Álom és valóság – a VII. Nezetközi Építészeti Makettfesztiválon jártunk

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által életre hívott makettfesztivál 2008-ig visszanyúló története során számos változást élt meg, idén pedig egy igazán karakteres helyszínen, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítóhelyén, a Walter Rózsi-villához tartozó Műhelytérben látható.

A hullámpapír rétegekből felépített domborzatmodell alighanem a legkarakteresebb klasszikusok egyike, ami akár száz év múlva is a kezdő modellezés mindennapos kelléke maradhat.  

A kiállításról nem hiányozhat a tervezett építészeti múzeum épületének makettje sem, aminek tervei már készen várják a megvalósulást a BIVAK és a Tér és Forma Építész Irodák műhelyében. A kiállításnak otthont adó műhelytér a baloldalt látható Walter Rózsi-villa mögött, a szürke homlokzatú épület földszintjén található.  

A 9-12 éves gyerekek térérzékének és szociális készségeinek fejlesztésnek remek eszköze a makettezés az Arkki építészeti iskola eszköztárában. Tavalyi projektjükben egységes panellakások nappalijain, idén pedig állat formájú házak funkcionális belső terein dolgozhattak a résztvevők.  

A Dorogi medence egykori szénbányászatának egyik leglátványosabb mementója az Esztergom melletti szénfeladó, amelynek két folyami pilléren álló vasszerkezete a modellezők fantáziáját is megmozgatta.

Az eredeti építmény már közel száz éve áll, eredeti funkciója szerint a kötépályán, csillékben érkező szén uszályokba ürítését szolgálta. 2008 óta ipari műemlék, megmentése az épp 20 éve létrejött Váltótér Alapítvány egyik fő projektje.

A budapesti körszállóról mindjárt három, merőben különböző makett is érkezett a kiállításra. A fából, és betonból készült mellett a legméretesebb anyaga nem más, mint vastag, kemény papír, némi fa vázon. Évtizedes kora ellenére kiváló állapotban van.

Hasonló megállapítás igaz az épület eredetijére is, bár egy jelentősebb műszaki, gépészeti felújítás nem ártana Szrogh György idén 57 éves toronyházának. A híres Körszálló a pandémiás évek rövid munkásszálló korszaka után, ma már újra hagyományos, három csillagos szállodaként működik.

A 2020-as évek izgalmas részleteinek egyike Bődi Imre és Frikker Zsolt makettjén köszön vissza. Az íves kapualjat tervezői az egykori pesti bérházak és paloták reduktív geometriai absztrakciójának szánták.  

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új épülete 2022-re készült el, a kapun kívül is megszámlálhatatlan érdekes megoldással. Az épület az akkori Média Építészeti Díjának egyik finalistája volt.

A négyes metró Újbuda Központ állomásának két látványos felülete eredeti anyagokkal képviselteti magát: a lejáratokkal ellentétes oldali végfal rogyasztott üveg makettje, és a mennyezeti burkolat egy darabja egyaránt az tervezés évéből, 2010-ből érkezett.  

A metró 2014-ben átadott állomása mind közül az egyik legszellősebb és legegyszerűbb felépítésű lett, ahol Bojti Márton mindkét alkotása maximálisan érvényesül.  

Az állomás egy másik, elképzelt valósága is jelen van a kiállításon, mint Jónás könyve, a cethal gyomrában díszlete. Egy 2024-es kurzus során a BME Építészmérnöki Kar hallgatói különböző színdarabok és vizuális projektek elképzelt díszleteit tervezték meg az állomásokra.  

Néha igazán miniatűr makettek is mutathatnak óriási dolgokat. A KÖZTI és Skardelli György által tervezett új Puskás stadion korai tervei még a megépültnél is monumentálisabb arénáról szóltak, ahol a külső gyűrű és a valódi lelátó között egy hatalmas, toroid alakú fedett tér maradt volna szabadon.  

A stadion mai formájában 2019 óta áll a Szoborpark mellett, aminek területe immár közparkként nyitva áll. A régi Népstadion 1953-ra megépült szocreál öltözőépülete azonban megmaradt, a Rimanóczy Gyula és Borosnyai Pál tervezte épület ma már műemlék.

Budapesten az 1948-as kommunista hatalomátvétel után közel harminc évig nem épült új templom. Erre először az 1970-es évek végén, Pasaréten látszott lehetőség, a tervezés feladatát pedig  az akkor hatvanas éveiben járó Szabó István ingyen vállalta. Az épület korai, acéllemez makettjét az építész családja adományozta a MÉM MDK gyűjtemény számára.  

A templom 1977-re készült el, az elérhető legolcsóbb anyagokból: teherhordó falait betonnal kitöltött födémbéléstestek alkotják. Szabó István idős korára is igazán termékeny maradt, a pasaréti után a márkházi, dunaújvárosi, és külső-kelenföldi modern templomok terveit is elkészítette.  

Egy kis kreativitással egy transzformátorház is lehet a lehetőségek mezeje. A Budapart városnegyed központjában, talált tárgyként kezelendő műszaki épület homlokzati mintáját, a tervező GUBAHÁMORI  Építésziroda 1:20 méretarányban, rajzszögek és térképtűk segítségével dolgozta ki.  

Az elkészült homlokzaton a tervek 2023-ra valósággá váltak: a transzformátorépület homlokzatát gondosan elhelyezett nagyfeszültségű kerámia szigetelők teszik mozgalmassá, összesen nem kevesebb, mint 3500 darab.

A megvalósuló épületek mellett a fantáziából sincs hiány, a tucatnyi idevágó makett egyike a Cseh Műszaki egyetem építészmérnöki karáról érkezett Bárka. Az elsőéves hallgatók projektje egy kiszuperált olajkitermelő platform új funkciókkal való megtöltése lett, amin számos különálló csapatban, de egymással is egyeztetve dolgoztak.

A zegzugos kiállítótér ideális helyszín a makettek végigjárásához, amik történetét egy kisebb könyv tartalmának is beillő tájékoztató táblák hosszú sora ismerteti. A tárlat alapos végigjárására legalább egy órát érdemes rászánni.