A táj visszaadása - Kovács Bátor Levente diplomaterve

Izgalmas helyszínnek látta Kovács Bátor Levente a Velencei-tó mellett fekvő természetvédelmi területet. Tervének fókuszában a nád és a szomszédos madárrezervátum állt. A kihívást számára a környezetbe való illeszkedés jelentette, melyet erősen környezettudatos szemlélettel gondolt végig.

VELENCEI-TÓ

A megnövekedett kikapcsolódási és pihenési igény a zöld természetbe és a víz közelébe csábítja minden adandó alkalommal a város lakóit, mégis annak értékeire kevesen figyelnek, megóvásuk érdekében kevesek tesznek lépéseket…

Aktuális problémák:
- Európa legmelegebb tavainak egyike (nyáron átlagosan 25-26 fokos)
- Halak pusztulása oxigénhiányos sokk következtében
- Nádasok kiirtásra kerültek a strandszakaszokon
- 90%-uk 4-5-öd osztályú (nagyon rossz minőségű)
- Csökkenő vízszint
- Kibetonozott partszakaszok, illegális nád-stégek

Természetvédelmi problémák, speciális feladatok:
- vízszint szakszerű, tervezett szabályozása + megfelelő mennyiségű víz előállítása strandszezon idejére (Pátkai Víztározó, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság feladat)
/elsődleges forrás: Császár-víz/
- Nem háborgatott nádasok, partmenti legelők, pufferzónák területének bővítése
- Nádaratás tervszerű kivitelezése, tervezése

A vízkészlet, mint természeti kincs ugyan nem véges, de korlátolt, ennek szabályozása építészeti szempontból megoldás a forráshoz való víztározó kiépítése és annak igazgatási épület biztosítása, melyek létezése már adott. Ugyanakkor a természetvédelmi területbe való tervszerű beavatkozás aktuális kihívás, hiszen nem csak védett madaraknak ad otthont a nádas organizációja, hanem a tó vizére is hatalmas befolyást gyakorol.

MOTIVÁCIÓ

A tó világához, mint választott helyszínhez kötődve rengeteg emlékem fűződik, hiszen gyerekkorom óta ez a tó volt minden nyaralás-, tanulmányutak- és kalandkeresés fő célpontja a család számára. Régen alig felfedezett és kiépített partszakaszokon lehetett a tó adottságát használni, ugyanakkor az igazi beavatkozási hullám már a 60-as évektől indult el.

Számomra hatalmas csalódás volt, mikor megtudtam, hogy a víz minősége nem mindig ilyen volt, illetve a vízszint változása, valamint az élővilág lélekszámának csökkenése is jelentős mértékben az emberi hatásoknak/beavatkozásnak köszönhető.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre is sikerült meghívást szereznem, ahol a nádasok jelenlegi helyzetével foglalkozó előadás keretein belül ismerhettem meg tüzetesebben az emberi jogok és a természet igényeinek egyensúlyba hozatalának nehézségeit. Ez a találkozó is csak megerősített az elhatározásomban, mely már korábban megfogalmazódott bennem: A jelenlegi helyzeten változtatni kell!

HELYSZÍN

A választott akcióterület 0104/01-03 helyrajzi számú Pákozdi telek szelete, melynek fő adottságai közé sorolható a Madárrezervátum szomszédsága, mint legnagyobb megmaradt nádas felület a Velencei tavon. Jelenleg a terület nádgazdálkodásra van fenntartva, különlegessége az északi oldalán elhelyezkedő “nádaratók útja", mely a természetvédelmi területre bevezető egyetlen út nádgazdálkodók, felmérők, kutatók számára.

Mivel egyetlen szomszédos épület sem adott a telken, így felmerül a kérdés: Hogyan avatkozzunk be egy külterületi telek formálásába? Mihez lehet igazodni?

PÁKOZD

Pákozd belterületének vizsgálata:
Útifaluból kialakult többutcás szalagtelkes település a Velencei-hegység délnyugati peremén.

Egy régi és új beépítési forma elemzése:
Kossuth Lajos utca és Kalász utca

Mindkét beépítési variációnál hasonlóan kialakított ritmust láthatunk: 10-12 méteres telkeken elhelyezett hosszházas - hagyományos népi építészetre reflektáló - épülettömegek jelennek meg, melyek az iránytengelyre merőlegesen, arra felfűződve szövődnek a településképbe.

ANYAGHASZNÁLATI VÍZIÓ

1996. évi LIII. törvény:
NATURA 2000 területről

Az akcióterület beépítésének módját erősen befolyásolja a földrajzi/környezeti csodáinak adottsága, zöld, erdős környezete és annak megóvásának igénye, környezettudatos- építésmód és anyagok használata. A szerkezet ebből adódóan favázas, könnyűvályog kitöltő falazattal.

Fontos volt számomra, hogy a nád, ne csak, mint esztétikai elem jelenjen meg, hanem mint épületszerkezeti matéria:
- Vízlepergető falburkolat
- Tetőhéjalás
- Nádpallóként páraáteresztő hőszigetelés
- Nádrabich, mint tűzvédelem
- Törek, mint hőszigetelés

Az épületegyüttes nem csak a környezetéért készül, nem csak vizuális kapcsolatot ápol vele, hanem abból merítve emelkedik ki egyetlen közös cél érdekében.

MIT LÁTUNK?

Véderdők vonala | Faburkolat - Nádasok | Nádburkolat - Anyaföld | Vályog

BEÉPÍTÉS

A közel 13000m2 területű telek kihasználása, felosztása súlyponti beépítéssel érhető el. Különlegessége adott iránytengelyeket megkomponálásában: nem csak közlekedőként, de metszőként is hatnak a telek különböző felhasználására. A tengelyekre merőlegesen illeszkedő épülettömegek különböző funkciókat foglalnak magukba, melyek a saját telekrészükre szerveződve fonódnak össze épületegyüttessé.

FUNKCIÓ ÉS ALAPRAJZ

Az épület a terület természeti értékeinek bemutatása és rászerveződése mellett, a jelenlegi természeti problémákra keres megoldást. A tervezett mezőgazdasági funkció mellett középületként helyet ad minden olyan tevékenységnek, mely tavi nádas védelmét, minőségének megőrzését és rehabilitációját tűzi ki célul.

A 4 épületszárnyban a különböző funkciók lettek elhelyezve: aratók, látogatók háza, iroda, labor épületek. Az alaprajzok közös jellemzője a tájra szerveződés függvényében kialakított körbejárható központi mag.
A tetőtér területei részben használtak, részben – nyitott fedélszékként – térélményként kerülnek bemutatásra. Mindenhol az adott belső térhez igazodó fedélszerkezet jelenik meg: torokgerendás, kétállószékes, dűlt székes, bakdúcos.

FORMA KERESÉSE | TÁJELEM MEGJELENÉSE

A terület bejárása előtt is már feltűnhet arra járó szemlélők számára - vagy akár az interneten is rábukkanva - a táj jellegzetességét nem csak a természetvédelem alatt álló nádas és élővilága adja, hanem a szorgos kezek által learatott nádkévék kúpokba rendezett sorai.

A megfelelő forma megtalálásában és keresésében hatalmas inspirációt tudtam meríteni Kerényi József: Kunadacs kápolnájának tervéből, melyben megragadott egy gondolat: “sík apró buckás táj" - így jellemzi az építész Kunadacs akkori sík terepét, melynek struktúrájából merített az épület formavilágának kialakításához. Hasonló módon Pákozd déli külterületét is sík táj jellemzi, melyben sziluett-lázgörbék formájában törnek meg a kévekúpok az anyafölddel való találkozásban.

KÜLSŐ-BELSŐ TEREK KAPCSOLATA | KARAKTER | TÁJ VISSZAADÁSA

Az iránytengelyek nem csak a beépítést és egy településhez való viszonyulást jelentik, hanem iránymutatást a látogató számára, egy vonalon való végigvezetést.

Az érkezési tengelyről kiindulva - forgalomvizsgálatnak megfelelően kialakítva, kellő vastagságokkal játszva (fő- és melléktengelyek) - átmeneti térbe érkezünk, mely ugyan elfed, de egy tájszelet formájában bontakozik ki felénk.
A közösségi térfunkciókkal megfűszerezett Nádudvarból, a nád és fa matériák, a kévekúpok formaalkotásának, vizuális kapcsolatrendszeréből lépünk be a táj fundamentumába, melyből kinőve tárul elénk eme varázslatos világ: az anyaföld. A nád, a faforgács és egyéb növényi törekből álló agyagos könnyűvályog látszatával végződik az irányvezetés, melyből kitörve ölel ismét magához az élet, a nád varázslatos világa.

Kovács Bátor L.

szerk.: Czigány Lilla