Közélet, hírek

A MÉK vizsgálati jelentése az Istvánmezei tervpályázat lebonyolításáról

1/1

A Pomsár és Társai Építésziroda II. díjas terve

Hirdetés
?>
A Pomsár és Társai Építésziroda II. díjas terve
1/1

A Pomsár és Társai Építésziroda II. díjas terve

A MÉK vizsgálati jelentése az Istvánmezei tervpályázat lebonyolításáról
Közélet, hírek

A MÉK vizsgálati jelentése az Istvánmezei tervpályázat lebonyolításáról

2012.08.03. 09:32

Cikkinfó

Vélemények:
7

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Magyar Építész Kamara vizsgálati jelentése az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat kiírásáról és lebonyolításáról.

A Magyar Építész Kamara vizsgálati jelentése az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása című nyílt építészeti tervpályázat kiírásáról és lebonyolításáról

A Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Budapesti Építész Kamara (BÉK) közös kezdeményezésére került sor a vizsgált tervpályázat kiírására.

Tárgyi tervpályázat kiírását megelőző szakmai fórum alkalmával a MÉK felajánlotta az előkészítésre vonatkozó hatékony segítségét, a kiíró ezzel nem élt.

A tervpályázat zsűrijébe a MÉK Beleznay Évát jelölte.

A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló korábbi Korm. rendelet 2012. jan. 1-ihatállyal módosult. A jelenleg hatályos 305/2011. ( XII.23.) Korm. rendelet és a korábbi jogszabály között – a tárgyi tervpályázati eljárás szempontjából – két alapvető, lényeges változás következett be:

  1. A tervpályázati kiírásoknál megszűnt a MÉK ellenőrző szerepe, véleményező jogköre.(A jogalkotók a jogszabály-módosítás egyeztetése során nem vették figyelembe a MÉK álláspontját, és kivették az egyeztetési kötelezettséget a jogszabályból.)
  2. A korábbi tervpályázatok lebonyolítása során tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében a Tervpályázati Munkabizottság (TPMB) által javasolt és a MÉK Elnöksége részéről is támogatott kérésre, a hatályos jogszabály egyértelműen rögzíti a CD-k zártan történő kezelését (305 / 2011. Korm.rend.5.§ (2) bek. b) pont).

Megállapítások a tervpályázat kiírásával, lebonyolításával kapcsolatban:

  • A korábbi és a jelenleg hatályos 305/2011. (XII.23.) számú Kormányrendelet értelmében egyaránt „Az ajánlatkérő felelős a tervpályázat kiírásának és lebonyolításának szakszerűségéért és jogszerűségéért." (Korm.rend.7.§ 3. bekezdés)
  • Hivatkozott Korm.rend. 9.§ (6) pontjának megfelelően végzettséggel rendelkező jogi szakértő működött közre.
  • A Korm.rend. 8.§ (1) bekezdése értelmében a Bírálóbizottság (továbbiakban BB) tagjai az eljárásban "természetes személyként" vettek részt.
  • A Korm.rend. 7.§ (1) pontja szerint „az ajánlatkérő feladata a kiírás elkészítése vagy elkészíttetése, és jóváhagyása." A BB a szöveget a 9.§ (10) bekezdésében előírtak szerint elfogadta.
  • A Kamara honlapján közzétett tervpályázati felhívásban a tervpályázati dokumentáció a vonatkozó jogszabállyal ellentétes előírást nem tartalmazott.
  • A kérdésekre adott válaszok során az ajánlatkérő a kiírást módosította. Az eredeti kiírás szerint – a rendelet titkossági szabályában előírt ( 5.§ (2) bek. b) pont) módon – a zártan kezelendő digitális adathordozót nyíltan, a zárt borítékon kívül kérte elhelyezni, a 3D-s modellnek a bírálat során történő figyelembevétele érdekében.
  • A módosított kiírásnak a Bírálóbizottság által történő elfogadásáról szóló határozatot a folyamatos jegyzőkönyv nem tartalmaz.
  • A június 27-i BB ülésen – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – a BÉK delegáltja (Mónus János) kérte a CD-k zárt kezelését. A kiíró jogi szakértőjének érvelése alapján az ajánlatkérő ezt az indítványt nem támogatta.
  • A kiíró nem fogadta el a MÉK delegált Beleznay Éva azon javaslatát, hogy a CD-k csak titkossági ellenőrzést követően kerüljenek a BB elé – esetlegesen úgy döntve, hogy a titkosságot sértő CD-k elzárásra kerüljenek.
  • A Bírálóbizottság plenáris ülésén a MÉK és BÉK delegáltja a titkosság megsértése miatti kizárások ellen szavazott. A BB többi építész tagja (a Korm. rend. 9. §. (9) pont előírása szerint a BB min. 2/3-a) nem így foglalt állást. (4/2012./VI.22./ BB. határozat.)

Következtetések

  • Az ajánlatkérő (a kiíró) jogkörében eljárva, az eredeti kiírás módosításakor megsértette a 305/2011.(XII.23.) számú kormányrendelet 5.§ (2) b) pontját (CD-k zártan történő kezelése) és a módosítás túllépett a 15. § (7) bekezdésében megadott kereteken. A BB döntéskor jelen lévő tagjai – köztük a MÉK delegáltja is – hibáztak, amikor túlzott és szakmai szempontból felesleges, CD-n beadandó digitális munkarészt a pályázat követelményei közé emelték.
  • A bekövetkezett kizárások a nem jogszerű módosítás következményei voltak.
  • A pályázók az eljárásnak ezt a jogsértő követelményét nem kifogásolták, és a pályázat benyújtásával elfogadták a feltételeket.
  • Az eredeti kiírásnak – a CD-k nem zártan történő kezelésére vonatkozó – módosítása a pályázók körében zavart okozott, de elbizonytalanította a Bírálóbizottság tagjait is, mikor a CD-t zártan elhelyező 3 db pályaművet a 3D-s digitális térmodell megismerése nélkül elbírálták.
  • Egyes pályázók hibáztak, amikor a digitális adathordozón szereplő – titkosságot sértő – neveket nem törölték.
  • A BB-nak az I. díj visszatartására vonatkozó döntése nem veszi figyelembe a Korm. rend.10. § (1) bek. a) pontjában rögzített – az I. díjjal kezdődő rangsorolásra vonatkozó – előírását.

Javaslatok

  • Az építész kollégáknak is meg kell ismerniük a jogi kereteket, amelyek közt, akár tervezőként, akár bírálóként dolgoznak. "Ha nem állok ki magamért, ki áll ki érettem, és ha csak én állok ki, mit is érek, és ha nem most, akkor mikor !?" Talmud / Midrás
  • A történtek tanulságára hivatkozva a TPMB javasolja, hogy a MÉK hivatalosan kezdeményezze a tervpályázati dokumentációk véleményezésére vonatkozó korábbi szabályozás visszaállítását és a tapasztalatokkal rendelkező Kamarának a tervpályázati kiírások előkészítésébe történő bevonását. Ez lehet biztosítéka annak, hogy a – jogalkotó szándékával is ellentétes – jogszabályi értelmezések helyett előtérbe kerüljön az építészek munkájának megbecsülése, és hogy a tervpályázat a valós célját, a legjobb tervező és a legjobb terv kiválasztását szolgálja.

Összeférhetetlenség

Noll Tamás a pályázó Teampannon Kft. ügyvezetőjeként nyilatkozott, hogy a BB tagjaival összeférhetetlenség nem áll fenn, a Teampannon Kft. nincs sem megbízási sem egyéb munkaviszonyban a BB egyik tagjával sem.

Budapest, 2012. augusztus 02.

MÉK TPMB
MÉK Elnökség

 

Vélemények (7)
komjáthyattila
2012.08.07.
12:17

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Tamás! Köszönettel megkaptam az általad jegyzett, az Istvánmezei pályázat kapcsán írt válaszodat, és a hozzá csatolt vizsgálati jelentést, valamint kiegészítő nyilatkozatokat. Természetesen az ember csodát nem vár – pedig néha jó lenne a csodákban bízni - , hiszen az élet arra tanította, hogy reálisan ítélje meg szakmája, kisebb csoportja, műterme, valamint saját helyzetét. Én magam a teáltalad aláírt levelet „könnyűnek” tartom, azért, mert a Magyar Építész Kamara fő feladata az építész társadalom érdekeinek erőteljes képviselete, s így szerintem nem a sajnálatotokat kellett volna megfogalmazzátok, hanem azt, hogy ez a hiba elfogadhatatlan, jogilag és erkölcsileg kérdésessé teszi a pályázatot. Magam természetesen az eredményt nem kívánom, hogy megváltoztassa a Kiíró és a Zsűri, de azt elvárnám, hogy írásban ismerje el hibáját, és a jogtalanul kizártak erkölcsi és anyagi kártérítést kapjanak, hiszen a titkosságot mindenki megsértette – még az elbíráltak is – s ha már sportról van szó, azt külön érdemesnek tartom kiemelni, hogy menet közben elképzelhetetlen a szabályok megváltoztatása, többletmunka igénylése, valamint betarthatatlan előírások követése. Beleznay Éva és Mónus János személyes nyilatkozatait megértem, de mindezeket szakmailag elfogadhatatlannak tartom. Ismételten kérem, hogy a Kamaránk, illetve Te, mint a Kamara elnöke intézkedj a KBT és a Kiíró felé, hogy a pályázat jelen formájában törvénysértő, és a jogtalanul kizártakat részesítsék első sorban erkölcsi, másodsorban anyagi kártérítésben. Nagy tisztelettel arra kérlek Téged és az Elnökséget, hogy egy karakteresebb megfogalmazást, álláspontot képviseljetek, illetve adjatok közre. Szívélyes üdvözlettel: dr. Komjáthy Attila

másik
2012.08.05.
15:18

a fentiek jelentése számomra: -- a kamara tudomásul vette hogy nincs és nem is lesz beleszólása a pályázatok jogszerű lebonyolításába -- ezügyben nem is kíván semmit tenni, azt semmi esetre sem, hogy egy esetleg felbukkanó anomáliára ha máshogy nem, hát a nyilvánosság előtt felhívja a figyelmet. ehelyett utólag magyarázkodik, felelősséget jó részét (ahogy EI írja: tévesen) a pályázókra hárítva: „aki elvállalta, elfogadta a feltételeket”. -- ezek után nem tudom reménykedik-e bárki is a jövőbeni tervezési feladatok, pályázatok tiszta menetében? van-e erre bármi esély? (ahogy eddig is a kamara volt jellemzően az utolsó, aki ebben.abban a problémás kérdéseben megszólalt). kérdésem: a pályázók tévedése sok milliójukba került nekik is, a kiírónak is (mint veszteség, lehetséges jó tervek), a szakmának is sokba, erkölcsileg. s a kiíró tévedése, jogszerűtlen kérése a cd-kel kapcsolatban és a menet közbeni hajthatatlansága? ennek semmilyen következménye nincs? ezt lehet, az építészek meg „álljanak ki magukért?”… …

Hartmann György Sándor
2012.08.05.
16:24

@másik: Csak, hogy pontosak legyünk, íme a rendeleti szöveg: (2) A pályázó azzal, hogy pályaművét benyújtotta, a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elfogadja. Ryhe Tehát pályázni is tudni kell, és a benyújtással (mint a pénztártól való távozással) minden reklamáció lehetősége kizárt! Hogy a rendelet nem jó, az pedig a jogszabályalkotón múlik. (A jogszabályok előkészítésében - valljuk be-, alig van szerepe bármely "szakmai" szervezetnek.) Továbbbá, mivel nem rendezi a jogszabály, hogy mi van, ha a biráló bizottsági tag lemond a pályázat közben tagságáról - ki látott már erre vonatkozó szerződést, telán benne van, hogy minden jogszabály sértést el kell fogadni -, akkor csak egy járható út van, a biráló bizottsági tagok lemondásukkal kell, hogy ellehetelenítsék a jogszabály sértő pályázatot. (Ha nincs biráló bizottság, nincs pályázat sem.) És beletartozna - szerintem - a biráló bizottsági tag személyes felőlősségébe!

másik
2012.08.05.
16:45

@Hartmann György Sándor: na ja, de mi van ha a feltételek törvényellenesek (ahogy az a mostani esetben előfordult)? így ha közvetetten is a pályázók lettek büntetve a kiíró törvénysértéséért. ezt jelenti a "kiírás feltételeit elfogadta"?... a zsűri (benne a kamarával) és a kiíró felelősségre-vonhatatlan, érinthetetlen? amúgy nem a kamara feladata lett volna a fenti törvényesség ellenőrzése és megkövetelése? ha már érdekképviselet.

zapata
2012.08.05.
17:10

@Hartmann György Sándor: Ha nem tévedek, az, hogy a pályázó a kiírás feltételeit elfogadja, egyfajta általános szerződési feltétel. Bármely szerződés törvénybe ütköző eleme azonban a törvény erejénél fogva semmis, tehát jogérvényesen semmilyen szerződésben nem lehet kikötni a jogszabálysértés elfogadását.

Hartmann György Sándor
2012.08.06.
07:01

@zapata: Ez utóbbi csak egy műszaki okoskodása. A mai helyzetben - amig nem módosul a jogszabály - és remélem, hogy a jogszabályalkotó e vita után már rájön, hogy ez így nem maradhat - nem kell a jogsértő pályázatokon pályázni, de leginkább a szakmai szervezetek által delegáltaknak elfogadni a zsűriben való részvételt! (Mert ez a kamarai tagnál etikai függelemsértés miatt szankcionálható lenne, ha lenne rá akarat.) Ryhe

E.I.
2012.08.05.
12:39

Előzmények 1. pont A MÉK ellenőrző szerepe valóban megszűnt, de az elnök joga továbbra is fennáll, miszerint ha egy tervpályázat kiírása vagy lebonyolítása során ilyen súlyos törvénytelenségeket tapasztal, azonnal intézkedjen a KBT, illetve a Kiíró felé. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is. Következtetések 3. pont Teljes tévedés: A pályázók a tervpályázat benyújtásával csak a Kiírást fogadják el, nem a feltételeket és az egyértelmű törvénytelen módosításokat. A Javaslatokat a pályázat előtt kellett volna már régen megtenni. A vizsgálat ténylegesen feltárta a súlyos jogszabálysértések egy részét. Nem vizsgálta azonban: - a Kbt 2.§ (2)bekezdését (egyenlő elbírálás elve) - a Rendelet15.§ (5)bekezdését (kellő idő állt-e rendelkezésre a kérdés-válaszok után) - a Rendelet 16.§ (5) a) pontját (amelynek elmulasztásával megsértették a pályázók jogait) - a Rendelet 17.§ (7-12) pontjait (a Zárójelentés szabálytalanságait) - a Rendelet 18.§ (1)bekezdését (a Kiíró nem fizette ki a pályázókat, megsértve a Kbt. és a Kiírás vonatkozó pontjait) - a Rendelet 25.§ (5) b) pontját (amely szerint nem kell vállalási nyilatkozat) Nem vizsgálta továbbá a MÉK felelősségét, hogy sem a kérdés-válaszok, sem az eredményhirdetés után nem tiltakozott a Kiírónál illetve a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Nem vizsgálta a MÉK súlyos szabálytalanságát, hogy a 29 oldalas eredeti Zárójelentés helyett – amit a pályázók megkaptak – miért tett fel a honlapjára egy 18 oldalas, rövidített és szabálytalan Zárójelentést? Csak részben és rosszul vizsgálta az Összeférhetetlenséget mert, ha Noll Tamás elnök pályázó volt, akkor mint MÉK elnököt és MÉK Kft. vezetőt is külön-külön nyilatkoztatni kell, hogy nincs sem munkaviszonyban, sem egyéb jogviszonyban a BB. tagjaival figyelembe véve a Ptk. 685.§ c) pontját is. A kamara – betartva hivatkozását a Talmudra – megvédte (?) magát és elnökét (és rajta keresztül a munkaviszonyban és egyéb jogviszonyban álló BB tagokat is. Sajnálatát fejezte ki a kizárásokért (MÉK honlap elnöki levél) és javasolta ismerjék meg a jogi kereteket a kizártak, amelyek közt dolgoznak és ők is álljanak ki magukért. Köszönjük!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.