A Műegyetem a Duna-parti árvízvédelmi nyomvonalat javasolja

Műszaki, biztonsági szempontból a római-parti árvízvédelmi nyomvonalat javasolja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) az összehasonlító vizsgálatának eredményeként, a Nánási út-Királyok útja nyomvonallal szemben - mondta Nagy László docens, a vizsgálatot végző csoport vezetője hétfő este Budapesten.

A békásmegyeri közösségi házban tartott lakossági fórumon több száz érdeklődő előtt elhangzott: a két nyomvonal hasonló hosszúságú és magasságú mobil árvízvédelmi fal építését tenné szükségessé, hasonló lenne a kivágandó fák száma is, és hasonló fenntartási, üzemeltetési költségekkel járna. Nagy László ismertetése szerint különbség mutatkozik egyebek mellett a védett terület nagysága, a szükséges közműkiváltások, a lehetséges árvízi károk, a területi kisajátítások vagy a Duna szennyeződése szempontjából. Példaként említette, hogy a Nánási úti nyomvonal esetében nagyobb mértékű lenne a beavatkozás a természetbe. Az egyetemi docens hangsúlyozta, hogy az árvízvédelem mindkét nyomvonalon megvalósítható, és műszaki, biztonsági szempontból a part menti nyomvonalat tartják megvalósíthatóbbnak az összehasonlító vizsgálat eredményeként. Nagy László arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi, műszaki tervek csupán "csontvázak", amelyeket sokféle közlekedési, városgazdálkodási és egyéb tartalommal lehet feltölteni.

A közbekiabálásokkal kísért fórumon Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy semmiképpen sem maradhat jelenlegi állapotában a Római-part, ezért a Fővárosi Közgyűlés tavasszal hoz végleges döntést. Mint mondta, nem lehet nem figyelembe venni a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a korábbi és jelenlegi fővárosi közgyűlések vízpart menti nyomvonalat támogató állásfoglalását. Ám mivel részletes tanulmány még nem foglalkozott a Nánási út-Királyok útja nyomvonallal, a főváros felkérte a Műegyetemet ennek vizsgálatára, majd a két nyomvonal összehasonlítására.

Nagy László ismertette a BME-nek a Nánási út-Királyok útja árvízvédelmi nyomvonal döntés-előkészítő tanulmányát is, amelyet egyebek mellett talajvizsgálatok, szivárgásszámítások, geodéziai felmérések és a fák állapotfelmérése alapján végeztek. A műszakilag lehetséges négy megoldásból - töltésfejlesztés, vasbeton árvízvédelmi fal, vasbeton térdfal mobil árvízvédelmi fallal, mobil árvízvédelmi fal - a mobil árvízvédelmi falat tartják a legjobbnak. Ezt ugyanis csak árvíz idején kellene teljes, 2,6 méter magasságában megépíteni, és sok szabad területet biztosítana az egyébként roppant zsúfolt úton közlekedőknek - mondta. A nem közvetlenül lakossági ellátást biztosító közművek kiváltásával, a lakossági ellátást biztosító közművek biztonsági megduplázásával operáló beruházás bruttó 25,5 milliárd forintba kerülne - tette hozzá.

A fórumon Szabó Gábor, a TÉR-Team Kft. vezető tervezője bemutatta a Római-part víz menti védművére, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) megrendelésére készített 18,9 milliárd forintos tervét, amely a Műegyetem összehasonlító tanulmányának másik alapját adta. A szintén egyebek mellett geodéziai és növényegészségügyi felméréseket, geotechnikai szakvéleményeket figyelembe vevő vizsgálat eredményeként egy 2,8 méter magas, alumínium mobil árvízvédelmi gátat javasolnak, amelyből egy 55 centiméter magas térdfal lenne látható árvízveszélytől függetlenül. A tervező hozzátette: mindkét nyomvonal esetében kell fákat kivágni, ám ezt lehet minimalizálni. A római-parti nyomvonalnál is több lehetőség van, de a javaslatuk szerint 600-900 fáról lenne szó, a jelenlegi tervezési fázisban.

Palkó György, az FCSM vezérigazgatója arról beszélt, milyen problémákat okoz a római-parti nyomvonal esetében a kavicsos, homokos altalaj, a talaj legfelső rétegét kitevő, főként építési törmelékből álló feltöltés, a magántelek határok és az, hogy bármilyen átépítés esetén foglalkozni kell a közművek hiányával.

A fórumon több hozzászóló nehezményezte, hogy a bemutatott tanulmányokat és elemzéseket nem ismerhették meg előzetesen, és szorgalmazták a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Hiányolták továbbá a lakosság észrevételeinek, véleményének, valamint a műszaki mellett más, így a környezetvédelmi, várostervezési, városszociológiai szempontok figyelembe vételét.

Az eseményen felszólalt Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja és Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője is. Mindketten egy "valódi társadalmi vita" lefolytatását szorgalmazták, ezzel összefüggésben pedig a döntés későbbre elhalasztását.

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a Római-part jelenlegi, rekreációs funkcióját szeretnék megtartani, és "eszük ágában sincs" lakóövezetté vagy mássá átminősíteni. A beruházás hátteréről elmondta, hogy a főváros már rendelkezik az Európai Unió 10 milliárd forintos támogatási szerződésével, a fennmaradó költséget pedig Budapest állja. Közlése szerint a fórumon bemutatott prezentációk a főváros, a Műegyetem összehasonlító elemzése és tanulmánya pedig az egyetem honlapján lesz elérhető.

forrás: MTI