építészet : környezet : innováció

A rákospalotai MÁV-telep rehabilitációja, mentőállomás terve

Bodnár Tamás diplomatervének témáját lakóhelye, Rákospalota ihlette. Az M3-as autópálya által kettévágott MÁV-telep revitalizációjának lehetőségeit három területre bontva vizsgálta, valamint egy használaton kívüli saroktelekre egy mentőállomás terveit készítette el, amelynek feladata a környék kiszolgálása.        

Bevezetés

Rákospalotán élek kiskorom óta, ide kötnek első emlékeim. Diplomamunkám készítéséhez is ezt a kerületet választottam. Ezt a környéket, az itt élő embereket, az itt működő cégeket és az önkormányzat igényeit is hosszú ideje ismerem és figyelemmel kísérem. Így a helyszínválasztás Budapest XV. kerületére, Rákospalotára esett, ezen belül is a régi MÁV-, vagy Landler-telepre.

Az 1900-as évek elején több ütemben megépült egykori MÁV-telep fokozatosan átalakult, több olyan városrendezési akció érintette, ami megbontotta területi és építészeti egységét. Az egykor egységes kezelésben lévő terület leromlott, elvesztette karakteres jelegét. A diplomamunkám javaslatot ad a területrész megújítására, az oda nem illő épületek eltávolításával, a területek átalakításával biztosítja a belső területek használhatóságát, új forgalmi és parkolási rendet alakít ki, visszaállítja a terület egységes megjelenését.

Látkép a Széchényi útról (bal oldal), Tiszti tömb (középen), Wesselényi utcai piac (jobb oldal), forrás: mybudapest.blog.hu

A telep rövid története

1846. július 15-én megnyitották Magyarország első (Pest – Vác közötti) vasútvonalát
1850 A későbbi MÁV-telep területe a térképeken még szőlőként van feltüntetve
1863-66 Egyes források szerint Palotán a szőlő a fagynak esik áldozatul, más források szerint pedig az 1880-90-ben az országon végigsöprő filoxéra-járvány pusztította ki
1891 Nagymértékben megnő a vasúti forgalom
1905 Istvántelken megépül a MÁV Pesti főműhelye
1907 A rákospalotai MÁV-telep megépülése
1907 - I. ütem: 30 db földszintes 4 lakásos ház
1914 - II. ütem: 2, illetve 3 szintes lakóházak, amelyekben összesen 2 egy-, 396 két-, 210 három- és 12 négyszobás vízöblítéses WC-vel ellátott lakás épült!
1911 Iskola és óvoda épül a telepen
1920 Rendőrőrs és piac jön létre a Wesselényi utcában
1935 A római katolikus felekezet templomot építtet
1944 Elkészül a református felekezet temploma is
1945 Állami tulajdonba kerülnek az ingatlanok, de továbbra is a MÁV kezeli azokat
1950 A műhely és a telep is felveszi a Landler nevet
1970 A kertészetből leválasztott területen 4 blokkház épül 48 lakással. Az M3-as autópálya építése miatt 3 földszintes és 1 tizenkét lakásos emeletes épületet bontanak le. A Rákos út mentén 7 alagútzsalus, tízemeletes lakóépület épült további 7 földszintes lakóépület helyén
1980 Lebontják az utolsó 20 földszintes lakást is. A helyükön az OTP és a Közlekedési Minisztérium közreműködésével megépül egy házgyári lakásokat tartalmazó lakótelep.

Vizsgálatok

Beépítési struktúra

A MÁV Istvántelki főműhelyének megépítése, és egyben az ipar fellendülése után szükségessé vált az itt dolgozó munkások számára egy lakótelep kialakítása. Fontos szempont volt, hogy ne csak lakások épüljenek, hanem a munkások szellemi, erkölcsi, fizikai képzése is megoldott legyen. Az első nagy állami munkás és tisztviselőtelep Wekerle Sándor miniszterelnök új városépítési koncepciója alapján Kispesten épült. Ekkor már törvények is támogatták, illetve szabályozták a munkáslakás-építő beruházásokat. A MÁV első munkástelepe Miskolcon, majd Budapesten épült a 19. század végén, Rákospalotán pedig 1907-től. A terület beépítését a telepes struktúra jellemzi, amihez nem csak egy ház/lakás és az ahhoz tartozó kertrész tartozik, hanem intézmények sokasága, amelyek megtalálhatóak a telepen. Nem lehet különálló egységekként kezelni ezt a területet, hiszen az ereje pontosan az egységben, az egységességében rejlik. Az itt élők minden igényét kielégítette ez a struktúra.

Épületfelhasználás

A Landler-telep épületei eredetileg lakófunkciókat tartalmaztak, azt meg is őrizték itt jellemzően semmilyen más funkció nem volt. A terület peremén az 1920-as években rendőrőrs, majd vásárcsarnok létesült. A MÁV telep „Trianonja” a gépjárműforgalom fellendülése után következett be, amikor megjelentek a gazdaság ezen részéhez fűződő funkciók, mint például az üzemanyagtöltő állomás, az autószerelő műhelyek, valamint a gépjármű-kereskedők és telepeik. A 70-es években épült óvodát nemrég elbontották, mert kihasználatlanná vált, így a tisztviselők háza előtt ma nagy üres terület áll.

A tervezési terület értékei, készítette Bodnár Tamás

Állagvizsgálat

A rákospalotai MÁV-telep második ütemében épült lakások találhatóak a vizsgált területen, az Ozmán utcától keletre, jellemzően két-, illetve a tisztviselők számára háromszintes lakóépületekkel. Az itt kialakított lakások már legalább félkomfortosak voltak, a vízöblítéses WC mindenhol lakáson belül volt. A lakásokhoz saját használatú kertrész tartozik. Jelenleg az épületek esztétikailag elég rossz állapotban vannak. A lakóegységeket jellemzően két szoba, konyha és fürdő alkotja, állapotuk változó.

Közlekedésvizsgálat

A terület közlekedése kielégítő, az utak ellátják a rendeltetésük szerinti funkciót, bár az egyre jelentősebb gépjárműforgalom mellett, nincsen a gyalogosforgalom számára biztonságos közlekedést nyújtó tér. A közterületek elhanyagoltak, nem alkotnak egységes képet. Az utak burkolata előregyártott betontömbökből áll, amelyek mellett elhatárolás nélkül rögtön kezdődik az út melletti zöld sáv, majd a magánterület elhatárolására szolgáló, jellemzően MÁV-os vasbeton kerítés.

Javaslatok

Rákospalota és Pestújhely határán fekvő terület beépítésére tett javaslatomban igyekeztem megoldást találni a vizsgálatok során fellelt problémákra és a városfejlesztési koncepciók teljesítésére. A terület egy lakóövezet része, ezért olyan környezet kialakítására törekedtem, amely lehetővé teszi a lakófunkciók nívójának emelését. A helyszíni szemlék és a vizsgálatok kiértékelése után a terület alábbi pozitív és negatív tulajdonságaira lettem figyelmes:

Pozitívumok
- alacsony beépítettség
- intenzív, nagy zöldfelületek
- a lakások jó elhelyezkedésűek a kerületben és a városban egyaránt, megfelelő környezetet teremtve akár családosoknak is
- város a városban

Negatívumok
- leamortizált lakóépületek
- elhanyagolt magánterületek, szervezetlen melléképületek és garázsok
- nincs megfelelő terület a gyalogos- és bicikliforgalom számára
- területidegen beépítés a '70-es években
- nagy zajterhelés az M3-as autópályáról
- a régi és új MÁV-telep el van szigetelve egymástól

A vizsgálatok elvégzése után arra is felfigyeltem, hogy bizonyos problémák csak a terület egyes részein jelentkeznek, míg más problémák általánosságban is jellemzik a telepet. A végső javaslatok megtétele előtt három területre bontottam a MÁV-telepet (M3-as melletti sáv, „Tiszti” tömb és Telepes tömb), így törekedve a legjobb megoldások megtalálására.

Típusház a Wesselényi utcában, fotó: Bodnár Tamás

A vizsgálatok során először elkülönített terület az M3-as melletti sáv (M3 – Wesselényi utca – Testvériség tér – Szent Korona útja – Ozmán utca – Széchényi út által határolt terület) lett. A terület jelenlegi legnagyobb problémája a nagy zajterhelés, amit a közeli autópálya bevezető szakasza jelent. Az M3-as autópálya jelenléte kezdetben felélénkítette itt a gazdaságot, de ma már csak üresen maradt autószalonok és műhelyek emlékeztetnek erre az időszakra. A legnagyobb problémát azok az élhetetlen lakások jelentenek, amelyeknek szinte az összes ablakukból a zajvédő fal, vagy az autópálya látható. Az általam javasolt megoldás szerint a jelenlegi épületek megtartásával és felújításával - funkcióváltás mellett - egy részükben irodaházakat, más részükben inkubátorházakat hoznék létre, ezzel is hozzájárulva a gazdaság növekedéséhez.

Az inkubátorház egy olyan vállalkozásfejlesztési gyakorlat, amelyben gazdasági és társadalmi prioritások is szerepet játszanak, továbbá egy lépcsőfokot jelentenek a vállalkozások kezdő lépései és kifejlett működése között. Gyakorlatiasabban megfogalmazva, az épület üzemeltetője kis, kezdő vállalkozások számára biztosít helyiséget, ezen felül olyan infrastruktúrát, amire egy kezdő vállalkozásnak nem lenne lehetősége. Ugyanis az interneten, a fénymásoló és egyéb irodai berendezéseken túl tárgyaló, előadóterem, teakonyha és portaszolgálat is része lehet az épületeknek. Ez a fajta irodaház a környéken levő cégeknek is igen hasznos, és mivel Rákospalota Budapest egyik folyamatosan fejlődő kerülete, sok kezdő vállalkozással, így kétségkívül igény lenne rá. Az iroda- és inkubátorházak kialakítása mellett a zajvédőfalat egy vonalba építeném az épületek M3-as felőli homlokzatával és olyan napelemeket helyeznék el rajtuk, amelyek a szomszédságukban lévő gazdaságokat támogatnák áramtermelésükkel.

A sáv Nyugati oldalán, az Ozmán utca és az autópálya közötti területen olyan zöldsávot alakítanék ki a bontásra ítélt lakások helyén, ami a jelenlegi zajvédő fal meghagyása mellett tovább tudja mérsékelni a zajhatást és élhetőbb lakásokat eredményez az Ozmán utcától keletre élők számára. Ezen a területen, az M3-as és Széchényi út találkozásánál alakíthatjuk ki a mentőállomást is, így ugyanis az esetleges riasztások esetén sem annyira zavaró a hanghatás, illetve sokkal gyorsabban a baleset helyszínére tudnak jutni a mentőszolgálat emberei.

A képen alul jobboldalt a tervezett mentőállomás helyszíne, fotó: Bodnár Tamás

A második elkülönített terület a „Tiszti” tömb (Wesselényi utca – Testvériség tér- Szent Korona útja – Ozmán utca – Mozdonyvezető utca - Mentő utca által határolt terület) lett. Erről a részről általánosságban elmondható, hogy sok a kihasználatlan hely, elsősorban a régi kertészet telephelye és a Tiszti házakkal szemközti terület ilyen. A másik probléma, ami rontja az összképet, az az, hogy a '70-es években épített tömblakások nagymértékben rontanak a terület egységes megjelenésén. Sem az utcaképbe, sem a beépítési struktúrába nem illeszthetőek be ezek az iparosított technológiával épült, 12 lakásos társasházak. A legnagyobb problémát talán mégis azok az elhagyatott közterületek jelentik, ahol sem a gyalogosok, sem a gépjárműforgalom számára nincsenek megteremtve azok a feltételek, amelyek a biztonságos közlekedést lehetővé tennék.

Az általam javasolt megoldás szerint a lerombolt lakóházak helyén pótolnám vissza, illetve növelném a lakások számát. A területidegen beépítés miatt bontandó négy társasház és az Ozmán utcában található három - állaga miatt bontandó - ház után összesen nyolcvan lakás helyett százhuszonhárom lakás épülhetne hét új mélygarázzsal vagy földszinti parkolóval ellátott társasházban.

A régi közpark területén (a lebontott óvoda helyén) tervezett új zöldterületen az aktív és passzív pihenésre vágyóknak is megfelelő és elkülönülő tér jöhetne létre. A régi kertészetnek és az itt élő első lakóknak emléket állítva a tervezett területen olyan közparkot lehetne kialakítani, ahol a Magyarországon honos fák egy-egy példányát ültetnének el.

Mentő utca, fotó: Bodnár Tamás

A harmadik elkülönített terület a Telepes tömb (Wesselényi utca – Vasutastelep utca – Széchényi út – Ozmán utca – Mozdonyvezető utca – Mentő utca által határolt terület) lett. A MÁV-telep ezen részének jellemző problémája az, hogy az itt található magánterületek nagyon elhanyagoltak, a parkolás szervezetlen formában, hol közterületen, hol magánterületen történik. A legfontosabb problémát azonban a lakások elértéktelenedése és állaguk folyamatos romlása jelenti.

Az általam javasolt megoldás szerint a területen található lakóházakat fel kellene újítani, majd a hozzájuk tartozó területen osztatlan közös tulajdonként egységes zöldfelületet kialakítani. A lakásokhoz tartozó kerteket és az azokon található tárolók felszámolását követően az eredeti melléképületeket helyre állítva és felújítva, egységes tárolókat hoznék létre. A parkolást a közterületek megújításával, az utak mellett tenném lehetővé. A lakó utak mentén jellemzően egyik oldalon ferde parkolással, a gyűjtő utak mentén pedig kétoldalt párhuzamos parkolással.

Az épületek jelenleg társasházi formában működnek, általánosan hat - nyolc lakás alkot egy lakóközösséget, de a tiszti tömb esetében ez a szám húsz körül van. Ezeknek az épületeknek egy önkormányzati határozat eredményeként lehetőségük nyílt olyan támogatáshoz hozzájutni, ami segít az épületek korszerűsítésében és felújításában. A határozatra azért van szükség, mert a hitelintézetek a panelprogramhoz hasonlóan csak úgy hajlandóak 10-15 éves kölcsönt adni egy ilyen munkálathoz, ha azt az önkormányzat határozatban támogatja. Ilyenkor a szükséges önerőt általában az állam biztosítja, visszafizetendő, de kamatmentes támogatás formájában. Esetenként ennek az önerőnek a meghitelezésére akár egy évet is várni kell, de a XV. kerületi Önkormányzat megelőlegezi a társasházak számára ezt az állam által garantált támogatást.

Azok a magánterületeken található régi melléképületek, amelyek kezdetben állattartásra és éléskamraként funkcionáltak, ma már nem, vagy csak részben találhatók meg. Ezen melléképületek helyreállításával kialakítható olyan egységes tároló, ami kielégíti az egyes lakóegységek minimális igényeit. A lakóépületek és melléképületek helyreállítása mellett kiemelten fontos lenne egy egységes mikroarchitektúra kialakítása is, ami tovább emelné a terület nívóját. Például a jelenleg igen változatos kerítések helyett egységes formában  kellene kialakítani azokat az egész területen.

Beépítési javaslat, készítette Bodnár Tamás

A terület zöldfelületei elégé rendszertelenek, pedig a telep történetéből is kiderül, hogy ez nem mindig volt így. A telep kialakításakor egy kertészet működött a telep területén, aminek többek között az is a feladat volt, hogy a MÁV által kezelt területen a zöldfelületeket rendben és karban tartsa.

Javaslatom szerint a közterületek mellett, illetve utcafák esetén lényeges, hogy ne nőjenek túl magasra, ám a koronájuk lehetőleg 3 méter magasságból induljon, így jól el lehet férni alattuk. Mivel az ideális koronaméretet alulról az eljárhatóság, felülről a légkábelek korlátozzák, ezért legideálisabbak a kompakt növekedésű, gömbkoronájú fák. A szabaddá váló területeken közparkokat terveztem fás, tisztás és bozótos területekkel, valamint kialakítottam egy új lekerített játszóteret és egy kutyafuttatót is. A legfőbb koncepcióm az volt, hogy valamiképp a terület nívójához méltó, és itt történelemmel rendelkező zöldfelület tovább növekedhessen és a kerület igazi büszkesége lehessen. A tervezett fák itt is követnék azt az elvet, amit a Városliget kialakításánál lefektettek, tehát a ma Magyarországon honos fafajokat helyezném el itt, a tisztásokon pedig zöld gyepet lehetne kialakítani.

A jelenlegi MÁV-telep közútjainak burkolata és kialakítása semmilyen szinten nem alkalmas arra, hogy ott együtt közlekedhessen gépjármű és gyalogos. Az új utak kialakításánál így nagyon figyeltem arra, hogy a parkolók mellett a zöld-, a közmű- és a gyalogos sáv számára is legyen elegendő terület. A tervezett lakóutaknál kiemelt jelentőséget szenteltem a forgalomcsillapításnak is, így az egyoldali ferde parkolást, illetve a szinteltolást alkalmaztam forgalomkorlátozó eszközként a telep területén. A terület kialakításánál egy új útszakaszt nyitottam a Vasutasház folytatásaként, amire az új lakófunkció kiszolgálása és az elszeparált célforgalom kialakítása miatt volt szükség. A két területfelhasználás (lakó és szolgáltató) határán gyalogos felületek kerülnek kialakításra, de igény esetén célforgalom számára egy süllyedő oszlopos lezárással, akár gépjárművel is megoldható az átjárás a két terület között.

Mentőállomás

A mentőállomást a telep belsején lévő bontandó épületből a terület peremére, egy használaton kívüli telekre helyezném el. Ennek legfőbb oka az, hogy a mentés során minél gyorsabban a helyszínre lehessen érni. Budapest területén a meghatározott szintidőn belül kiérhetnek a mentők, de az agglomerációban már minden perc életeket menthet. A tervezési helyszínként kijelölt saroktelek egy gépjárműszalon volt telephelyének egy darabja, ahol kiállították gépjárműveiket és árulták is azokat, jelenleg csupán egy könnyűszerkezetes épület áll rajta. Nem is volt kérdéses számomra, hogy ezen a területen ennél ideálisabb helyszínt nem is találhattam volna az épületünknek.

Mentőállomás, földszinti és emeleti alaprajz, készítette Bodnár Tamás

Építészeti koncepció

A helyszín az autópályák melletti szolgáltató területfelhasználásra jellemző adottságokkal rendelkezik - tulajdonképpen egy ipari, szolgáltatói környezetbe kellett egy középületet illeszteni. A megvalósult épületben ez a szemlélet lendületes és fiatalos képed ad. A családi házak, és az autópálya közé ékelődött saroktelek két főhomlokzatot eredményez; egyik a gépjárműiparral való kapcsolatot erősíti a mentőautók gépkocsiállásaival, a másik az egészségügyi hovatartozásét a személyi bejárattal.

A ház alaprajzi tagolása egyszerű és logikus, inkább funkcionalista módon jelképszerű. A Széchényi utca felől található a személyzeti bejárat, a közlekedőutak logikusan fűződnek fel a funkcióra. A pihenő még kötődik az utcához, majd ahogy egyre inkább eltávolodunk, úgy szigorodik a technológia. A belső közlekedő tengelyt több ponton is el lehet hagyni, ám a legérdekesebb és a legárnyaltabb az a cső, amelybe bejutva a személyzet az emeleti pihenőbe, irodába érkezik. A tömegformálás hangulatát meghatározó anyag a látszóbeton. A téglaburkolattal igyekeztem a tömegből kiemelni azt a csövet, amelynek mondanivalója egyértelmű – az éjszakai pihenőbe már nem juthat fel akárki. A homlokzati nyílások formálása követi a lépcsőt, visszaköt, így a funkció immár nyíltan kivetül a homlokzatra. A téglaburkolat horizontális tagolását ellensúlyozzák a látszóbeton konzolok, felületek, amelyek bátran mozognak a térben is.

Személybejárat - délkeleti homlokzat, látványterv, készítette Bodnár Tamás

A másik rendhagyó, és mégis meglepően egyértelművé váló hangulat a vegyes nyílásrend – az átszellőztetett fal hőszigetelő rétegébe komponált rozsdamentes acél nyílászáró rendszer. Merész alkalmazás, hasonlóan váratlan, mint a lépcsőház-cső, de beépítve anyagában mind a két felületet tökéletesen kiegészíti. A közvetített élmény érdekes, a földszinti homokfúvott üvegezésű nyílászáró nem engedi a belátást, de mégsem zárja ki teljesen a külvilágot, és nem tartja bent egészen a funkciót. Intim transzparenciát eredményez, hangsúlyt ad a bejáratnak. A formavilág hangulatot közvetít. Az említett saroktelki nehézségek mellett a háznak iránya van, tart valamerre. Minden homlokzata a kötött, függőleges felületi tartalom mellett valami egyedi dolgot is vetít környezetébe. Egyúttal megtestesíti, hogy egy középületet „gondolattal” is fel lehet öltöztetni.

Bodnár Tamás

Szeretném megköszönni Dr. Gajdos Istvánnak, Wittek Krisztinának és Kámán Elődnek a négy félév során nyújtott segítségüket, valamint külön megköszönném Dr. Gajdos Istvánnak, hogy konzulensként inspirált és támogatott diplomamunkám elkészítésében.

vélemény írásához jelentkezzen be »