Épületek/Középület

Ahol a gyalogosok állnak nyerésre: elkészült a szöuli Skygarden

1/12

Cshonggjecshon projekt, Szöul - forrás: Wikipedia

?>
Cshonggjecshon projekt, Szöul - forrás: Wikipedia
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
?>
Seoullo7017 - Skygerden kapcsoódások - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
1/12

Cshonggjecshon projekt, Szöul - forrás: Wikipedia

Ahol a gyalogosok állnak nyerésre: elkészült a szöuli Skygarden
Épületek/Középület

Ahol a gyalogosok állnak nyerésre: elkészült a szöuli Skygarden

2017.11.08. 15:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Építészek, alkotók:
MVRDV

Földrajzi hely:
Szöul

Az autósok bosszankodhatnak, a jövő mégis a kizöldülő városokban van, vélik a szöuli városvezetők, amikor nemrég felavatták az autós felüljáróból a holland MVRDV iroda tervei alapján parkká avanzsált gyalogutat. Bán Dávid írása.

Időről időre fellángol a szenvedélyes vita, arról, hogy Budapest közlekedését és városfejlesztését mennyire segítette vagy gátolta a két főpályaudvar, a Keleti és a Nyugati előterében felhúzott autós felüljáró. Noha egyértelmű, hogy az 1970-80-as évekhez hasonlóan a jelenlegi városvezetés is a motorizációt favorizálja, a két felüljáró sorsa mégis megpecsételődni látszik. Sajnos az is tény, hogy a városképileg ugyan valóban aggályos két építményről a teret használók kihagyásával döntenek, ezért akárcsak sok hasonló esetben, most is elmarad a szélesebb körű társadalmi vita, így a közös gondolkodás, a monstrumok elbontása helyetti esetleges újrahasznosítás vagy –értelmezés lehetőségére sincs túl sok esély.


Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
7/12
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr


Az érintettek bevonásával, különböző hasznosítható – vagy éppen irreális – ötlet megvitatásával született meg a szöuli 7017 program keretében az úgynevezett Skygarden. „Ja, kérem" – szokás ilyenkor bedobni a magyar virtust: Nyugaton, vagy éppen a távoli keleten minden másképp működik. Pedig nem haszontalan néha nyitva tartani a szemünket és ha nem is kell mindig nekünk feltalálni a spanyol viaszt, de jó ötleteken, megvalósítható koncepciók adaptálásán el is lehet gondolkozni. (Nem kívánok igazságtalan lenni, mert tudom, hogy Budapestnek is létezik olyan aktív, nyitott, a világot kellőképpen ismerő szakértői és lelkes civil csoportja, amely jó pár kardinális kérdést megfogalmaz, vitatkozik a város jövőjéről. Hangjuk persze csak egy adott pontig ér el.)

Visszatérve a távoli keletre és az 1960-as évekre, amikor alig néhány évvel a félszigeten dúló véres háború után Dél-Korea még a világ egyik legszegényebb országaként az exportra építő gazdasági politikával nagyon gyors és látványos fejlődésnek indult. Mára a világ egyik gazdasági vezető hatalmává nőtte ki magát és a gyors átalakulással együtt fővárosának képe is igen hamar radikálisan megváltozott. Az idővel 10 millióssá duzzad Szöul modernizációja hirtelen vette át a szerepet a hagyományos, meditatívabb ázsiai értékrend fölött, toronyházak nőttek ki a földből, amik között egyre szélesebb, nem egy esetben emeletes autópályák épültek, van, ahol egy patak befedésével jutottak új útfelületekhez.


Cshonggjecshon projekt, Szöul - forrás: Wikipedia
1/12
Cshonggjecshon projekt, Szöul - forrás: Wikipedia


Mára a városvezetés értékrendje jelentős fordulatot vett és felismerték, hogy az élhető városhoz nem a motorizációnak kell egyre végtelenebb irányokat nyitni, hanem vissza kell térni a gyalogosok igényeihez, a zöldfelületekhez, a rekreációs zónákhoz, a csendesebb zugokhoz, agorákat, visszavonulási lehetőségeket kell kialakítani. Ebben a szellemben kezdtek olyan közérzetjavító és a fenntarthatóságot előtérbe helyező projektekbe, amelyek szembe mertek menni az autós érdekekkel. Egy jó évtizeddel ezelőtt például az üzleti negyeden átfolyó, korábban befedett Cshonggjecshon patakocska felől elbontották az autóutat és a vízfolyást ismét megnyitották, partja mentén pedig városi kis oázist alakítottak ki. A vízparton kikapcsolódást szolgáló lehetőségek, kellemes természeti és vizuális élmények, közösségi terek fogadják a napi 60.000-nél is több idelátogatót, akik sok esetben a környező toronyházakból menekülnek ide egy kis fellélegzésre, felfrissülésre. Az emberekre gyakorolt jó hatás mellett a környezet éghajlata számára is érezhető pozitív változást hozott az újra megnyitott vízfolyás és a partára telepített, hosszanti zöld felület.


Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
11/12
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr


Két évvel ezelőtt az Építészfórumon is bemutattuk azt az akkor még csak tervekben létező projektet, ami a Szöuli pályaudvar vágányai és a mellette futó széles autóút fölött átívelő, közel egy kilométer hosszú korábbi autós felüljárót készült városi kertté és sétánnyá varázsolni. A projekt végül a tervek szerint idén el is készült. A nagyjából 14 milliárd forintnyi (59 milliárd won) összegből megvalósult beruházást egy komoly előkészítő munka és az érintettek, a városlakók bevonása előzte meg. Az 1970-es években épült kétsávos felüljáró szerkezetét 2006-ben balesetveszélyessé nyilvánították és forgalmát leállították, majd a szerkezet lebontását tervezték. A lakosok, helyi civil szervezetek és építészek bevonásával megtartott fórumon mégis a konstrukció megtartása mellett döntöttek és a párizsi, illetve New York-i példák sikerén felbuzdulva egy zöld gyalogossétányra, egy hosszan elnyúló városi kert kiépítésére tettek javaslatot. A projekt megvalósítására és a hozzá kapcsolódó, a fenntarthatóságot előtérbe helyező tervekre Seoullo 7017 elnevezéssel komplex programot indítottak el. Míg a Seoullo elnevezés Szöuli utcát takar, a 7017 számkombináció pedig az 1970-ben épült autós felüljáró 2017-ben megtörtént funkcióváltására utal.


Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
10/12
Seoullo7017 - Skygerden - építész: MVRDV - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr


A projektre nemzetközi tervpályázatot írtak ki 2015-ben, amit a holland MVRDV iroda nyert meg. Az idén májusban átadott Skygarden sétány egyben arborétumként is értelmezhető, hiszen több mint 50 növényfaj – virág, cserje, bokor és fa – mintegy 24.000 egyedét ültették el alfabetikus sorrendben, amelyek java, így a telepített 645 fa csak a következő években, évtizedekben éri majd el teljes magasságát. A különböző kertrészek és padok mellett a hídon kisebb üzleteket is nyitottak: virágárusokat, kávézókat, büféket és turista információs pontokat. Másutt pedig közvetlen kapcsolatot teremtettek a híd melletti épületekkel, így kisebb átjáróval juthatunk egyes szállodák és irodaházak előterébe. A sétány egyben több városrészt és 17 különböző sétálóutcát köt egybe, így egy egyre bővülő, gyalogos városközpont és turistaútvonal kulcseleme lett. A kiépítésnél nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra, hiszen a költségek 40 százalékát a földrengésvédelemre, a tartós szerkezetre költötték.


Seoullo7017 - Skygerden kapcsoódások - építész: MVRDV  - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr
12/12
Seoullo7017 - Skygerden kapcsoódások - építész: MVRDV - forrás: www.seoullo7017.seoul.go.kr


A kizöldült felüljáró – akárcsak a megnyílt Cshonggjecshon patakocska – új szimbóluma lett Szöulnak, azzal az üzenettel, hogy az autózással szemben az élhető tereket szeretné a város az előtérbe helyezni. Jung Joon Kim, a város jelenlegi főépítésze elmondta, tudja, nem mindenki boldog attól, hogy ezzel a tendenciával csökken az autózható útvonalak hossza, de ő, akárcsak a városvezetés a hosszú távú elképzelésekben gondolkozik, ahol a levegő és az élhetőség szempontjából egyre több autómentes övezetre lesz szükség. Szerinte ez nem egy ízlésbeli kérdés, hanem – ahogy világszerte számos más város vezetése is már felismerte – ez a mai városok megmaradásának egyetlen esélye. A főépítésze válaszolva azokra a kritikákra, hogy a zöld felüljárót sokan igen mesterséges képződménynek tartják elmondta, hogy a természetes tájképet az épített városi környezetben nem lehet és nem is szükséges reprodukálni. A felüljáró mellett a pályaudvar előtere is megújul, ahol szintén minél nagyobb zöldterületet igyekeznek kialakítani. Egyben úgy gondolják, hogy a Seoullo 7017 projekt katalizátor lehet a környék számára, hogy egyre több autómentes zöldterület alakuljon ki, élhetővé téve a 10 milliós főváros lakóinak és látogatóinak mindennapjait.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk