építészet : környezet : innováció

A városvezetők is tanuljanak urbanisztikát! – Hild50 kamarakonferencia

A december 5-i Hild 50 – Egy díj, amely összeköt című kamarakonferencián bemutatkozott Salamin Géza, a MUT új elnöke, az idei Hild János-díjas Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán a szakma és a politika kapcsolatáról beszélt, Kolossa József pedig vázolta a településfejlesztés terén 2020-ig várható változásokat.

A Magyar Urbanisztikai Társaság szerdán, december 5-én délután a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Kós Károly termében rendezte meg a Hild 50 – Egy díj, amely összeköt elnevezésű kamarakonferenciát.

Az eseményre abból az alkalomból került sor, hogy épp 50 éve, 1968-ban adták át először a települési Hild János-díjat – akkor Salgótarján volt a kitüntetett. A Magyar Urbanisztikai Társaság szeretett volna újra találkozni minél több korábbi díjazott település képviselőjével, hogy a résztvevők meghallgathassák a tapasztalataikat a városfejlesztés, városrendezés területén. A rendezvény arra is jó alkalomnak bizonyult, hogy az idei díjazott, Budapest XII. kerülete (Hegyvidék), valamint a két jelölt, Budaörs és Ferencváros emlékplakettet, illetve elismerő oklevelet vehessen át.

 

Hild50 díjátadó - Magyar Urbanisztikai Társaság

 

A konferencia kezdetén Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társasági november 16-án megválasztott új elnöke megköszönte a MUT előző vezetésének és Körmendy Imrének a korábbi munkát és a Hild 50 kamarakonferencia szervezését, amelynek kapcsán elmondta: az elnökségben a legutóbbi tisztújításon határozott fiatalítás zajlott, ám a „fiatalok” továbbra is számítanak az előző generáció támogatására. Fontos fejlemény, hogy az elnökség szakmai összetétele – jól kifejezve az urbanisztikai szakma összetettségét – sokszínűbb lett: három közgazdász, két geográfus, két szociológus is helyet kapott benne.

A MUT – folytatta – a legnagyobb urbanisztikával foglalkozó szervezet, amely 1966 óta létezik – egyszerre van jelen benne a múlt és a jövő. A szervezet hagyományait jól szemlélteti a Hild János-díj is: Hild 1805-ben József nádor megbízásából készítette el Pest város – és alighanem egész Magyarország – első szabályozási tervét, amely rendkívüli jelentőségű volt, és számos, a főváros arculatát ma is meghatározó változást hozott. A terv, és annak következetes végrehajtása máig példa lehet a kései utódoknak.

Salamin Géza röviden vázolta, melyeket tartja a MUT legfontosabb teendőinek a közeljövőben. Ezek: az urbanisztikai és tervező szakma megnyitása mindazok előtt, akik városokkal, térségekkel és tervezéssel foglalkoznak; fiatalítás: meg kell érteni, és meg kell szólítani a fiatalokat, be kell vonni őket a társaság életébe, munkájába. Jelen kell lenni az egyetemeken; szövetséget kell kötni olyan szakmai társaságokkal, csoportokkal, közösségekkel, amelyek kapcsolódó területen vagy szinergiát jelentő küldetéssel működnek; a határon túli magyar szakemberek, szervezetek bevonása; a nemzetközi kapcsolatrendszer építése.

Jó példaként említette Európa – és többé-kevésbé a világ – első urbanisztikai társaságát, az 1899-ben alapított brit Town and Country Planning Associationt (TCPA): a nagy múltú szervezet támaszkodva tradícióira mindig képes a megújulásra és a tanulásra, de mindig élen jár az innovációban is. Nekünk is – vonta le a következtetést Salamin Géza – nagyon tanulékonynak kell lennünk: a MUT szerepe kevésbé az, hogy „a bölcsek kövének hordozója” legyen, sokkal inkább egyfajta platformot kell létrehoznia, lehetőséget nyújtva az urbanisztikával foglalkozó és kapcsolatba kerülő szereplőknek – szakembereknek és településeknek – a közös gondolkodásra.

Az elnök ezután átadta a Hild János-emlékplakettet Pokorni Zoltánnak, a budapesti XII. kerület (Hegyvidék) polgármesterének.

Szülessen egy urbanisztikai akadémia!

 

Hild50 díjátadó - Magyar Urbanisztikai Társaság

 

Pokorni Zoltán elmondta: a Hegyvidéken elért eredményeket bármeddig tudná sorolni, ám most másról szeretne beszélni. Ezután rögtönzött – nagyon élvezetes és tanulságos – kiselőadást tartott az urbanisztika és a helyi politika viszonyáról.

A Hegyvidéket tizenkét éve vezető politikus felidézte: amikor először megválasztották, Csontos János, a Magyar Nemzet azóta elhunyt, legendás újságírója azt javasolta neki, iratkozzon be urbanisztikaképzésre, mert csak úgy lesz képes jól vezetni a kerületét. A polgármester akkor megmosolyogta az ötletet, de ma már úgy gondolja, barátjának igaza volt. Persze nem lehet minden településvezetőt és képviselőt urbanisztikai képzésre küldeni, ám ahhoz, hogy a szakemberek és a politikai szereplők szót értsenek egymással, szükség van valamilyen közös nyelvre.

Pokorni Zoltán beszámolt arról a tapasztalatáról, amely szerint egy hivatalban kétféle szakember dolgozik: az egyik kitalálja, szerinte mi lenne a jó megoldás egy-egy településfejlesztési kérdésben, és lassan, szívós munkával igyekszik rávenni a politikust, hogy ő is azt válassza. A másik típus pedig – mint elmondta: hosszú ideig dolgozott ő maga is ilyen főépítésszel a XII. kerületben – mindent megtesz azért, hogy a politikusok elől elrejtse a problémákat, mondván, az úgysem érthet hozzá.

Ennek a két felfogásnak – véli Pokorni – ma már vége: a szakmának el kell fogadnia, hogy együtt kell élnie és működnie a politikusokkal, a politikusoknak pedig törekedniük kell arra, hogy jobban értsék a szakmai kérdéseket. Éppen ezért a Magyar Urbanisztikai Társaságnak azt javasolja a polgármester: hozzon létre valamilyen klubot, egy urbanisztikai akadémiát, ahol a politikusok, településvezetők, képviselők urbanisztikai tudásra tehetnek szert. „Hová mész már megint? Hát az urbanisztikai társaság akadémiájára!” – Pokorni szerint jó lenne, ha egy polgármester akár efféle felkiáltással és természetességgel vehetné igénybe ezt a szolgáltatást.

 

Hild50 díjátadó - Magyar Urbanisztikai Társaság

 

A Hegyvidék településfejlesztés terén elért eredményeit ezután méltatásában Kocsis János Balázs, a MUT alelnöke mutatta be.

A konferenciára eljött a budapesti IX. kerület, vagyis Ferencváros képviseletében Szűcs Balázs főépítész, aki dicsérő oklevelet vehetett át a kerület városfejlesztési munkájáért. Hasonló elismerésben részesült Budaörs is.

Növekvő lakosságszám, növekvő zöldterület

Szűcs Balázs elmondta: Ferencváros huszonkét évvel ezelőtt nyerte el a települési Hild János-díjat. A városrész akkor abszolút úttörőnek számított a városfejlesztés területén. A főépítész számba vette, mi történt azóta: a korán elkezdett városrehabilitáció, a tudatos településfejlesztés egyfajta pillangóeffektust indított el. Ma Ferencvárosra növekvő lakosságszám jellemző, sok család választja lakhelyéül a kerületet. A kerületben javult az életminőség, értékesebbé váltak az ingatlanok. Idővel az egyetemek és a multinacionális cégek is felfedezték a városrész nyújtotta előnyöket: azt, hogy ezen a területen egyszerre jó élni, dolgozni és szórakozni. Ma számos kollégium található a kerületben, és az idetelepülő, itt élő, tanuló diákság örömmel fogadja a kerékpáros fejlesztéseket, a tömegközlekedés fejlesztését, a számos itt megtelepedett kulturális intézmény (többek között a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája) szolgáltatásait.

Míg harminc éve hatalmas barnamezős területek voltak a városrészben, ma modern negyedek nőnek ki a földből – mondta el Szűcs Balázs, aki nagy eredménynek tartja, hogy az ingatlanfejlesztésekkel és a növekvő lakosságszámmal egyenes arányban nőtt a kerületben a zöldterület is.

Ferencváros fejlesztéseit Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont főtanácsadója méltatta. Elmondta: Ferencváros fogalom a településfejlesztésben, a kerület ezen a téren végzett munkáját már 1986 óta folyamatosság és következetesség jellemzi. A városrész nagy erénye, hogy kezdettől létezett egy modell, amelyet a gyakorlatban is megvalósítottak. Ám a modellek idővel szükségszerűen elfáradnak, így azokat újra meg újra meg kell újítani. Ferencváros ebben is sikeres volt: amikor a kétezres évek elején lankadt az ingatlanfejlesztők érdeklődése, létrehozták a Kerekerdő Parkot. A többhektáros zöldterület megjelenése új lendületet adott a fejlesztéseknek, újra vonzóvá tette a kerület külső részét.

Ongjerth Richárd elmondta: tudomása szerint Ferencváros annak idején keményen lobbizott azért, hogy ide költözzön az orvosi egyetem új épülete. Az erőfeszítések kifizetődtek, az egyetemi épület újabb társadalmi rétegeket és befektetőket vonzott, a kerület külső részének presztízse ezáltal egyértelműen tovább emelkedett.

Idén miért nem Ferencváros nyerte mégis a Hild János-díjat? Ongjerth Richárd elmondta: az, hogy egy városrész fogalom, egyfajta ikon, nagy elvárásokat is támaszt. A Magyar Urbanisztikai Társaság döntnökei pedig úgy látták, hogy bár Ferencváros változatlanul településfejlesztési sikertörténet, az a bizonyos plusz hiányzik belőle. Ma – mondta a szakember – nincs már meg az urbanisztikai szakmát gyakorlók fejében, ami korábban: „úgy kell, ahogy a Balázsék csinálják!” Azt tanácsolta, hogy a városrész továbbra is tegyen meg mindent a meglévő modell folyamatos újragondolásáért és megújításáért.

 

Egyszerűbb nyelvezetet a településfejlesztésben!

 

Hild50 díjátadó - Magyar Urbanisztikai Társaság

 

A MUT Budaörsöt is elismerő oklevéllel tüntette ki. A városfejlesztésben elért eredményeiket Koszorú Lajos méltatta kiemelve, hogy a korábbi, Budapesthez ezer szállal kötődő falu mára remekül építette fel új, főváros melletti városi imázsát, jól használja ki fekvéséből adódó lehetőségeit.

Ezután Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője tartott előadást, aki a településügy területén várható fejlesztési irányokról beszélt. Felvetette, vajon Hild János 1805-ben, amikor József nádor megbízásából elkészítette Pest – és az ország – első településfejlesztési tervét, arra gondolt-e, amit ma ilyen címszó alatt látunk. Értsd: jó-e az, hogy a legkisebb településnek is szabályozások, arculati kézikönyvek, fejlesztési tervek tömkelegét kell előállítania, akkor is, ha ezeknek ott, helyben semmiféle relevanciája nincs?

A főosztályvezető három pontban foglalta össze a közeljövő teendőit: először is el kell érni, hogy a településeknek legyen víziója, legyenek céljaik; csak így lehetséges ugyanis, hogy a településfejlesztés ne defenzív legyen, amilyen ma (értsd: egy-egy település ne csak azt határozza meg, mit nem szabad, hanem rendelkezzen előremutató elgondolásokkal is).

Kiemelte továbbá: amikor településfejlesztésről beszélünk és gondolkodunk, nem csak a nagyokra kell gondolnunk, hanem a kisebb településekre is. A vidék problémája, hogy nincs helyben elég szaktudás és kezdeményezőkészség, ezért az államtitkárság határozott célja, hogy megyei szinten olyan szakmai központokat hozzon létre, amelyek ki tudják szolgálni szakértelemmel, tanácsokkal, ötletekkel a kisebb településeket.

Kolossa József végül arról beszélt, hogy mindenképpen változtatni kell az építésügy és a településfejlesztés nyelvezetén. Ma ugyanis – mondta – olyan emberek (településvezetők, képviselők) döntenek különféle szakmai kérdésekről, amelyekből (hiába olvasták el a hozzájuk tartozó szakmai anyagot) gyakorlatilag semmit sem értenek.

Más értelemben is az egyszerűsítés a kormányzat szándéka – ismertette Kolossa József. Az a cél, hogy egy-egy településnek csak olyan kötelező terveket, stratégiákat kelljen megalkotnia, amelyeknek helyben valódi értelme van, az állam pedig teremtsen és kommunikáljon tiszta, érthető, egyértelmű követelményrendszert a települések felé. Az ezt segítő, kereshető, ingyenes adatbázis várhatóan 2019-2020-ra készül el.

Kerekasztal korábbi Hild-díjasokkal

 

Hild50 díjátadó - Magyar Urbanisztikai Társaság

 

A kamarakonferencia rövid szünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen Ajka, Budajenő, Csurgó, Gödöllő, Hajdúböszörmény, Nagykőrös, Pápa és Szentgotthárd képviselői osztották meg tapasztalataikat a díj elnyerése óta településükön történtekről.

A tartalmas beszélgetést és a konferenciát Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont igazgatójának zárszava zárta.

MUT

 

vélemény írásához jelentkezzen be »