építészet : környezet : innováció

A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új székhelye az V. kerületben



Felelős tervezők:    



Bihary Sarolta belsőépítész

Vasáros Zsolt DLA építész vezető tervező

Narmer Építészeti Stúdió

A Szent István tér 15. szám alatti épület zárt sorban álló, körülépített udvaros, földszint + 3 emeletes, teljesen alápincézett lakóház részben üzleti-irodai funkcióval. Belső udvarát egy földszintes, terasztetős szárny zárja, melyhez a telek mélyén egy pince+földszint+emeletes acél fedélszerkezetes raktárépület csatlakozik.

 

A közelmúltig bankként funkcionáló épületben több helyen megtartható és jól használható tereket örököltünk, másutt viszont bontásokkal, átalakításokkal új helységcsoportok kialakítása volt szükséges. A földszinten új bejárat kialakítását terveztük, amely az eredetit megközelítő téralakítást követi. Az udvarról nyíló bejárat méltó megközelítésre ad lehetőséget a reprezentatív funkciónak. A bejáratból egy összetett térkapcsolatú helységbe jutunk, amely osztótérként működik - ellátva a kötelező bejárathoz kapcsolódó funkciókat: ruhatár, jegypénztár és információ, múzeum-bolt és kávézó. A felmerült igények szerint a négy funkciónak úgy kellett helyet adnunk, hogy a ruhatár és jegypénztár 1 fővel működtethető, a kávézó és múzeum-bolt pedig kiadható legyen. A földszinti bejárati részből a látogatók két irányban indulhatnak: az ingyenes állandó kiállítás megközelítéséhez szolgáló lift és lépcső valamint a mosdók felé, vagy az ideiglenes kiállítás(ok) irányába, illetve a mobil válaszfallal leválasztható rendezvényterem felé.

 


A földszinten a kiállító terem két, illetve három helységre szekcionálható: mintegy 100 fős előadó, vagy két kisebb 50-50 fős teremre, és a kiállító teremre. Összenyitva a teljes helység nagyobb kiállítás befogadására, illetve állófogadás, vagy ültetett állófogadás megrendezésére alkalmas helység. A kiállítótér installációs hátterét az időszakos tárlatok igényeihez mérten flexibilis szerkezetek beépítésével kell biztosítani. A rendezvénytermek lezárásához használatos mobilfalak áthelyezhetők, és a tér osztható – adott kiállítási egységek bemutatása céljából. A fénytechnikai kialakítást korszerű, sínes rendszerrel javasoltuk kiépíteni. A terület klimatizálása ütemezett kiépítésben, központi klímagéppel tervezett, a párásítás és párátlanítás mobil készülékekkel megoldható. A rendezvényterem részére leválasztható térrész végébe kerül a technikusi szoba. A földszinti második osztó-, vagy közlekedő térből indulhatunk el lifttel az emelet felé, a földszinti munkahelyek, a mosdók irányába, illetve a menekülő lépcső terébe.

 


A földszinti munkahelyek kialakításához jelentős falbontásra illetve átalakításra nincs szükség, mivel a meglévő helységek felhasználhatóak a beköltöztetendő funkciókhoz. Így a hátsó szobában kialakítható a restaurátor műhely, a mellette lévő szobában a fotó műterem, illetve egy kisebb iroda. A bejárat felőli két helységet viszont egybe kell nyitni, mivel itt kap helyet a foglalkoztató helység, amely alkalmanként a rendezvény kiszolgálását segítő helység is – a catering háttérbázis. A földszinti tércsoport végében helyeztük el a látvány-raktár helyiségét, melynek térelhatároló falait fix üvegek és zárt falfelületek alkotják. A látványtár az állandó kiállítás része, de csak zárt csoportokban külön engedéllyel lesz látogatható, illetve kutatók számára hozzáférhető.

 

A telek s az épület története a  tanulmányok alapján a XVIII. század végétől követhető nyomon.

Részlet a tudományos dokumentációkból:

1785 A Lipótváros templomterének északi falát ábrázoló Balla Antal-féle telekosztási tervlapon a 89-es szám alatt szerepel. A 12 telekre osztott tömbön belül ez a telek egyike a négy legnagyobbnak.
1791 Megkezdődik a tömb ingatlanainak elárverezése és beépítése: a telket Johann Stainbach veszi meg.
1810 A Johann Lipszky-féle tervlap a telken „U”-alakú beépítést mutat a telek mélyén geometrikus kerttel
1836 Matkovitz – Schmidt kőnyomatos térképén egy rövid negyedik épületszárny jelenik meg, ugyanakkor a tömb belseje nem tartozik többé a telekhez.
1855 Szabályozási módosításokat hajtanak végre, ami a kötelező beépítési vonal módosulását eredményezi.
1868 Leitner Márk papírkereskedő veszi meg a 13, 1/6 négyszögöllel megnövekedett telket és azonnal építtetni kezdi a ma is álló lakóépületet, amit Schusbek Pál építőmester közreműködésével 1869-re be is fejez. A hatóság nem engedélyezi neki az első emeleti középerkély tartóoszlopos alátámasztását.
1871 A Halácsy Sándor-féle térkép a Templom tér 2. számú házat teljesen körbeépített udvaros épületnek ábrázolja. A hátsó, összekötő szárnyhoz a tömbbelső felé néző oldalon egy földszintes, egytraktusos épület csatlakozik. Ekkorára felépül a két szomszédos ház is: a Kasselik-ház jobbról és az iskola balról.


1882 Hecht Jónás a belső udvart 8 vasoszlop tartotta üvegtetővel fedeti be, melyet Lederer Gusztáv építész tervez. Engedélyezési tervlap a Budapest Fővárosi Levéltárban. (V-150-23)
Hecht Jónás fiával a bal oldali földszinti üzlethelyiségben rőfös és kézműáru kereskedőként működik. A fedett belső udvaron csomagolást és raktározást folytatnak. Kuncsaftokat a nagykereskedés jellegéből adódóan nem fogadnak.
1900 A tömbbelsőbe nyúló telekrész újra a telek részét képezi, melynek területe 256-ról 501,73 négyszögölre növekszik. Hecht Jónás kilép a cégből melyet fiai Adolf és József visznek tovább.
1906 A telekbővületen az egytraktusos földszintes ház lebontását követően Bloch és Holitscher építőmesterek közreműködésével földszintes raktár épül „felépített emeletes karzattal” a kézműáru raktározására. A bontási terveket Leitersdorfer (Lajta) Béla nyújtotta be. Ez a tény és a raktárépület néhány részletképzése arra engednek következtetni, hogy a raktárépületet magát is Lajta Béla tervezte, azonban erről írásos dokumentum nem maradt fenn.
1907 Lajta Béla tervei szerint az irodai favázas válaszfalakon túl az utcai homlokzaton magyaros szecessziós stílusú portálarchitectúra épül 30 cm-rel a Hecht üzlet eredeti homloksíkja elé. A földszinti nyílásrendszer megtartásával bár, de az építészeti környezettől igen elütő stílusban, igényes eozinmázas kerámiaburkolat készül. Az első emeleti erkélyek között a földszinti szemöldökmagasságtól a könyöklőpárkányig terjedő, bronzszalag keretelésű falmezőbe a „HECHT JÓNÁS ÉS FIA” cégnév kerül. Az erkélyek mellvédje bronz (vagy vörösréz) lemezből készül és lámpás alakú elem díszíti. A hasábszerű konzolok alsó síkját a Hecht névre való utalásként halas domborművek borítják. A lábazatot geometrikus mintázatú szegecselt bronzlemezek borítják. A bal oldali üzletbejárat két oldalán egy-egy kis dombormű található: az 1850-es dátum a felkelő nappal a cég alapítását, míg az 1907-es dátum a delelő nap motívummal a portál (és a raktár) építésének virágzó üzleti korszakát szimbolizálja.
1934 Strauss Sándor építőmester nevéhez fűződik a főhomlokzat jobb oldalának második és harmadik emeletén lévő vasbeton erkélyek létrehozása. (V-150-24)
1950 A jobboldali üzlethelyiségbe a pince+földszint+első emelet szintjén a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete költözik.
1952 Az ingatlan állami tulajdonba kerül. Az épület a Budapesti Várostervezési Tervező Iroda műemlékjegyzékében másodrendű műemlékként szerepel.
1960 Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műemlék jellegű épületnek nyilvánítja az ekkorra már igen leromlott állagú (hiányzik a Hecht-felirat, a pinceablakok be vannak falazva) épületet.
1967 A Budapesti Műemlék Felügyelőség városképi védettségű alkotásnak nyilvánítja.
1976 Az épület az idézett dokumentáció szerint ettől az évtől kezdve nem szerepel a műemlékek jegyzékében.
1989-2004 A Magyar Külkereskedelmi Bank fiókja költözik a földszinti irodahelyiségekbe, valamint a raktár pince és földszinti valamint emeleti helyiségeibe.
1990 Az épület Magyarország műemlékeinek jegyzékében „VK” azaz városképi védettség alatt álló besorolást kap.
2001 A FIMŰV Rt. által Bedekovics Éva és Lukácsné Tomek Ágnes tervei alapján elkészül a főhomlokzat felújítása. Ekkor kerül a felirat mezőbe a ma is látható „MAGYAR KÜLKERESKEDELMI BANK” felirat, az 1969-ben oda került bronzdíszek lekerülnek.
2004 A FIMŰV Rt. a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Rt. megbízásából elkészíti az udvari homlokzatok és a közös használatú terek felújításának kiviteli terveit, illetve a MÉHES Renoszig Kft. szállítja az épület utólagos talajvíznyomás és talajnedvesség elleni szigetelésének valamint az udvar és emeleti terasz csapadékvíz elleni szigetelés felújításának kiviteli terveit.
2005 A Narmer Építészeti Stúdió elkészíti a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új székhelyeként tervezett épületrész engedélyezési és kiviteli terveit.
2006 A Laki zRt. generálkivitelezésében elkészül a múzeum közönségforgalmi tereinek és földszinti kiállítótereinek kialakítása.

VADAS Ferenc – SZILÁGYI Edit: Budapest, V. Szent István tér 15. című tudományos dokumentációja (Hild-Ybl Alapítvány, 1996. december), TAHI-TÓTH Nándorné: Állapotrögzítő műszaki dokumentációja (1996. november) valamint tervezők saját felmérései alapján

 
fotók: Vikman András 

Megbízó/építtető:
    Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum            
    képviselte: Kiss Imre igazgató

Felelős tervezők:    
    Bihary Sarolta belsőépítész
    Vasáros Zsolt DLA építész vezető tervező
    Narmer Építészeti Stúdió
                
Statikus tervező:    
    Kulcsár Béla okl. építészmérnök

Munkatársak:
   Derencsér Mariann
    Megyesi Zsolt
    Kállay Gábor
    Kováts Petra
    Vasáros Ákos        
    Iván Mária
    Gábor-Szabó Zsuzsa
    Rajnai Csaba


Épületgépész tervező:    
    Lantos András
Erősáramú tervek:
    Somogyi Gábor
Gyengeáramú tervek:
    Bosch Gyula

Generálkivitelezés:
    Laki Épületszobrász Zrt.

vélemény írásához jelentkezzen be »