egyidejűleg a gyógyintézet a kezelésükben lévő kertet, annak növényzetét is ápolja, szelektálja, megújítja és az erdészeti is dolgozik területén.

Bármilyen sok és jelentős munka készült el eddig, még nagyon sok tennivaló van a teljes területen a műemlékként védett angolkert, a történeti kert teljes felújítása érdekében.

dr. Örsi Károly
kertépítész tervező