Fenntarthatóság

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon

1/1

Dalby Forest turistaközpont (Észak-Yorkshire)

?>
Dalby Forest turistaközpont (Észak-Yorkshire)
1/1

Dalby Forest turistaközpont (Észak-Yorkshire)

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon
Fenntarthatóság

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon

2008.04.28. 10:50

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Letölthető dokumentumok:

Megtudhatjuk, Magyarországon ma milyen pénzügyi megtérüléssel számolhatunk, ha napelemekkel szeretnénk áramot termelni.A Szent István Egyetem két szakértőjének rövid elemzését tesszük közzé.

Az első kérdés, ha valaki megújuló energiaforrások hasznosításáról érdeklődik, hogy mennyi időn belül térül meg a napenergia. A felvetés teljesen érthető, hiszen ezeknek a technológiáknak a beruházási költsége még magasabb, mint a megszokott rendszereké, és sajnos ez a tény meg is akasztja a gondolkodást. Az érdeklődőket a továbbiakban a legritkább esetben érdeklik a zöld technológiák egyéb előnyei. A Szent István Egyetem két szakértőjének rövid elemzését tesszük közzé. Megtudhatjuk, Magyarországon ma milyen pénzügyi megtérüléssel számolhatunk, ha napelemekkel szeretnénk áramot termelni. (hasznos információk a csatolt anyagban!)


A napenergia-hasznosítás jelene és jövője Magyarországon
Van még mit tanulnunk a napenergiáról!
(Készítette: Hegyesi József és Kohlheb Norbert)

Míg a biomassza, és ezen belül is inkább a bioüzemanyagok, viszonylag ismertek
az utca emberének is, a napenergia közvetlen hasznosításáról ez nem mondható el.
Valószínűsítjük, hogy a lakosság túlnyomó része a napkollektor és a napelem közötti
különbséggel sincs tisztában.

Ugyanakkor a napenergia energiaátalakítási hatékonysága, vagyis az energia-átalakító
rendszerből hasznosításra átadott energia és a rendszerbe érkező energia aránya, különösen a bioüzemanyagokkal összehasonlítva kiemelkedő értékeket mutat, annak akár 10-100-szorosa is lehet.
Továbbá az MTA (2006) becslése szerint a hazai besugárzási viszonyok alapján
mintegy 1852 PJ napenergiát lehetne a mai technológiákkal évente hasznosítani
(az ország teljes energiafogyasztása 1153,2 PJ/év). Ennek ellenére a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező szomszédos Ausztria egyes területein alig találunk olyan háztetőt, amire nincs napenergiát hasznosító berendezés felszerelve. Itt ma már több mint 3 millió m2 napkollektor működik, míg Magyarországon ez a szám alig éri el az 50 ezer m2-t. De miért is e nagy különbség?

Kutatásunk fő célja volt feltárni a hazai közvetlen napenergia hasznosítás helyzetét,
szabályozási problémáit és megtalálni ezen alternatív energiaforrás valós lehetőségeit a magyar viszonyok között is.

Ennek érdekében 2007 második felében kilenc magyar napenergiát hasznosító berendezésekkel foglalkozó céggel készítettünk interjút. A kérdések között szerepelt a technológiák társadalmi ismertségére és elfogadottsága is. A beszélgetésekből három fő problématerület rajzolódott ki, amelyek mindegyik az informáltsággal volt kapcsolatban.
Elsőként kiderült, hogy habár a média foglalkozik a megújuló energiák témájával, a
cégeket felkereső érdeklődőknek csak felületes ismereteik vannak ezzel kapcsolatban.
Például sokan nincsenek tisztában a megújítható energiákat hasznosító rendszerek hatásfokával, illetve főleg az árakkal. Mindenki gyorsan megtérülő és olcsó megoldást vár a fosszilis energiahordozók kiváltására szolgáló megújulóktól, pedig többnyire hosszú távú gondolkodást és kezdetben nagyobb ráfordítást igénylő megoldásokról van szó. A megtérülés után azonban ezek a befektetések „ingyenes" energiát biztosítanak. A megtérülési idő az alkalmazott technológiától, illetve a kiváltott fosszilis energiahordozó típusától függ, hiszen ez utóbbiak ára a jövőben várhatóan emelkedni fog, ami a megtérülési időt akár drasztikusan is csökkentheti.

Vizsgálataink jelen esetben kizárólag a napelemes modulok jövedelmezőségére
irányulnak, hiszen a napkollektoros megoldások megtérülése eleve kedvezőbb és már a jelen feltételek mellett is versenyképes megoldást jelentenek. A napelemes beruházások megtérülési idejét vizsgálandó számítógépes modellt készítettünk, amely valós beruházási adatokra és az ad-vesz óra alapján történő elszámolásra épül. Az ad-vesz óra alapján történő elszámolás lényege, hogy a termelt energiát a tulajdonos annyiért adja át az elektromos szolgáltatónak amennyiért áramot vásárol tőle, de ennek fejében termelése nem érheti el fogyasztásának kétharmadát.
Számításaink alapján a 2008 elejétől érvényes villamosenergia fogyasztói árak mellett
(44 Ft/kWh) 15%-os hatásfokú paneleket feltételezve a vizsgált legkisebb kapacitású
napelemes egység (348 W) még 100 év alatt sem térül meg. Az általunk vizsgált legnagyobb kapacitású egység azonban, ipari villamos energia árakat és 15 évig folyamatosan 5%-al emelkedő áramár-emelkedést feltételezve (dinamikus ipari ár) már 18 év alatt megtérül.
Sokkal kedvezőbb megtérülési időket kapunk, ha a napelemek kapacitását duplájára (30%-ra) növeljük. Erre a technológiai fejlődés következtében 3-5 éves időtávon belül reális lehetőség is van. A változtatás következtében a kiskapacitású (348 W) beruházás is 25-13 éven belül megtérülhet támogatás nélkül. A nagyobb beruházások megtérülése pedig 10 év alá csökkenhet.
Jelenleg azonban a napelemek hatékonysága 15% körüli, és várhatóan 25%-os az
állami beruházási támogatás a lakosság részére. Ebben az esetben, ha az energia ára nem is növekszik, még csak max. 26 éves megtérülési időket tudunk elérni. Azonban, ha az energiaárak átlagosan 5%-os emelkedésével számolunk, a megtérülés lakossági fogyasztók esetében már 15 év, ipari fogyasztók esetében pedig 13 év.

Amennyiben feltételezzük, hogy a technológiai fejlődés rövid idő alatt 30%-ra emeli a
napelemek hatékonyságát, és az állami támogatás is 25%-os lesz, a napelemes beruházások már 10-16 év alatt megtérülhetnek.
Figyelembe véve azt, hogy egyéb más megújulós beruházás, illetve nem megújulós energetikai beruházás is, ennél sokkal nagyobb mértékű beruházási támogatásban részesült, a 25%-os támogatás igen szolidnak mondható.

A kedvezőtlen beruházás-gazdaságossági helyzet mellett másik komoly probléma az,
hogy az emberekhez eljutó információ számos esetben nem állja meg a helyét. Így amikor a lelkes érdeklődő elszánja magát, hogy személyesen is megkeres egy napenergiával foglalkozó céget, a valós adatok csalódást okoznak számára a korábban hallott magasabb (nem reális) értékekkel szemben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne higgyünk senkinek, de mindenféleképp érdemes több céggel beszélni, több forrást is megvizsgálni mielőtt ténylegesen belevágunk egy-egy napenergiás beruházásba.

A harmadik probléma szintén a hiányos ismeretekre vezethető vissza. Sokan vannak
azok, akik nem értik hogyan működnek a megújuló energiaforrásokat hasznosító
berendezések, és ezért tartózkodnak tőlük
. Az újtól való félelem, és a jól bevált régi
módszerekhez történő ragaszkodás nagymértében megnehezíti ezért az ilyen technológiák elterjedését. Ennek kiküszöbölésére minél több lehetőséget kellene biztosítani az emberek számára, hogy személyesen, testközelből is megismerhessék működés közben ezeket a rendszereket.

Az említett társadalmi tényezőkön kívül azonban létezik még egy kulcsfontosságú
terület, amely nagyban befolyásolja a megújuló energiaforrások elterjedésének ütemét:
ez pedig nem más, mint a politikai hozzáállás...
A jelenleg hozzáférhető támogatások egyrészt nagyon alacsonyak (pl. NEP 2007:
15%; NEP 2008: 25%), másrészt struktúrájukban nem az energetikailag és
környezetvédelmileg leghatékonyabb megoldásokat támogatják. Így fordulhat elő, hogy a gázár támogatás még mindig jóval magasabb, mint amennyi a napkollektorok beruházási támogatása, illetve a tűzifából rossz hatásfokon elektromos áramot termelő erőművek több mint kétszer annyit kapnak az így termelt „zöld" áramért, mint az esetleges napelemes lakossági termelő. Tehát mind a beruházási, mind a működési támogatások alacsony mértékűek, és összehasonlításban a rosszabb technológiákkal egyenesen diszkriminálóak.

Ezen kívül fontos megjegyeznünk, hogy megfelelő érdekképviselet hiányában a
napenergia hasznosítása sokkal kisebb arányban részesedik a megújuló energiaforrások fejlesztésére szánt pénzösszegekből
, mint ahogyan az a jelentőségéből következne. Ezt csak még jobban felerősíti az a folyamat, miszerint léteznek bizonyos „előnyben részesített" megújítható energiák (pl. biomassza, nagyméretű szélerőművek), amelyek a kiterjedt lobbi tevékenységnek köszönhetően a fosszilis energiaforrások támogatásához képest amúgy is szánalmasan alacsony megújulós források nagy részét folyamatosan lekötik. De mindenekelőtt a fosszilis és a megújuló energiaforrások támogatása között tapasztalható torz viszonyokat kellene megszűntetni!

Végezetül szeretnénk hangsúlyozni a szemlélet és a tudatosság fontosságát. A jelenben hozott döntéseink nemcsak magunkra, hanem a minket követő generációkra is kihatnak. Ezért fontos, hogy ne csak a pillanatnyi haszonra koncentráljunk, hanem vegyük figyelembe a hosszú távú környezeti és gazdasági szempontokat is. Ez alapján pedig az egyetlen hosszú távon is fenntartható döntés az energiatakarékos életmódon túl a megújuló energiaforrások alkalmazása, amelyek közül a napenergia közvetlen hasznosításának egyre növekvő szerep fog jutni!

a tanulmányt készítette: Hegyesi József és Kohlheb Norbert
forrás: http://www.energiaklub.hu

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk