A magyar népi építészet és a magyar organikus építészet kapcsolata

Tóth Bence a Kós Károly Egyesülés végzett vándoriskolása és a Soproni Egyetem Cziráki József Faanyagtudományi és Technológiák Doktori Iskolájának PhD doktorandusza. A magyar organikus építészet faszerkezeti megoldásait kutatja. Jelen esszéjével a népi építészetünk tanulságait és jelen korunkra gyakorolt hatásait közvetíti Olvasóink felé.

Bonta János szerint a magyar organikus építészet a természetes anyagok használatán keresztül igyekszik megtalálni az illeszkedést, a természetes környezetbe történő beolvadást.¹ A magyar organikus építész inkább hajlítja az ágat, mintsem derékszögbe töri azt ahhoz, hogy „hajlékot" építésen maga köré.²  Ehhez a magyar (paraszti) népi építészet tanulmányozásával és annak értelmezésével igyekszik eljutni, mely eljutásban a kézműves alkotások (minőségben, léptékben) segítenek számára annak ellenére is, hogy a Világ a tömeggyártás és teljesítmény-centrikusságot kérleli.³

Népi építészetünk letisztult, átgondolt, funkciót kielégítő és azt megtisztelő (díszítések, motívumok) alkotásai⁴ olyan racionális gondolkodást kívánnak meg, melyhez az organikus építészet saját „lelkületét", értékrendjét igyekszik hozzáfűzni. Ilyen alapon tehát a magyar népi építészet alapkő az organikus építészet metaforikus házának alapozásában.5 A „párbeszéd": a magyar hagyományokon alapuló népi építészet és a magyar organikus építészet egyensúlyozása napjaink szerves alkotásaiban.⁶ Ez az „egyensúlyozás" törekvés a teremtésre, az igény, mely túlmutat az alapvető funkció létrehozásában egy kísérlet, próba, melyet az építész igyekszik kiállni annak hitében, hogy alkotása művészi értéket képvisel. Azt a bizonyos kézműves, finoman megkomponált értéket, mely motiválja, amelyért küzd, mely egy magasztosabb célt szeretne megfogalmazni.⁷ Ebből fakadóan a monotonizált, egyenrangú, különböző kérdésekre azonos választ adó tömegesített építészet nem képes az egyén egyedi válaszát hordozó üzenet átadására.

Amennyiben nincs értékközvetítés, szellemi háttértartalom a fizikai megvalósulás tükrében, úgy a szerves építészet nem képes (szervesen) csatlakozni – az alkotó nem képes hajlékot formázni – és nem is szeretne. Az építészeti törekvés, mely racionális, évszázadokon át kialakult és rétegesen egymásra épülő népi építészeten alapul a szerves gondolkodás eszmei gondolkodásával párosulva fogalmaz meg növényi formákat épülettömegként, faágakat tartószerkezetként.

Népviseletünk növényi motívumai népi építészetünk kapuzatán, oromzatán éppen így átszövődik, ahogyan szövődik szerves építészetünkben is az egyes ábrázolásokon.⁸ A „burjánzás", miszerint egyszerű csipkebokor az épületünk némi pírral (bogyók), avagy vadul pompázó virágmező színekben és formákban – az organikus építész egyensúlyozásának eredménye. Így tehát beszélhetünk angyalokról, melyek az Ég felé mutatják az utat, ahogyan beszélhetünk metaforikus hegységről is, mely téglahomlokzat finom strukturáltságával igyekszik kommunikálni a Világ felé azt a kísérletet, mely a kézműves alkotás lényegiségét hangsúlyozza.⁹ 

Makovecz Imre karakteres és erős formaképzése⁸, szellemi hitének megtestesítése terveiben egyértelműen észrevehetőek – ahogyan szelíd gesztussal, a magyar népi építészet karakterét megidéző alkotások is köthetőek a magyar organikus építészethez, az Egyesülés Vándoraihoz – azaz Makovecz Imre tanítványaihoz.¹⁰Makovecz Imre szerint „…A Kós Károly Egyesülés nem véletlenül viseli annak az embernek a nevét, aki egy életet adott azért, hogy a széttépett és tönkretett Magyarországon ne engedje a szellemet is széttépni. Ez az ember a mai napig is sokunk számára még mindig egy fénylő csillag – és, azt hiszem az is marad."

Kampis Miklós következő szavait intézte a Vándorokhoz a Kós Károly Egyesülés 30. éves ünnepségének alkalmából : „… Most végezetül, hozzátok fordulok Vándorok – akkor is ha itt vagytok, és akkor is ha nem vagytok itt. Azokhoz is fordulok, akik voltak Vándorok, és azokhoz is fordulok akik most Vándorok, és azokhoz is fordulok akik valaha lesznek Vándorok – ha lesznek. Ti vagytok a Kós Károly Egyesülés jövőjének letéteményesei. … Nem örülsz neki, hogy ebben az időben kell élned – én sem örülök. De azt nem tudjuk eldönteni, hogy mikor élünk: mi csak azt tudjuk eldönteni, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk."

Tóth Bence Péter


 

¹ J. Bonta, A magyar építészet egy kortárs szemével 1945-1960. Budapest: TERC Kft., 2008.

² G. Csete, Csete György és Dulánszky Jenő, Szerzői. O.A. Invest nyomda, 2011.

³ L. Kunkovács, Ősépítmények. Budapest: Kós Károly Alapítvány-Örökség Könyvműhely, 2000.

⁴ D. Malonyai, „Malonyai Dezső: A magyar nép művészete | Kézikönyvtár", 1907. Megtekintve: 2022. november 23.

⁵ J. Gerle, A. Kovács, és I. Makovecz, A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

⁶ Á. Kováts, A. Márton László, és Á. Török, Vándorok könyve 1989-2014. Budapest: Kós Károly Alapítvány, 2015.

⁷  A. Makovecz és J. Jánosi, MAKOVECZ összekötni az eget és a földet - Makovecz Imre kiállítás a Vigadóban. Budapest: MMA Kiadó, 2014.

⁸ J. Gerle és E. Götz, Szerk., Makovecz Imre - tervek, épületek, írások I. (1959-2001), köt. 1, 2 köt. Budapest: EPL Kiadó, 2015.

⁹ M. Beke, N. Fekete, P. Haba, C. Masznyik, D. Smiló, és A. Wesselényi-Garay, Szubjektív Makovecz Jegyzetek. Magyarország: HELLO WOOD, Makovecz Imre Alapítvány, 2021.

¹⁰ M. Giustra, „Imre Makovecz and the Hungarian Organic Architecture", dec. 2014, Megtekintve: 2022. november 18.