Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője IV.

1/13

Az első örökzöld arborétum alaprajza

Az első örökzöld arborétum alaprajza
Kertészkedők az arborétum kertekben
Lombos fákkal beültetett arborétum kert
kertművelésbe fogott parlag területek
Önkormányzati arborétum kertek
A CSA csoport tagjai hetente friss  biozöldségekkel, gyógynövényekkel teli rekeszeket vásárolnak. (Fotó: M. Hayes)
A rekeszeket a termelő CSA futár segítségével házakhoz illetve közösségi gyűjtőpontokra szállítja.  (Fotó: M. Hayes)
Burgonya betakarítási ünnep a Nyitott Kertben Babatpusztán. (fotó: M. Hayes)
Kertészkedő gyerekek a Nyitott kertben. (fotó: M. Hayes)
A zöldségsorok közébe virágok is kerülnek, ami a biológiai növényvédelem egy módja. (fotó: M. Hayes)
Zöldség és virágkavalkád a falusi kiskertekben. (fotó: Gyovai Á.)
A kisparcellás mg termelésben a családi munkaerő dominál. (fotó: Gyovai Á.)
Az első örökzöld arborétum alaprajza
Kertészkedők az arborétum kertekben
Lombos fákkal beültetett arborétum kert
kertművelésbe fogott parlag területek
Önkormányzati arborétum kertek
A CSA csoport tagjai hetente friss  biozöldségekkel, gyógynövényekkel teli rekeszeket vásárolnak. (Fotó: M. Hayes)
A rekeszeket a termelő CSA futár segítségével házakhoz illetve közösségi gyűjtőpontokra szállítja.  (Fotó: M. Hayes)
Burgonya betakarítási ünnep a Nyitott Kertben Babatpusztán. (fotó: M. Hayes)
Kertészkedő gyerekek a Nyitott kertben. (fotó: M. Hayes)
A zöldségsorok közébe virágok is kerülnek, ami a biológiai növényvédelem egy módja. (fotó: M. Hayes)
Zöldség és virágkavalkád a falusi kiskertekben. (fotó: Gyovai Á.)
A kisparcellás mg termelésben a családi munkaerő dominál. (fotó: Gyovai Á.)
1/13

Az első örökzöld arborétum alaprajza

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője IV.
Közélet, hírek

A kertségek és a kertművelés szerepe és jövője IV.

2003.07.10. 22:00

A kertek reneszánsza. Új célok és kertművelési formák.

4. A KERTEK RENESZÁNSZA - ÚJ CÉLOK ÉS KERTMŰVELÉSI FORMÁK
A magyarországi zártkertesítési hullám az évszázadokon át kialakult területhasználati struktúra és kertművelő közösségek felbomlását eredményezte. A kertségek fennmaradását, harmonikus fejlődését azonban csak a hatékony, közösségi fellépés biztosíthatja. A jövőben is fontos szerepe lehet a közösség által kezdeményezett és támogatott kertészeti tevékenységeknek, ahogy ezt az alábbi példák is bizonyítják.

1. ARBORÉTUM KERTEK MISKOLCON
A köztulajdonban lévő, időszakosan kertműveléssel hasznosított területek figyelemre méltó példája a miskolci "Arborétum kertek". A kezdeményezés a kertbarát mozgalom meghatározó egyénisége, Dr. Adorján Imre orvos nevéhez fűződik, aki 1986-ban felkérte a Városi Tanácsot, hogy bocsásson rendelkezésére egy területet örökzöld fa és cserjegyűjteményének elhelyezésére az Avas oldalában, ahol társadalmi összefogással létre lehet hozni egy gyűjteményes kertet, amely a későbbiekben a város zöldterületi hálózatának részét képezné. Egy kert létesítésének javaslatát a tanács örömmel fogadta, mert így a beépítetlenül maradt, parlag területek egy része gondozás alá került. A környező lakótelepen élő, többnyire szerény jövedelmű lakosság számára lehetőség nyílt egy másfél hektárnyi, 200 m2-i parcellákra osztott területen a kertészkedésre, ugyanakkor tevékenységük közösségi célt is szolgált: egy távlatban arborétummá, közparkká alakuló városi zöldterület gondozását, átmeneti hasznosítását.

 

Az első örökzöld arborétum alaprajza
1/13
Az első örökzöld arborétum alaprajza

Kertészkedők az arborétum kertekben
2/13
Kertészkedők az arborétum kertekben

 

Létrejött az Arborétum Baráti Kör, amelynek szabályzata rögzíti, hogy a művelésre kiosztott parcellákon zöldséget, virágot lehet termeszteni, azonban a kertépítészeti terv alapján ültetett dísznövényeket a parcella művelője nemcsak eltűrni, de locsolni, gyommentesen tartani köteles. Mivel a betelepített örökzöldek 10 év elteltével fokozatosan benőtték a területet és kiszorították a kertművelőket, a jó eredmény láttán a város egy újabb 4,5 hektáros területet bocsátott a Baráti Kör rendelkezésére egy lombos díszfákból álló gyűjtemény létesítésére, jelezve, hogy a kertművelés 2005-ben esedékes leállása után újabb területre számíthatnak. A távlati cél itt egy tájképi, ligetes elrendezésű bemutatókert létesítése a helyi növénytársulások ismertetésére.

 

Lombos fákkal beültetett arborétum kert
3/13
Lombos fákkal beültetett arborétum kert

kertművelésbe fogott parlag területek
4/13
kertművelésbe fogott parlag területek

Önkormányzati arborétum kertek
5/13
Önkormányzati arborétum kertek

 

Ennek a sikeres, kevés anyagi befektetést igénylő zöldterület létesítési és fenntartási módszernek a tapasztalatai arra ösztönözték az önkormányzatot, hogy saját maga is létrehozzon egy hasonló, kertműveléssel fenntartott, majd később városi parkként működtethető zöldterületet a kertművelésre igényt tartó városi lakosság számára. Miskolc térségében voltak más próbálkozások is a munkanélküliek és a szociálisan rászorulók kertműveléssel való foglalkoztatására. De ezek a szociális földprogram keretében kezdeményezett kísérletek nem igazán jártak eredménnyel, nem volt elegendő ösztönzés, összetartó erő, így a nem kellőképpen motivált és képzett alkalmi kertészek a rossz eredmény láttán elvesztették kedvüket és felhagytak a terület művelésével.

2. NYITOTT KERT BABATPUSZTÁN

 

A CSA csoport tagjai hetente friss  biozöldségekkel, gyógynövényekkel teli rekeszeket vásárolnak. (Fotó: M. Hayes)
6/13
A CSA csoport tagjai hetente friss biozöldségekkel, gyógynövényekkel teli rekeszeket vásárolnak. (Fotó: M. Hayes)

A rekeszeket a termelő CSA futár segítségével házakhoz illetve közösségi gyűjtőpontokra szállítja.  (Fotó: M. Hayes)
7/13
A rekeszeket a termelő CSA futár segítségével házakhoz illetve közösségi gyűjtőpontokra szállítja. (Fotó: M. Hayes)

 


A Közösség Által Támogatott Mezőgazdálkodás (Community Supported Agriculture, CSA) az 1960-70-es években alakult ki a fejlett országokban az iparosodott élelmiszer előállítás és értékesítés elleni válaszlépésként. Ez a mezőgazdasági termelés olyan módja, ahol a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Az ő együttműködésüknek köszönhetően a mezőgazdasági termék így sajátos módon, közvetlenül kerül értékesítésre. A rendszer sajátja, hogy gazdasági- (költségtakarékos), szociális- (közösségformáló) és környezeti- (környezetbarát termelési módszerek) szempontból egyaránt a fenntarthatóságra törekszik. A CSA ma már szerte a világon elterjedt rendszer, melybe jellemzően kisebb gazdaságok, kertes területek és helyi közösségek kapcsolódtak be.

Gödöllőn 1999-ben alakult meg a CSA rendszerben működő Nyitott Kert Alapítvány. A termelő Babatpusztán egy 1,5 hektáros kertben biodinamikus módszerekkel zöldségeket és gyümölcsöket termeszt, a CSA tagok pedig hetente dobozokban kapják a friss termékeket, hírleveleket, recepteket. A CSA tagokkal való folyamatos kapcsolattartás mellett a kertben évente több közösségi eseményt is szerveznek. Ezek közül legfontosabb az októberi betakarítási ünnep, ami jó alkalom a találkozásra, közös munkára, beszélgetésre.

 

Burgonya betakarítási ünnep a Nyitott Kertben Babatpusztán. (fotó: M. Hayes)
8/13
Burgonya betakarítási ünnep a Nyitott Kertben Babatpusztán. (fotó: M. Hayes)

Kertészkedő gyerekek a Nyitott kertben. (fotó: M. Hayes)
9/13
Kertészkedő gyerekek a Nyitott kertben. (fotó: M. Hayes)

A zöldségsorok közébe virágok is kerülnek, ami a biológiai növényvédelem egy módja. (fotó: M. Hayes)
10/13
A zöldségsorok közébe virágok is kerülnek, ami a biológiai növényvédelem egy módja. (fotó: M. Hayes)

 

A CSA rendszer jellegzetességei rokon vonásokat mutatnak a kertekben folyó tevékenységekkel, ezért alkalmas lehet más kertterületek, kertművelő közösségek életben tartására, erősítésére is. Az ilyen jellegű szerveződés mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti szempontból előnyös lenne számos kertes terület fejlődése szempontjából, mivel:

  • javítja a kertművelésből származó jövedelemszerzés lehetőségeit
  • erősíti a kertművelők közötti és a külső közösségi kapcsolatokat
  • hozzájárul a kertek egyedi, vonzó jellegzetességeinek kialakulásához, megőrzéséhez.


3. KERTEK AZ AGRO-BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉRE
A magántulajdonban lévő haszonkertek szociális-gazdasági funkcióikon túl elsősorban a jó minőségű élelmiszerek, gyógynövények termesztésének színterei, melyek fontos szerepet töltenek be az kultúrflóra sokféleségének megőrzésében is. A botanikai kutatások a kisparcellás területeket: kiskerteket, zártkerteket, háztáji szántókat a termesztett növényfajok genetikai tartalékterületeinek tekintik. Számukra a kertek a termőhelyhez kötött ún. on-farm dinamikus génmegőrzés potenciális tartalékterületei. Ennek magyarázata, hogy a birtokméret és a fajtaválaszték közötti összefüggéseket világszerte már számos kutatás igazolta. A nagyüzemi termelésben szereplő kultúrnövények körében gyakran jelentkező génerózió ellensúlyozásában ezért a kiskertek, kisparcellás mezőgazdasági területek szerepe vitathatatlan.

 

Zöldség és virágkavalkád a falusi kiskertekben. (fotó: Gyovai Á.)
11/13
Zöldség és virágkavalkád a falusi kiskertekben. (fotó: Gyovai Á.)

A kisparcellás mg termelésben a családi munkaerő dominál. (fotó: Gyovai Á.)
12/13
A kisparcellás mg termelésben a családi munkaerő dominál. (fotó: Gyovai Á.)

 

A tradicionális kultúrnövényvilág, régi fajták, tájfajták fennmaradását a kertekben:

  • a helyi termesztési hagyományok, étkezési szokások továbbélése
  • az önellátásra való törekvés (magok közösségen belüli cseréje)
  • a relatíve kis parcellaméret folytán alkalmazható túlnyomórészt kézi munka és
  • a termesztők által felállított minőségi követelmények együttesen biztosítják.

A jogi szabályozás nem támogatja a tájfajták, tájjellegű fajták nagyüzemi termesztésbe vonását ezért ezek csak a kisebb, magántulajdonú és családi használatú kertekben maradhattak fenn. A tájfajták leírásán és termőhelyi azonosításán túl a kertek a tájfajta jellegű növénypopulációk tanulmányozásának is ideális célterületei. A nemzetközi IPGRI Projektbe magyar részről bekapcsolódott Tápiószelei Agrobotanikai Intézet 2001-2002 között három mintaterületen: Tiszahát, Dévaványa és térsége, Őrség összesen 32 tájjellegű kukorica és babfajtát azonosított. Rendkívül jelentős ezen régi fajták, tájfajták művelésben tartása, amelynek alapfeltétele a kertterületek megőrzése, a kertművelő közösségek, kistermelők támogatása.
Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk