Nézőpontok/Kritika

A példa ereje - civil megmozdulásból az álmok megvalósítása felé

1/19

Tour de Hongire - 1930 körül

?>
Tour de Hongire - 1930 körül
?>
Anthony Gall már a pályán -1982.
?>
Anthony Gall, 1982
?>
Anthony Gall, 2006
?>
BÉK válaszlevele
?>
Civilek a Millin - 2010.
?>
Lingotto, autógyár
?>
Lingotto, autógyár
?>
Lingotto, autógyár
?>
Meghívó a Korona Kávéházba - 2011.
?>
Milli - 1950.
?>
Milli - 2010.
?>
Milli - 2010.
?>
Milli - 2010.
?>
Végveszélyben a Millenáris
?>
Anthony Gall biciklije a Millenárison kiállítva - 1983.
?>
Szabolcsi Szilvi, olimpiai 5. helyezett
?>
Tanulmányút 2013.
?>
Anthony Gall, 1982 és 2006
1/19

Tour de Hongire - 1930 körül

A példa ereje - civil megmozdulásból az álmok megvalósítása felé
Nézőpontok/Kritika

A példa ereje - civil megmozdulásból az álmok megvalósítása felé

2014.01.31. 13:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Anthony Gall

A közel 120 éves Millenáris Velodrom hamarosan megújult formában szolgálhatja a sportolókat és a kerékpáros sportok civil rajongóit. Hogy erre lehetőség nyílt, az jelentős részben a Millenáris Munkacsoport áldozatos, többéves munkájának köszönhető. A Millenáris megmentésének és jövőbeli újjáépítésének szívmelengető történetét Anthony Gall írta meg nekünk.

A XIV. kerületben található Millenáris Budapest legrégebbi sporttelepe. 1896-ban a millenniumi sportünnepségek céljaira épült, Iszer Károly, akkori sportvezető kezdeményezésére. Megnyitóünnepségén, 1896. május 14-én, az első újkori olimpiai játékokról, Athénból hazatérő sportolókat köszöntötték. A három héttel később megrendezett ezredéves ifjúsági tornaversenyen maga Ferenc József császár is tiszteletét tette. Évtizedekig - az Elektromos Sporttelep megnyitásáig - a Millenáris volt a főváros egyetlen villanyvilágítású pályája.

Tour de Hongire - 1930 körül
1/19
Tour de Hongire - 1930 körül

2006 januárjában a Nemzeti Sporthivatal tervpályázatot írt ki „A Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) területén a tervezési programban megfogalmazott igények szerint megvalósítandó rekonstrukcióra, fejlesztésre vonatkozó építészeti tervjavaslat kidolgozására". A tervpályázati kiírásban a területen lévő Millenáris Velodrommal kapcsolatos elképzeléseket az alábbiak szerint vázolták:

"A területen elhelyezkedő Játékcsarnok, Jégszínház, KSI Csarnok és fedett uszoda, Kisstadion, Millenáris, általában csak korlátozottan alkalmas funkcióik ellátására, az épületek elavultak és nehezen felújíthatók. A Millenáris az állam által biztosítani kívánt funkciók kielégítéséhez nem szükséges, a kiíró az épület megtartásához nem ragaszkodik."

Akadt azonban olyan, aki a fenti szándékkal nem értett egyet. Így például a YASEC kerékpárvázakat gyártó vállalkozás egyik alapítója, Madarász Gábor, aki Szabolcsi Szilvia 2000. évi sydney-i pályakerékpáron (női sprint kategóriában) elért kiemelkedő, 5-ik helyezésén felbátorodva úgy döntött, hogy a Millenárist fejleszteni kell, fel kell éleszteni a magyar pályakerékpár sportot, és igazi, széles kört kiszolgáló biciklis központtá kell varázsolni. Így hát elkezdte keresni és maga köré szervezni azokat, akik segítségére akartak lenni a régi Millenáris megmentésében.

Civilek a Millin - 2010.
6/19
Civilek a Millin - 2010.

A megmozdulás első állomása a 2006-ban szervezett majális volt - egy szombat délelőtti családi program sütéssel, főzéssel, biciklizéssel, versenyszámokkal 4 évestől 80 éves korig – és természetesen beszédekkel arról, hogy miképpen lehetne megmenteni a Millenárist. A majálist rövid időn belül, a május 24-én rendezett „Végveszélyben a Millenáris" című békés demonstráció követte. Az eseményen kerékpárosok, civilek, civil szervezetek vettek részt. A plakátot idézve:

"A Kisstadionnál van egy pálya, ahol a magyar sport született. A Millenáris. Talán nem tudod, hogy a magyar labdarúgó válogatott itt játszotta első meccsét. Hogy volt, amikor tizenötezer ember tapsvihara köszöntötte a kerékpáros párviadalokat egy-egy villanyfényes estén. Azon dolgozunk, hogy ez újra így legyen.

De le akarják dózerolni. Ezt biztosan nem tudtad.

Hajós Alfréd tervezte, a világháború után versenyzők, edzők, kerékpárosok a saját kezükkel építették újjá. Most rajtunk kívül nincs más, kire számíthat. Mi inkább tekernénk Európa leghosszabb pályáján, mint koszorúznánk a helyén. Gyere velünk, elkísérünk a magyar sport bölcsőjébe, hogy még sokszor találkozhassunk, ugyanott. Várunk egy békés demonstrációra téged is!

Május 24. Felvonulási tér. 18 óra."

 

Végveszélyben a Millenáris
15/19
Végveszélyben a Millenáris

A demonstráció szervezői:

  • Magyar Kerékpárosklub
  • Magyar Kerékpársportok Szövetsége
  • Város Biciklizés Barátai
  • Bringaút Egyesület
  • Hajtás Pajtás Egyesület
  • Critical Mass, Budapest
  • Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség
  • Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület
  • Szeretem Budapestet
  • Védegylet
  • Óvás! Egyesület
  • Zöld Fiatalok
  • Élőlánc Magyarországért (id. sajtó anyagból)

Milli - 2010.
13/19
Milli - 2010.

Az eseményről az Indexen megjelent tudósítás szerint:

„Nem kell elbontani a Millenárist, Budapest legrégebbi sporttelepét - állítják a tiltakozó civil kerékpáros szervezetek, amelyeket az dühített fel, hogy a Népstadion és Intézményei rekonstrukciójára, újjáépítésére kiírt ötletpályázat megszüntetné a kerékpárpályát. A civilek azzal érvelnek, hogy az 1896-ban átadott stadiont történelmi értékei mellett azért is meg kell őrizni, mert relatív kis befektetéssel a hazai kerékpár- és tömegsport központjává lehetne tenni.[...] A kerékpárosok, érveik nyomatékosítására tüntetést is szerveztek szerda délutánra, mivel állításuk szerint az intézmény vezetői nem tárgyalnak velük, noha konkrét javaslatokkal keresték meg őket.

"Kerékpáros bemutatótermet, biciklimúzeumot, biztonságos közlekedést okító kerékpáros iskolát szeretnénk, kávézót a Millenárisban néhány termében" - vázolta fel terveit az egyik magyar kerékpárgyártó, a YASEC vezetője. Madarász Gábor a stadion funkciójának megfelelően pályakerékpáros versenyeket és edzéseket is tartana, de a hangsúlyt a tömegsportra helyezné.
"Beköltözhetnének a kerékpáros egyesületek és szakágak is. Mi egy egész kerékpáros centrumot álmodtunk ide."

(Földes András - „Kerékpáros álmok és légvárak a Millenárison")

 

Anthony Gall, 1982 és 2006
19/19
Anthony Gall, 1982 és 2006

A civil megmozdulás első céljai

A májusi demonstráció után megmozdultak az emberek: önállóan és közösön elindultak, cselekedtek. Három célt tűztek ki maguk elé.

1. Az építmény műemlékké nyilvánítása, műemléki védelme
2. A civilek, amatőrök számára a terület használatának lehetőségei
3. A terület felújítása és korszerűsítése, fejlesztése

A megmozdulással párhuzamosan megalakult a Millenáris Munkacsoport (MM), amely a megmozdulás által delegált tagokból állt: László János, Eisenkrammer Károly, Magosányi Árpád, Anthony Gall.

A munkacsoport ülésein részt vették még: GKM Kerékpáros ügyekért felelős miniszteri biztos: Bodor Ádám, szóvivő: Tóth Judit,
valamint az érdekelt minisztériumok és szervezetek valamennyi képviselője.

(Megj: A szereplők egy része 2013-ban megalapítja a KEKE – Kerékpáros Kerekasztal-t.)

A Millenáris Munkacsoport nevében Anthony Gall megfogalmazta a Millenáris Sporttelep műemléki értékeit, és a csoport levélben szorgalmazta műemléki védelem alá helyezését...A Millenáris Munkacsoport levelét a szakmai szervezetek (MÉSZ, MÉK, ICOMOS) a hatóságok, a műemléki hatóság, és a Fővárosi Önkormányzat kapta meg.

A Kulturális Örökség legfontosabb szempontjai

1. A Millenáris Sporttelep korát tekintve egyedülálló a világon. Amikor 1896-ben elkészült a jelenlegi pálya elődje, a harmadik állandó szabatos kerékpáros versenypálya volt az országban és az egyetlen ilyen létesítmény Budapesten. (A kerékpár új keletű jelenség volt Európa más területein is, a kolozsvári és a szombathelyi pályák 1894-ben épültek, a pályaversenyzés azelőtt inkább lóversenytereken történt.)

A fővárosban ez volt az első, kifejezetten szabadidős és versenysport célokra létrehozott létesítmény. (Korábban a tornaegyletek leginkább tornatermekben gyakoroltak.) A korszerűség jegyében, valamint a nemzetközi versenyek rendezése érdekében mindig fejlesztették, az 1928-as kerékpáros világbajnokság apropójából pedig Hajós Alfréd és Matyók Aladár tervei alapján teljesen újjáépítették. Ez volt akkoriban Európa legkorszerűbb versenypályája, az első világháború után világszerte épülő sportlétesítmények korai példája.

A Millenáris Sporttelep jelentőségét fokozza az a tény, hogy immár 110 éve eredeti rendeltetésének megfelelően és folyamatosan használatban van, amivel nem sok sportlétesítmény dicsekedhet a világon. Bár a Millenárist többször korszerűsítették, a pálya elrendezése és elhelyezése még mindig őrzi az eredeti állapot emlékét. A tribünépület az 1928-as állapotot mutatja, a jelenlegi kerékpárpálya futófelülete alatt pedig megtalálható a világbajnokságra épített 415 méteres betonteknő.

2. Az 1896 és 1956 közötti időszakban a Millenáris létrehozásában közreműködő és megnyilvánuló közösségi akarat kiemelt jelentőségű. A Sporttelep az 1896-as ünnepségekhez kapcsolódó sportesemények otthonául épült, ideiglenes jelleggel. Fennmaradását – jelentős ellenállással szemben –, egészen az első világháborúig, csak a sportegyesületek akaratának és a sportolás iránti igénynek köszönheti. Fejlesztését, majd újjáépítését a versenysportok gyakorlását, a szabadidőben történő egészséges testmozgást támogató egyének és szervezetek szorgalmazták. Azt, hogy a Millenáris esetében sohasem csak az élsportról volt szó, az a tény is bizonyítja, hogy a használati jog gyakorlását csak úgy hagyták jóvá, ha az iskolások számára folyamatosan biztosítva lesz a terület használata. Bárczy István főpolgármestersége idején uszoda is létesült a területen.

A harmincas években nagy közönséget vonzó sport- és szabadidős rendezvények állandó helyszíne volt a terület, a második világháború végén pedig a romokban lévő város lakosságnak adott közös célt, mivel a lakosság és a sportolók saját kezűleg tették rendbe a megsérült létesítményt. A Millenáris gyepén rendezték Magyarország első válogatott labdarúgó mérkőzését, megfordult itt több híres külföldi sportoló, több nemzetközi sporteseménynek adott otthont a sporttelep. Ezek az események többnyire nem központi intézkedések alapján, hanem a sportot éltető és működtető egyesületek, egyének áldozatos munkájával jöttek létre.

3. A Millenáris egyediségét és típusát tekintve kiemelt jelentőségű. Mára már csak a Millenáris őrzi annak a huszonegy elsőrangú kerékpárpályának az emlékét, melyeket a 19-20. század fordulójára építettek Magyarországon. Szintén egyedülálló, ahogyan még napjainkban is a 19. század végén felvirágzott sport- és szabadidős kultúrát képviseli. A labdarúgás, a kerékpársport és más népszerű korabeli sportok első versenyhelyszínei között találjuk a Millenárist. A modern sportstadionok előfutárainak egyedülálló példánya, és elmondható, hogy korát tekintve is kivételesen ritka. Funkciójának – a szükséges korszerűsítések mellett – még ma is megfelel, így továbbra is rendeltetésének megfelelően, sportstadionként és kerékpárpályaként lehetne működtetni.

4. Építéstechnikai vonatkozásban a Millenáris szintén jelentős emlék. Az élsport követelményeinek megfelelő pályáknak mindig velejárói a korszerű, színvonalas építéstechnikai megoldások. Ez igaz volt az eredeti létesítményre (olimpia rendezésére is alkalmaslett volna) és az újjáépített pályára is, hiszen utóbbi Folly Róbertnek, a kor elismert szerkezettervezőjének vasbetontervei szerint készült , a kor legmagasabb technológiai színvonalát szem előtt tartva. A tribünépület és a pálya a két világháború közötti stadionépítés-technológia jelentős példája.

5. Fontosnak tartjuk kiemelni a Millenáris városszerkezeti elhelyezését és jelentőségét, hiszen a város társadalmi infrastrukturális kifejlődésének sokat mondó példájával állunk szemben. A Millenáris épületkomplexumát érintő, a több korszakon is átívelő fejlesztésekből és átépítésekből valójában jól kikövetkeztethető 19-20. századi sport- és szabadidős kultúránk története. Világosan látszik, hogy milyen rövid idő alatt mennyit fejlődött a magyar sport, ehhez elég, ha az 1896 és az 1928-as állapotokat összevetjük. Nem mehetünk el szó nélkül a sporttelep és a szomszédos Puskás Ferenc Stadion közti párbeszéd mellett sem, hiszen utóbbi egy későbbi időpontban szintén nemzetközi sportesemények megrendezésére épült. A két épület egymásmellettisége szintén a 19. és a 20. század sportjának rohamos fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. A Millenáris Sporttelep, a Városligettel együtt, rögzíti a Millennium körüli városszerkezet és várostervezési elképzeléseinek a nyomait is."

Végül:

„...A Millenáris Sporttelep esetében nemcsak keletkezésének idejét, illetve anyagban rögzített eredetiségét tartjuk fontosnak, hanem összefonódását és elválaszthatatlanságát a magyar társadalom mindenkori sport tevékenységével, ezen belül – különösen, de nem kivételesen – a kerékpársporttal. Mivel a létesítmény a rendeltetés alapfeltételeit a mai napig képes biztosítani, és ez a folyamatosság a jövőbeli fejlesztések mellett továbbra is fenntartható, a kerékpározással kapcsolatos, verseny- és szabadidős sportesemények otthonaként kívánjuk megőrizni az utókornak. Az épület eltűnésével nemcsak a kerékpársport, hanem a futball, az ökölvívás, az atlétika és még számos sportág veszítené el sport- és helytörténeti gyökereit. Emellett kijelenthető, hogy a sporttelep felszámolása a hazai pályakerékpár-sport lefejezésével lenne egyenértékű.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk a Millenáris Sporttelep, az annak létezésében megnyilvánuló közösségi akarat és az idők során falain belül megrendezett események által közösen összekovácsolt eszmei-szellemi örökséget. Ennek az örökségnek egyaránt részét képezik a kerékpározással és versenysporttal kapcsolatos események, a városlakók szabadidős összejövetelei, és azok az ünnepségek, amelyeket itt rendeztek. Ez egy mai napig élő örökség, és ennek további életben tartásának reményében a dokumentumot aláíró szervezetek ezennel kifejezik elkötelezettségüket. Jelen pillanatban is dolgozunk a Millenáris revitalizációjának tervein, ehhez a munkánkhoz számítunk a tisztelt Hivatal közreműködésére."

Kivétel nélkül támogató válaszlevelek érkeztek (MÉK, MÉSZ, ICOMOS) a Munkacsoport levelére.

BÉK válaszlevele
5/19
BÉK válaszlevele


A megmozdulás és a Millenáris Munkacsoport első sikerei:

1. A Magyar ICOMOS Nemzeti Bizottsága, valamint a Budapesti Építész Kamara külön-külön nyilatkozatot adott ki 2006-ban, a Millenáris védelmének szükségességéről. 2006-ban a Közgyűlés fővárosi védelem alá helyezte a létesítményt. Továbbá-

id. Török Ottó – akkori Budapesti Olimpiai Közponz (BOK) igazgató – MM emlékeztető 2006.10.10 :

„Jelezte a saját és Elbert Gábor sportszakállamtitkár nevében, hogy támogatja az ingatlan műemlékké nyilvánítását és egyben megkérdezte, hogy hol tart az ügy.

Elmondta továbbá, hogy az elmúlt 3-4 évben saját kezdeményezésre az átfogó tervpályázat miatt nem fordítottak hangsúlyt a műemlékké nyilvánításra.

2. Sikeres egyeztetések történtek a BOK-kal, amelyek alapján lehetőség nyílt a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére

id. Török Ottó – akkori BOK igazgató – MM emlékeztető 2006.10.10 :

„Elébe kell menni a folyamatnak, azaz el kell addig készíteni a civilek és sportszervezetek bevonásával a Millenáris hasznosítási tervét, amelyet 2007 első negyedévben Elbert Gábornak, az Önkormányzati és Területfejlesztési sportszakállamtitkárnak kell felterjeszteni.
A szakértői anyagnak tartalmaznia kell: gazdaságossági számítás, funkcionalitás, hasznosítás,..."

3. A Millenáris területének hetenkénti ingyenes használata civilek számára (szombat reggel)

id. Török Ottó – akkori BOK igazgató – MM emlékeztető 2006.10.10 :.

..Török Ottó jelezte, hogy amennyiben a Magyar Kerékpárosklub hivatalos levélben fordul a BOK-hoz, kérve a pályahasználatot pontos időpont- és létszám megjelenéssel, lehetővé teszi az ingyenes pályahasználatot hetente egyszer. Azt ezt népszerűsítő promóciós eszköz kitételét is engedélyezni.

A Millenáris Munkacsoport a fenti (2. pont) felhatalmazás alapján, saját erőből elkészítette az első gazdaságossági számítást, valamint a funkcionalitásra és a hasznosításra vonatkozó javaslatot tartalmazó szakértői anyagot, amelyet tagjai 2007 júliusban adtak át (munkaközi szállítások mellett). A szakértői anyaghoz készültek az első építészeti vázlatok - „...a javaslatot összeállította: Anthony Gall".

Tanulmányút 2013.
18/19
Tanulmányút 2013.

Az első javaslat tartalma és céljai – kivonat - 2007-ből

„A cél egy Kerékpáros Központ kialakítása a jelenlegi Millenáris helyén. Az új központ a meglévő értékekből felépítve egy korszerű, széles társadalmi rétegeket, valamint a magyar sportot kiszolgáló létesítményt hozna létre Budapesten. A Millenáris olyan létesítmény, kerékpáros centrum legyen, amelynek megközelíthetősége bicikliúton is biztosított, Budapest kerékpárút-hálózatába illeszkedik. A főváros kerékpárút-fejlesztési programjában tehát ezt a szempontot figyelembe kell venni.

Alapelvek:

  • Kerékpáros szakmai profil fenntartása
  • Szükség szerint külső befektető bevonása.
  • A hagyományos sportfunkció üzemeltetése mellé kapcsolódó, de új kiszolgáló funkciók (életmód, wellness, turizmus, oktatás) megjelenése

Megmaradó, továbbfejlesztendő funkciók:

Kerékpársport pályaverseny (nemzetközi rendezvények megtartására alkalmas létesítmény kialakítása)

Sportközpont: az eddigi kerékpáros szakágak kibővítése (BMX Trial, stb), valamint az amatőr sportolók oktatása, felkészítése versenyekre. Hétvégéken pénzdíjas amatőr versenyek, nevezési díjjal.

Más kerékpáros szakágak központja: BMX cross pálya, dirt jump pálya, félcső

Új, kapcsolódó funkciók:

  • Kerékpár szalonok és szerviz/kerékpár innovációs kutató műhely
  • Civil szervezetek (rendszeres, alkalmi rendezvények, találkozók tartása)
  • Sportszövetségek termei
  • Oktatási Központ és Közlekedésoktatási Centrum: kerékpáros alapismeretek, közlekedési és használati tanácsadás, oktatói tevékenység, tanpályával. Oktató képzés, továbbképzési tevékenység.
  • Utazási iroda és turista információs központ, speciális kerékpáros utazások szervezése; kerékpárbarát szállásközvetítés (érmével működő törülköző kiadó, mosógép, tároló stb.)
  • Park and Ride: itt lehet leadni az autót és akár biciklivel folytatni az utat.
  • Kerékpár és kiegészítők kölcsönzője
  • Kerékpáros és egyéb nagy rendezvények központja
  • Indoor cycling-ra alapozott fitness centrum
  • Kerékpáros futárszervezetek székhelye
  • Kerékpáros múzeum és könyvtár/információs központ:  itt kellene összegyűjteni minden itthoni emléket, fotót, sajtótanyagot, stb. Időszaki kiállításokat lehet szervezni nagy nemzetközi versenyek idején, mellette szurkolókocsma alakítható ki, ahol együtt szurkolhatnak rajongók és szakemberek akár végig egy egész tourt. Innét lehetne szervezni a közvetítéseket is az Eurosporton vagy más sportcsatornán..

Teljesen új funkciók:

  • Bérbeadás különböző rendezvényekre
  • Irodák bérbeadása
  • Üzlethelyiség bérbeadása
  • Szórakoztató központ (kerékpárbarát kávézó, étterem)
  • Drog-prevenciós központ (éjszakai programok hétvégére „Drog helyett sport")

Egyéb funkcionális és építészeti szempontok:

A pálya lefedésével olimpiai rendezvény befogadására is alkalmas létesítményt kell kialakítani; ami a jövőbeli kihasználtságát is jelentősen növeli.

A Millenáris paramétereinek meghatározásánál szükséges figyelembe venni az UCI szabályait.
A parkolórendszer olyan kialakítása, amely a Népstadion és környéke parkolófunkcióját elláthatja + többnapos biciklis túrák résztvevői számára hosszabb idejű parkolási lehetőséget biztosít.
Mozgássérültek részére sportcentrum kialakítása, paralimpia megrendezésének lehetősége."

Milli - 2010.
14/19
Milli - 2010.

Közben: 2006 vége, 2007... elindul az élet a Millenárison!!!

A BOK által engedélyezett időpontokban szombat reggelente, majd hétközben is edzések, események indultak – Horváth Balázs, Ski-Kruzer Géza, Stegmeyer Éva és mások részvételével –, tárolási területet kaptak, büfé is üzemelt. Hol edzések, beszélgetések, hol a pálya közepén játszanak bringa-polót . A mai napig minden évben többször is rendeznek biciklis civil-rendezvényeket a Millenárison. A rendszeres pályahasználók elkészíttették a pálya geodéziai felmerését, részletesen dokumentálták a pálya jelenlegi állapotát, kijavították a legveszélyesebb felületi hibákat a pályatesten. A költségeket közösen állták.

Anthony Gall már a pályán -1982.
2/19
Anthony Gall már a pályán -1982.

Az építészeti tervekről legkorábban az Index számolt be:

Biciklis pályából tető
A Millenárissal egyébként nemcsak idealista civilek foglalkoznak, hanem egy építész, Anthony Gall is. Az ausztrál származású, tizenöt éve Magyarországon élő építész neve az Állatkert építészeként és épületeinek felújítójaként, vagy Kós Károlyról írt könyve miatt lehet ismerős. Gall szerint a Millenáris állapota nem kritikus, felújítása nem milliárdok kérdése. Az általa kidolgozott minimál program szerint 30-40 millióból új felületet kaphatna a pálya, 2-300 millió forintból pedig rendbe lehetne hozni az egész stadiont.

Vannak nagyobb ívű tervei is, amelyeket nem befolyásol, hogy közben munkálkodnak a Millenáris műemléki levédetésén. Az építész úgy alakítana ki sportcentrumot a velodromban, hogy annak eredeti formáját egyáltalán nem kellene megbolygatni. A pálya ugyanis töltéssel van körülvéve, amit egy domb közepébe süllyesztett teknőnek kell elképzelni. Gall terve a dombot egy körbefutó épülettel helyettesítené, amelynek tetejét így maga a pálya képezné. Az épületben sportcentrumot alakítanának ki, télen is használható, négyszáz méteres fedett futópályával, sporttermekkel. Az építész hangsúlyozta, hogy mindez nem az él-, hanem a tömegsportot szolgálná, egy ekkora helyet ugyanis minden évszakban rengetegen használhatnának.

Gall számításai szerint a kivitelezés 1-3 milliárd forintba kerülne. Mindez egyébként több mint vízió, hasonló létesítmény működik ugyanis egy 1891-ben épült londoni velodromban, ahol a futópálya mellett mászófal és fitness termek is működnek."

Kerékpáros álmok és légvárak a Millenárison 

Lingotto, autógyár
9/19
Lingotto, autógyár

Az építészeti elképzelés a Torinóban lévő Fiat Lingotto autógyár inspirálta (tervező - Giacomo Mattè-Trucco, 1916-1923), amelynek teteje egy betonteknő volt. Több változat készült, figyelembe véve a lehetséges ütemezést és anyagi forrásokat. Akkor csak távoli álomnak tűnt, hogy a Millenáris nagy beruházásként valósulhatna meg. A tervező kapcsolatot is felvett nemzetközi referenciákkal rendelkező pályaépítő cégekkel – egyrészt a Millenárisra alkalmas versenypálya, másrészt önállóan megvalósítható edzőpályák megvalósításának érdekében, amelyeket akár szabad területen, önerővel fel lehetne építeni."

2010 - új lendület, új tagok, kemény munka...

2010-ben Madarász Gábor kezdeményezésére - új lendülettel - ismét összeáll a Millenáris Munkacsoport, elsősorban Madarász Gábor és Anthony Gall részvételével. A munkába, tekintettel arra, hogy nagyon részletes, szakmailag alapozott megvalósíthatósági tanulmány készítésére volt szükség a továbblépéshez, úgy döntöttek, hogy bevonják Váncza László építészt (Váncza Művek) és Tüske Balázst (Ernst and Young). A cél a Millenáris fejlesztési javaslat továbbdolgozása és megvalósítása.

Meghívó a Korona Kávéházba - 2011.
10/19
Meghívó a Korona Kávéházba - 2011.

Az eredeti koncepció fejlesztése mellett a MM felvette a kapcsolatot a felelős miniszteri biztossal, az illetékes minisztériumokkal. Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Dísz téri Korona Kávéházban, majd rövid időre Madarász Gábort a Magyar Kerekpársportok Szövetségének elnökévé is választotta. A Millenáris Munkacsoport időközben a nevét is megváltoztatta – 2011 decemberétől „Nemzeti Kerékpár Kultúráért Munkacsoport" lett a hivatalos neve. A Munkacsoport által készített kibővített javaslatot eljuttatták a döntéshozókhoz és folyamatoson egyeztettek az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy a Millenáris fejlesztése bekerülhessen a BOK fejlesztések közé.

A Munkacsoport kitartásának eredménye, és részben érdeme, hogy a BOK fejlesztési terveibe bekerült a Millenáris fejlesztése (szemben a 2006-os állapottal, illetve Török Ottó akkori útmutatása szerint – ismét - el kell készíteni a civilek és sportszervezetek bevonásával a Millenáris hasznosítási tervét [és ezt] kell felterjeszteni). Ezután a kormány által megszavazott fejlesztési terv részeként törvénybe került, azaz szinte biztossá vált, hogy a Millenáris Velodrom megújul.

2013-ban a Nemzeti Sportközpontok kiírt egy pályázatot, amelynek célja:

nemzetközi színvonalú multifunkciós velodrom, a Nemzeti Olimpiai Központ számára szükséges sport (edzés és verseny egyaránt), szabadidős és rekreációs funkciók kiszolgálására alkalmas sportlétesítmény létrehozása, mely alkalmas edzések, hazai - és esetenként nemzetközi - versenyek lebonyolítására, annak megfelelően kialakított sportpályákkal, kiszolgáló terekkel."

A kiírt építészeti pályázatot a Millenáris Munkacsoport munkájában is részt vállaló Váncza Művek nyerte meg. A pályamű szerves fejlesztése és továbbgondolása a 2006 óta állami finanszírozás nélkül, az érdekelt civilek munkája alapján lefektetett szempontoknak.

Milli - 2010.
13/19
Milli - 2010.

Magam részéről azt gondolom, hogy ez így egy szép történet. Megmutatja, hogy van értelme a civil megmozdulásoknak. Kísérteties, hogy létezik egy olyan helyszín, a Millenáris, amelynek megmentése érdekében százhúsz év alatt többször cselekedni kellett. Így van értelme megoldásokon gondolkozni, és kommunikálni az ötleteket mások felé, még akkor is, ha nincs „megbízónk", vagy az ötletet kisajátítják. Sokszor a jó és a rossz megoldás között pont az idő hiányzik, az az idő, amely ahhoz kellett volna, hogy jó megoldás szülessen. 2006-ban többen nem fogadtunk el egy döntést, kitaláltunk egy alternatívát. Volt időnk. Be tudtuk bizonyítani, hogy van értelme a Millenárist megmenteni. Az ötletet a döntéshozók megértették, és talán lesz belőle valami.

Anthony Gall

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk