Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője II.

1/14

1/14

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője II.
Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője II.

2003.07.08. 22:00

A kertségek sokszínűsége hazánkban

A KERTSÉGEK SOKSZÍNŰSÉGE HAZÁNKBAN
A kertművelés hazánkban is régi hagyományokon alapul, ma is erős a kertekhez való kötődés, ugyanakkor történelmünk viszontagságai és különösen az utóbbi évtizedek változásai számos konfliktust okoztak, amelyek kérdésessé teszik a kertségek jövőjét, harmonikus fejlődését.

Esettanulmányok kiválasztása
A kertségek különböző típusainak bemutatása érdekében körlevelet intéztünk a területi és megyei főépítészekhez, azzal a kéréssel, hogy sorolják fel azokat a településeket, amelyek kertségei esettanulmányok formájában feldolgozásra érdemesek: vagy azért, mert jellegzetesen problémákkal terhelt területek, vagy azért, mert példa értékű, jól működő kertes területek.

 

1/14

2/14

3/14

4/14

5/14

6/14

7/14



Ajánlásaik alapján 18 településen készítettünk felméréseket:

Kertművelők a kertjeikről
A felmérés fontos része volt a mintaterületeken egységes kérdőív alapján készített 200 mélyinterjú. A kertművelőkkel folytatott beszélgetések során megismerhettük kertjeik intim, változatos világát. Képet alkothattunk nemcsak a kertek formájáról, de a kertben való tevékenykedés, tartózkodás öröméről. Kiderült, hogy többségük ma is ragaszkodik a kertekhez, a hagyományos kertműveléshez.

A kertek életútja és típusai
Vizsgálataink alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a kertségek harmonikus jövője csak "életútjuk" azaz kialakulásuk és fejlődésük ismeretében biztosítható. Tévedés lenne a kertek helyét a terület- és településfejlesztésben kizárólag a ma leginkább elterjedt volt zártkertek alapján meghatározni, amelyek a kertségeknek csak egy szegmentumát képviselik. Kétségtelenül a 60-80-as évek "zártkert hulláma" az ország lakosságának kerthasználati szokásainak gyökeres változását, a kertállomány strukturális és minőségi átalakulását vonta maga után, ami új, részben a már meglévő kertövezetekre épülő kertes zónák kialakulásához vezetett. Ma többnyire az elmúlt évtizedek során kialakult vegyes funkciójú, többnyire rendezetlen, a mai igényeknek már nem megfelelő volt zártkert övezetek imázsa dominál a köztudatban és árnyékot vet sokszínű történeti kertkultúránkra. Éppen ezért rendkívül fontos a kertségek változatos palettájának, a történeti, táji adottságokból adódó típusainak ismerete ahhoz, hogy hatékonyan lehessen irányítani fejlődésüket.

A mai magyar kertkultúra több évszázados hagyományokra tekinthet vissza, a természeti, történeti adottságok, valamint az utóbbi évtizedek során végbement változások alapján több kertkategória különböztethető meg. A kertek változatos, sokrétű életútját, a 18 vizsgált mintaterület adott időszakban legjellemzőbb kerthasználati módjainak megoszlását, illetve differenciálódását mutatja a mellékelt ábra.

 

8/14

 

Szőlőskertek
A magyarországi kertészet kezdetét feltehetően a szőlőművelés jelentette. Hazánk szőlőművelésre alkalmas területein szinte mindenütt megtalálhatók a Kárpát-medence táj jellegét meghatározó szőlőskertek. Ezek jelentős része azonban a filoxéravész után elparlagosodott vagy átalakult, az egységes művelés helyén többnyire mozaikos területhasználat, vegyes kertművelés alakult ki. A történelmi borvidékeken a szőlőkultúra újjáélesztését az 1894-ben megjelent hegyközségi törvény tette lehetővé. Újabb megpróbáltatást jelentettek az 50-es évek nagyüzemi szőlőtelepítései a könnyen művelhető hegylábi területeken, a nehezen művelhető meredek dűlőket felhagyták, vagy zártkertekként kiosztották. A szőlők közé rendszerint gyümölcsfákat is ültettek. A filoxéra pusztítását követően a kivágott szőlők helyére gyümölcsösöket telepítettek. A szőlőművelési hagyományok azonban túlélték a történelmi és természeti viszontagságokat, nemcsak a történelmi borvidékeken, de szinte mindenütt - ahol fellelhetők a szőlőművelés nyomai - megtalálható a szőlő.

 

9/14

10/14

 

Vegyes kertek
Több évszázados kertművelési kultúrát őrző kertségek, amelyek az osztott települési földhasználat következtében alakultak ki a városok, mezővárosok körül és ezek szőlő, gyümölcs és zöldség ellátását szolgálták. Már a 20-ik század elejétől fogva a város közelében lévő, könnyen elérhető kertek pihenő, üdülő funkciót is kezdtek betölteni. A vizsgált mintaterületek kertjei közül a legtöbb ebbe a kategóriába sorolható.

Munkáskertek
Ipartelepek és bányász kolóniák szomszédságában a 20-ik század első felében alakultak ki az első, a dolgozók által haszonbérért művelt, közösségi kezelésű kertegyüttesek. Az első kertegyesület a Diósgyőrvasgyári Közhasznú Kiskert Egyesület 1916-ban, az első világháború idején alakult, a nehéz körülmények között élő munkáscsaládok segítésére. Az egyesület ellátta a kerttelepek központi kezelését, szakmai felügyeletét, a bérlők kertészeti képzését és például szolgált a későbbi kertbarát mozgalom számára is. A nyugateurópai munkáskertek mintájára létrehozott a Miskolc és Tatabánya környéki kertek tartoznak ebbe a kategóriába.

Polgári, üdülő, rekreációs kertek
A tehetősebb városlakók részéről is nagy volt a kertek iránti igény, amelyek a vidéki környezetet, a szabadidős elfoglaltság, a pihenés lehetőségét biztosították számukra. Különösen az üdülésre is akalmas, szép környezetben található, könnyen elérhető telkekre volt kereslet a vízpartok, erdők közelében. A gépjárművek elterjedésével a távolabb eső üdülőterületek iránt is növekszik az igény. Többnyire szűkös telekméretek, üdülés céljára szolgáló építmények és kertek jellemzőek ezekre a területekre.

 

11/14

12/14

 

Zártkertek
A földreform során a nagyüzemi használatra, táblásításra alkalmatlan területeket, így a hagyományos művelésű kertek nagy részét kizárták a Tsz-ek, az Állami Gazdaságok területeiből és háztáji területként, majd az 1968-as ÉVM rendelet értelmében zártkertként felparcellázták. Az iparban dolgozó, szűkös tömbházakban élő, de még falusi gyökerekkel rendelkező városlakók körében nagy sikere volt a jutányos telekszerzési lehetőségnek, a gondosan megművelt kertek a jobb megélhetés, az egészségesebb természetközeli életmódot, a kikapcsolódás lehetőségét jelentették számukra. A 70-80-as évek nagyarányú lakótelep építkezései még tovább növelték a panellakók telekigényét, kertművelési kedvét. A kertek iránti érdeklődést fokozta a TIT keretében szervezett aktív kertbarát mozgalom. Az építési korlátozások ellenére a kertekben egyre nagyobb számban találhatók gazdasági célú épület címén tartózkodásra, kintlakásra is alkalmas építmények, ami heterogén megjelenésű, vegyes használatú kertes zónák kialakulásához vezetett. A zártkertek az egész országban, városi és vidéki környezetben egyaránt elterjedtek. Az urbanizációs igények növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik e kert-együttesek lakó- vagy üdülőövezetekké minősítésére.

 

13/14

 

Lakóterületté alakuló kertövezetek
A rendszerváltást követően a kertekben is felgyorsul a változások üteme: megfigyelhető a kertek termesztő funkciójának visszaesése a kertművelő generáció öregedése, a kert iránti igények változása következtében: a tradicionálisan művelt haszonkertekben visszaszorul a szőlő, a zöldségeskert a gyep és a díszkertek javára. A közművesített, városközeli területeken erősödik a kintlakás, a beépítés igénye. Bódévárosok, szükséglakások, új villanegyedek találhatók a volt kertövezetek helyén a társadalmi, szociális adottságok függvényében.

A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Terület- és Településrendezési Főosztálya megbizása alapján végzett kutatás eredményeit ismertető poszterek a Szent István Egyetem - Környezetgazdálkodási Intézet - Területi Tervezési Tanszékén készültek:
Dr Ónodi Gábor tanszékvezető,
Cros Kárpáti Zsuzsa táj- és kertépítész
Gubicza Csilla PhD hallgató közreműködésével

Fotók: Cros Kárpáti Zsuzsa, Gubicza Csilla

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk