Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.

1/10

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs
Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje
Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
Hagyományos kiskertek Lengyelországban
Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben
Párizsi közparkban létesített "iskolakert"
Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs
Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje
Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
Hagyományos kiskertek Lengyelországban
Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben
Párizsi közparkban létesített "iskolakert"
1/10

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.
Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője I.

2003.07.07. 22:00

A kutatás célja a kertségek kialakulásának, megőrzésének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.

A Szent István Egyetem Területi Tervezési Tanszékén folytatott kutatás célja a kertségek kialakulásának, megőrzésének és fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a regionális, táji, településszerkezeti adottságok figyelembe vételével.

1. KERTSÉGEK ÉS KERTMŰVELŐK EURÓPÁBAN
Az önellátás célját szolgáló haszonkertek Európa szerte régi hagyományokra tekintenek vissza. A kertek többnyire a települések határában, a városfalakon kivül helyezkedtek el, de a kolostorok falain belül is kertészkedtek, haszonnövényeink nagy része szerzeteseknek köszönhető. A királyi, földesúri birtokokon is fontos szerepe volt a zöldség és gyümölcstermesztésnek, amire frappáns példa XIV. Lajos versailles-i konyhakertje, vagy a Loire-menti Villandry dekoratív zöldségeskertje.

Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs
1/10
Kertészkedő szerzetesek a középkorban, Francia Nemzeti Könyvtár, Párizs

Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje
2/10
Villandry reneszánsz stílusú zöldségeskertje

 

Munkáskertek térhódítása
A hagyományos vidéki kertek mellett az ipari forradalommal újabb kertművelési formák jelennek meg. Európában először Angliában, majd a 19-20. század során a kontinens iparosodó, városiasodó országaiban egyre növekszik a földtől, a rurális életmódtól elszakadt, nehéz, egészségtelen körülmények között élő munkások száma. Rossz életkörülményeik kompenzálására terjednek el a városok, ipari települések körül a kiskert együttesek. Bár nevük, jellegük országonként változó, rendeltetésük tulajdonképpen ugyanaz: a természetközelibb, egészségesebb életmód biztositása a szegény, kisjövedelmű családok számára. Európa szerte megerősödik a kert mozgalom, számos kertegyesület jön létre. A városi tanácsok, szakszervezetek kezdeményezésére egyre több területet adnak művelésbe, ahol az üzemek dolgozói, a kishivatalnokok számára lehetőség nyílik a konyhára való megtermelésére, a szabadban, jó levegőn való tevékenykedésre és nem utolsó sorban szociális kapcsolatok teremtésére.

 

Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
3/10
Kertművelő munkáscsalád 1905 körül. A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma

Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma
4/10
Hölgyek kertészeti oktatása az I. világháború idején, A londoni Kerttörténeti Múzeum archivuma

 

Kertművelés a világháborúk idején
A két világháború időszakában a nélkülözések következtében fontos szerepet kap a kertművelés, különösen a rossz ellátás miatt leginkább súlytott nagyvárosok esetében, ahol e nehéz időkben igyekeznek minden talpalattnyi földet, felhagyott területet megművelni. A kertészkedés elsősorban a városi lakosságot érdekli, mindazokat, akiknek nincsen vidéki birtoka, falun élő családja. Ebben az időben gyakori, hogy a parkokat, díszkerteket, sőt a közkertek egy részét is művelésbe fogják.

Kertművelés a 20. század második felében
A második világháború után a gazdasági élet fellendülésével a szükségkertek nagyrésze megszűnik. Lakótelepek, lakóparkok, családi házas övezetek, kereskedelmi központok foglalják el a kiskert együttesek helyét, különösen ha nincs igény ezeknek, mint zöld övezeteknek a megőrzésére. A kertövezetek felszámolását előremozdítja az is, hogy gyakran a politikusok és a tervezők szemében a családi kertek rendezetlen, diszharmonikus bódételepként szerepelnek.

 

Hagyományos kiskertek Lengyelországban
5/10
Hagyományos kiskertek Lengyelországban

6/10

Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben
7/10
Konyhakertek lakóterületi zöldövezetben

 

A gazdasági válság, a zöldmozgalom hatására az utóbbi években ismét megfigyelhető a kiskertek iránti érdeklődés fellendülése. A kertek a városi ember számára a természetközelibb életmódot jelentik, egyre nagyobb számban létesülnek iskolakertek a gyerekek természet iránti érdeklődésének felkeltése, a szabad levegőn való manuális, gyakorlati foglalkoztatása. Felismerik a kertek urbanisztikai szerepét, figyelembe veszik őket a városrendezési, területfejlesztési politikában.

A kertségekre vonatkozó törvények, rendeletek

Ha összevetjük a nyugat-európai országok kertségekre vonatkozó szabályzatait, több közös vonás is megállapítható. A kertegyüttesek javarészt ma is közösségi tulajdonban vannak, a kertművelők rövidebb-hosszabb távra bérlik vagy használatba kapják a kertrészeket. A helyi önkormányzatok a kerthasznosításra hivatott területeket a kertegyesületek rendelkezésére bocsátják, akiknek be kell tartaniuk a működési szabályokban előírt rendelkezéseket, területrendezési előírásokat. Több országban szubvencionálják a kertegyüttesek létesítését, működtetését, különösen ha a kerteknek fontos szerepük van a környezet minőségének, a táj jellegének megőrzésében.

A kiskertek társadalmi jelentősége
E kertek legfőbb érdeme, hogy gazdasági jelentőségükön túl több funkciót is ellátnak. Bár eredetileg a szegény társadalmi rétegek segítése céljából hozták őket létre, ma egyre inkább előtérbe kerül sokrétű - szociális, környezeti, üdülési, egészségügyi, oktatási - szerepük.

Azzal a hiedelemmel ellentétben, hogy a kiskertek korszaka leáldozott, napjainkban egyre jobban érezhető a kertek reneszánsza, egyre többen foglalkoznak a városi környezetben kialakult kertségek jövőjével. Nemcsak urbanisztikai, esztétikai szempontok szerint vizsgálják a kertek létjogosultságát, hanem rámutatnak fontos társadalmi, szociális szerepükre. A kiskertekre leginkább a kedvezőtlen városi közegben, a lakótelepeken, a nagyvárosok perifériáján élők tartanak igényt, akik itt keresik a lehetőséget a természetközeli tevékenységre, pihenésre, egyéni kreativitásra. A kertek továbbra is fontos szerepet játszanak az egyre lazább társadalmi, közösségi kapcsolatok megerősítésében, hiszen a kis méretű parcellák közelebb hozzák az embereket, felélesztik bennük a közösségi szellemet, segítőkészséget. Bár a kertművelők átlag életkora emelkedő tendenciát mutat, egyre több fiatal család, aktív dolgozó talál örömet a kertművelésben.

 

Párizsi közparkban létesített "iskolakert"
8/10
Párizsi közparkban létesített "iskolakert"

9/10

 

A kertek új rendeltetése, jövője
A kertek gazdasági szerepének csökkenése ellenére nem csökken a kertek iránti igény, csupán rendeltetésük, jellegük változik:

  • Vannak országok, ahol továbbra is a helyenként virágokkal is szépített konyhakertek dominálnak.
  • Máshol inkább hétvégi pihenésre, a nyári időszakban való üdülésre használják őket.
  • A nagyobb városok környékén a zöldövezetek részét képezik.
  • Van ahol több kerttipus is létezik funkciójuk, használatuk szerint.
  • Szinte mindenütt tapasztalható a haszonkertek díszkertté alakulása, a hagyományos zöldség és virágágyások, gyümölcsfák mellett megjelennek a gyepfelületek a dísznövények, amelyek kevesebb munkaráforditást igényelnek.

A külföldi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a kertek történeti fejlődése erős fluktuációt mutat, a kertek maradandósága csak hatályos törvényekkel, szabályozásokkal garantálható. De szükség van ösztönzésre, bizonyos fokú rugalmasságra és amennyiben erre igény mutatkozik új funkciók biztosítására, hogy továbbra is megmaradjon a kertek iránti érdeklődés. Fontos, hogy közvetlen használóikon kívül a lakosság, a hatóságok elismerjék a kiskert együttesek sokoldalú szerepét, kultúrális, szociális, gazdasági, környezeti és nem utolsó sorban közösségformáló értékét.
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk