építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A kulturális város után

A Kulturális Város Után című konferencia Pécsett szeptember 24-25-én olyan kérdéseket jár körül, amik a kreatív iparágak, a városi tér, a technológia és a kultúra egymást átfedő területein dolgozó építészek, tervezők és döntéshozók számára alapvető fontosságúak.

Az építészeti tervezés közéleti jelentősége régen volt annyira látványos és kézzelfogható, mint az elmúlt két évtizedben. A világszerte létrehozott múzeumok, koncerttermek, kiállítóterek és más középületek páratlan és valószínűleg hosszú ideig utolérhetetlenül fényűző képet adnak arról a korszakról, amikor a kulturális intézmények a városfejlesztési programok és az ingatlanfejlesztés meghatározó elemeivé váltak.

 

Tudásközpont-Pécs
 

 

De hogyan is lett a városi ipari termelés kivonulására adott válaszból ilyen erejű és  világszerte alkalmazott átfogó program? Milyen eszközök és jelenségek segítették a kultúra gazdasági tényezővé válását, és hogyan alakították egyben annak kereteit és mondanivalóját? És milyen következményei lettek ennek a fő hordozó közegre, az építészetre?

A Kulturális Város Után című konferencia Pécsett szeptember 24-25-én olyan kérdéseket jár körül, amik a kreatív iparágak, a városi tér, a technológia és a kultúra egymást átfedő területein dolgozó építészek, tervezők és döntéshozók számára alapvető fontosságúak. A témaválasztás aktualitását a város kiemelt szerepén túl a globális gazdasági környezet alapvető átalakulása is adja: az a bámulatosan gazdag példatár, amit az ezredforduló idején és azóta világszerte megépült középületekből összeállíthatunk, valószínűleg egy korszak végét is jelzi, és az elkövetkező évtizedek építészetének egészen más erőforrásokkal és problémákkal kell szembenéznie.

 

Tűzijáték Európa Kultúrális Fővárosa Pécs
 

 

A kultúra szerepe ugyanakkor továbbra is meghatározó lesz nem csupán az alkotó szakmákban, de a településeink életében is. A konferencia különlegessége, hogy nemzetközi léptékben is először állítja egymás mellé azokat a témákat, amik ezt a szerepet a városfejlesztés egyes területein sokféleképpen értelmezik. Túlmutatva az ismert és szinte közhellyé vált koncepciókon az előadások olyan kérdéseket állítanak egymás mellé, amik radikálisan újraértelmezik a kultúra fogalmát és összefüggéseit az emberi környezettel és a tervezői praxissal.

A kulturális városfejlesztés és a kreatív ágazatok gazdasági szerepének megerősödése egybeesett azzal a gazdasági és technológiai átalakulással, aminek eredményeképpen az ingatlanfejlesztés, de a mindennapi városhasználat és kommunikáció is túlnőtt a közvetlen, helyi környezet alkotta kereteken. Az építészetben ez a szakmai tevékenység minden részének globalizálódásán mutatkozott meg, ami egyben a tervezők és fejlesztők számára ismert minták és eszközök újrarendeződését is jelentette. A nagy kulturális programokra alapuló építészeti projektek maguk is ennek a hálózatosan terjedő gondolkodásnak a részeiként jöttek létre: a városok között kialakuló versengésben a fesztiválok, a nagy események, és főképpen a jelentős kulturális tartalmakat kínáló intézmények olyan vonzóerővel bírtak, amik a helyi közösségeken túl sokkal tágabb közegből is képesek voltak fogyasztókat, cégeket és látogatókat a településekre vonzani. A korszak elején létrejött velencei Építészeti Biennálétól az Európa Kulturális Fővárosa programjáig számos olyan jelentős esemény alakítja a tervező és alkotó szakmák diskurzusait, ami tulajdonképpen nem sokkal régebben jött létre Nyugat-Európában, mint ahogy Magyarországon is érezhetővé vált a hatása. A városfejlesztés rendkívüli dinamikája és az olyan fogalmak megjelenése, mint a város-márkák, a város-termék vagy a kreatív iparágak kikerülhetetlenné teszik, hogy az építészek és a várostervezők egyaránt újragondolják viszonyukat az épített környezethez és a fejlesztés hatékony eszközeihez.

 

Koncertközpont-Pécs
 

 

A négy szekció programja olyan témákkal foglalkozik, mint a fesztiválok, a nagy események és azok alkalmazhatósága változó léptékű és kontextusú településeken; a kreatív iparágak gondolatának kritikai újraértelmezése a megváltozott gazdasági környezetben; a városi infrastruktúrák kulturális szerepe és hosszú távú hatása a fizikai és az információs környezetünkre; és a földrajzi vagy technológiai értelemben vett periféria sajátosságai és az innováció szerepe és lehetőségei ilyen közegben.

A konferencia előadói a világ élvonalába tartozó szakértők, kutatók és építészek, akik egyedülálló tudást hoznak Magyarországra és rendkívül hasznos együtt gondolkodást tesznek lehetővé a hazai szakmákkal.

Az esemény programjáról, előadóiról részletes információ és regisztrációs lehetőség a konferencia honlapján és az Építészet és Kontextus oldalán találhatók.

A konferencia az Építészet és Kontextus programsorozat keretében jön létre.

Bencze Zoltán

 

vélemény írásához jelentkezzen be »