építészet : környezet : innováció

Alba Regia, vagyis királyi fehér

A Székesfehérvár történeti központja 2017 tervpályázat tervismertetésén és összesítésén értékes párbeszédnek, közös gondolkodásnak lehettünk tanúi. Őrfi József és Makara Tamás elhangzott prezentációja a MÉSZ székházban, 2018. március 1-jén.

Megérintett minket ez a pályázati kiírás. Makara Tamás barátommal mindketten tanultunk teológián az építészeten kívül, Tamás a görög katolikusoknál Nyíregyházán, én a római katolikusoknál Pesten. A fontos szakrális témával kapcsolatban úgy éreztük, talán hozzá tudunk járulni sajátos nézőpontunkból az egykori koronázó bazilika területének későbbi megfelelő rendezéséhez. A kiírásban prioritásként meghatározott eszmei, szellemi útkeresés is nagyon tetszett nekünk, így végül az indulás mellett döntöttünk.

 

Az emlékhely bejárata - építész: Őrfi József, Makara Tamás

 

Múlt

A helyszínt bejárva láttuk a romterület sorsának alakulását, megértettük a feltárás szempontjait, láttuk az ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket. Láttuk a Lux-féle épület óvó mozdulatát. Azt, hogy a romokból mit érdemes a továbbiakban feltárni, ezt hogyan kell bemutatni, a jövő és a nálunk jobban hozzáértők fogják eldönteni. Pályázatunkkal biztosítani kívántuk a lehetőséget a további feltárásokra, így erre a szintre épített elemeket nem javasoltunk. Ez alól egyetlen kivételként, a bazilika egykori főhajójába javasoljuk a Szent-István szarkofágot és a templom területén feltárt királysírokban nyugvók maradványainak visszahelyezését az ország minden pontjáról. Az új mauzóleumot a középtengelyben helyeztük el, a főhajó területén, üvegfallal elkerítve. Erre az alsó szintre koordinált beléptetést javasolunk, a palotakert felőli oldalon, a Lux-féle épület funkcióinak megtartásával, beléptetőrendszerrel. A lejutást rámpával biztosítottuk.


Belátható fedett romterület - építész: Őrfi József, Makara Tamás

 

Jelen

A mai térfelszín területét jelentős mértékben megnöveltük, egységesítettük. Ez a térszint magassági értelemben a térfalak adottságaihoz igazodik. Az így kialakuló, tágasabb köztér lehetőséget biztosít a romterület méltóbb megközelítésére. A köztér az egykori bazilika területe felett megnyílik, lehetőséget adva a visszatekintésre mindenki számára. A felnyitás körüli fedett, oszlopsorral határolt kerengő a köztér bővületeként értelmezhető. Ez a kerengő két ponton megszakad, egyszer ahol a lejutást biztosító rámpában folytatódik, illetve a püspöki palota oldalszárnyánál. A pályázatban nem foglaltunk állást, de javaslatként megfogalmaztuk a lehetőséget a palotakertnek az új köztérhez kapcsolására vonatkozóan. A mai palotakert és a romterület viszonyát rendezni lenne érdemes. A kerengőből a sarokpontokon a középpont felé szélesedő feljárókat jelöltünk a pályázati anyagban. Ezek a feljárók a felsőbb szinti köztérre vezetnek fel.


Az új térfelszín méltó hely a megemlékezések számára - építész: Őrfi József, Makara Tamás

 

Jövő

Ez az új felső térfelszín kettős feladatot lát el. Formája a középpont, mint eszmei súlypont felé finoman lejt, egyértelműen emlékeztetve a rajta állót az alatta lévő múltra, miközben az alapformától elváló, ellebegő keretével új horizontot jelöl ki. Értelmezésünk szerint ez az új, sajátos formai kialakítású térfelszín mindenki számára szabadon látogatható, térbútorokkal használható, hatással van az oda érkezőre. Kitüntetett alkalmakkor – például Szent István ünnepén –  alkalmas lehet megemlékező szertartások megtartására, szentmise bemutatására. A palotakert felőli lejáró a szertartást vezető székesfehérvári püspök számára közvetlen feljárást biztosít. Az új térbe komponált palotaszárny rendezi az egykori és a mai szakrális funkciójú épület térbeli és eszmei viszonyát, a megemlékezésekhez és a kihelyezett szabadtéri oltárhoz egyúttal méltó hátteret kínál.

Kapcsolat lentről

Fontos a három szint kapcsolatának viszonya. A sarkoknál az új, felső térfelszín lehajol, ezzel a mozdulattal egyúttal hangsúlyt is ad a feljárás előtti, előtetőként működő szakaszoknak, amelyek a lehajoló mozdulat ellenpontjaként, hívogató módon mozdulnak fel. A kerengő szellősen elhelyezett oszlopai elhatárolják a romterület közvetlen környezetét a tér külső részétől, egyúttal reálissá teszik a szerkezet megvalósíthatóságát. A belátás mindenhonnan biztosított, így a romterületre való, vezetett lejutás lehetősége nem kapott külön építészeti hangsúlyt.


Lejutás az alsó szintre - építész: Őrfi József, Makara Tamás

 

Kapcsolat fentről

Sokat gondolkoztunk, milyen, a kiírás által kért hangsúlyos építészeti jel lehet méltó és alkalmas a magyarság életében egykor legmeghatározóbb szakrális központ megidézéséhez. Arra tekintettel, hogy szemben mondjuk a zsámbéki romtemplommal, az egykori koronázó bazilikának mára részei sem állnak, és a háborúk által előidézett súlyos romlás a kövek lassú elhordásával teljesedett ki és vált visszafordíthatatlanná, az épület jellegszerű megidézését, az egykori pozitív tömeget megidéző új pozitív tömegformát téves építészeti megközelítésnek gondoljuk, amely az eredeti épülettel minden jó szándék ellenére inkább konkurál. A negatív alapformát, egyúttal szimmetriát használó, finoman mozduló új térfelszínnel az egykori szakrális központnak a hiányát kívánjuk láthatóvá tenni. Az új térfelszínt a négy sarokponton erőteljesen lefelé irányítottuk, ezzel utalva az egykori saroktornyok vertikális hangsúlyára.


Székesfehérvár Történeti Központja, terv - építész: Őrfi József, Makara Tamás


Átgondolt használattal a téren – esőt követően – újra és újra átmeneti tó jelenhet meg. A benne tükröződő ég képe szelíd mementót állít ide temetett királyainknak és hőseinknek.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Kiegészítés: a prezentációt követő beszélgetés tanulsága alapján a látványtervet tovább definiáltuk, a jobb érthetőségért. Köszönjük a zsűri útmutatását.

Őrfi József

 

vélemény írásához jelentkezzen be »