Közélet, hírek

A Megyeri híd tervezői a Csonka Pál érmesek

1/8

Benczúr László, Hunyadi Mátyás, Wéber József

?>
Benczúr László, Hunyadi Mátyás, Wéber József
?>
Benczúr László, Finta József
?>
Hunyadi Mátyás, Peredy József
?>
Hunyadi Mátyás, Kálmán Ernő
?>
Peredy József, Havady László, Wéber József
?>
Finta József, Peredy József, Havady László
?>
 a díjazottak és a Csonka Pál családjának képviselői az ünnepségen
?>
1/8

Benczúr László, Hunyadi Mátyás, Wéber József

A Megyeri híd tervezői a Csonka Pál érmesek
Közélet, hírek

A Megyeri híd tervezői a Csonka Pál érmesek

2009.07.09. 10:20

A MÉSZ által adományozott Csonka Pál Emlékérmet 2009-ben „alkotó páros" kategóriában a budapesti Megyeri híd tervezői: Hunyadi Mátyás, Benczúr László és Wéber József kapták.

Az Építészek Háza kandallós termében július 8-án rendezett ünnepségen Hunyadi Mátyás építőmérnök, valamint Benczúr László és Wéber József építész vehette át MÉSZ által adományozott Csonka Pál Emlékérmet az észak budapesti Megyeri híd tervezéséért és megvalósításáért. Az ünnepségen Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Csonka család képviselőit, majd Finta József építész, akadémikus, a kuratórium elnöke adta át az érmeket. Az átadás elnökségében helyet foglalt a kuratóriumból Peredy József és Havady László.

 

Benczúr László, Hunyadi Mátyás, Wéber József
1/8
Benczúr László, Hunyadi Mátyás, Wéber József

Benczúr László, Finta József
2/8
Benczúr László, Finta József

Hunyadi Mátyás, Peredy József
3/8
Hunyadi Mátyás, Peredy József

Hunyadi Mátyás, Kálmán Ernő
4/8
Hunyadi Mátyás, Kálmán Ernő

Peredy József, Havady László, Wéber József
5/8
Peredy József, Havady László, Wéber József

Finta József, Peredy József, Havady László
6/8
Finta József, Peredy József, Havady László

 a díjazottak és a Csonka Pál családjának képviselői az ünnepségen
7/8
a díjazottak és a Csonka Pál családjának képviselői az ünnepségen

 

Az érem odaítélésének indoklása, mely mint laudáció hangzott el:

„Budapest látképének meghatározó elemei a hidak. Egy-egy híd megépítése nem csak forgalomtechnikai feladat, hanem egyben a városkép újabb jelentős elemének megalkotása. A Megyeri híd méltó a hazai hídépítés nagy hagyományaihoz: formája, mérete, részletei révén hangsúlyos, szép lezáró eleme a Dunán átívelő hídsornak. Az öt szerkezeti egységből álló híd leghangsúlyosabb egysége a Nagy-Duna-ági ferdekábeles függőhíd. Az együttes megtervezésében a meghatározó szerep a szerkezetet tervező Hunyadi Mátyásé, akinek munkáját a két építész – Benczúr László és Wéber József – segítette. Az ő szerepük elsősorban az egységes megjelenés, a kiegészítő elemek – korlátok, kandeláberek, zajvédő falak – és a hídfők megtervezése volt, de alkotó módon közreműködtek a pilonok megformálásában is. Így alakult ki a felvonók vonalvezetése, az összekötő elem feletti beüvegezett tér, a pilonok végleges formája és mérete, valamint az egész együttes díszkivilágítása. A fővárosi látkép új, hangsúlyos elemének megalkotásáért, híd megformálásában végzett példamutató együttműködésükért a kuratórium az alkotóknak ítéli a 2009-es évben a Csonka Pál érmet."

forrás: MÉSZ; fotó: Biczó Gabriella 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk