Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Programok

Álomvilág - Csikós Attila kiállítása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Álomvilág - Csikós Attila kiállítása
Programok

Álomvilág - Csikós Attila kiállítása

2015.10.14. 14:37

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
Vigadó

Építészek, alkotók:
Csikós Attila

Esemény kezdete:
2015.10.10. 08:00
Esemény vége:
2015.11.29. 17:00

Az „Álomvilág" című kiállítás Csikós Attila, Kossuth-díjas építész, díszlet- és jelmeztervező művészetét mutatja be 2015. október 10. és november 29. között a Vigadó Galériában.

Beszélgetés Csikós Attila Kossuth-díjas építésszel, díszlet- és jelmeztervezővel

Aki kicsit is ismer, tudja, nem vagyok a szavak embere, az írás nem kenyerem, elképzeléseimet képekben, művekben tudom megfogalmazni – olvasható a Pesti Vigadó őszi programjait, köztük az „Álomvilág" című tárlatot beharangozó szövegben. – Munkáim dokumentációjára sem fordítottam kellő figyelmet az elmúlt évtizedekben, sajnáltam rá az időt, szét is szóródott a világban.

Most mégis belevágok, megkísérlem pótolni a mulasztást, amennyire tőlem telik. Visszatekintek közel fél százados pályámra. Nem is tagadom, többnyire örömöm telik benne, rég elfelejtett élmények, találkozások, emberek, előadások és sok-sok felejthetetlen hangulat, látvány tolul elő a feledésből."

– Tekinthető a mostani tárlat előzményének a Balassi Kiadó gondozásában tavaly megjelent Épített varázslat című könyv, illetve a hasonló címmel tartott akadémiai székfoglaló előadás?

– Mindenképpen. Az Épített varázslat úgy született, hogy a közelmúltban felkértek az életművemet bemutató előadás megtartására Semjén, az építész kamara által rendezett találkozón. Erre olyanokat hívtak meg, akik építészként végeztek, de a diploma megszerzése után más hivatást választottak. Ezen részt vett Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is, aki az előadás láttán biztatott, hogy ne hagyjam elveszni az életművemet, hanem foglaljam össze egy könyvben. Az elnök úrhoz őszinte barátság fűz építészhallgató korom óta, ő két évvel járt felettem az Iparművészeti Főiskolán. A számtalan illusztrációban bővelkedő kötet tavaly télen jelent a Balassi Kiadó gondozásában, Soóky Andrea szerkesztésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. Küzdelmes munka volt, mivel soha nem fordítottam figyelmet arra, hogy a munkáimat dokumentáljam, sok tervem elveszett, nem őriztem meg a maketteket sem.

– Az „Álomvilág" kurátora Finta József „mesteri varázslónak" titulálta önt, amikor laudálta a székfoglaló előadása előtt. Beavatna ennek a „varázslatnak" néhány titkába?

– A teremtés gyökerei az álmaimba nyúlnak. Mindig megálmodom a látványt, amit ébredés után azonnal felvázolok, ami szinte lépték helyes. Munka közben pedig állandóan zenét hallgatok, engem ez inspirál. A díszlet varázsa az, hogy nemcsak meglepetés szerűen képes hatni a nézőre, hanem örömöt is okoz neki, ha megérzi: egy ismerős világba csalogatják be, amikor a függöny felmegy. Sokszor fordult elő, hogy a díszlet kapta az első tapsot.

– Megcáfolta azt a vélekedést, miszerint építészből sohasem lehet jó díszlettervező. Soha nem bánta meg, hogy „belelépett a varázslatba" és nem maradt „csak" építész?

– Szerencsés vagyok, hogy nem kellett választanom kettő között. Nemcsak díszlettervezőként volt alkalmam dolgozni számos helyszínen a világ több pontján. Építészként talán könnyebb a helyzetem, hiszen a tervező kezében futnak össze a szálak, ő az első, a meghatározó ember. Ha viszont egy színháznak, operának tervezek díszletet-látványt, egy csapat tagjaként dolgozom, és csak akkor jön létre a varázslat, ha látomásomat jól fordítom le a technika nyelvére, statikára, anyagokra, díszletfestésre, világításra. Ha a csapat minden egyes tagja hibátlanul végzi el a munkáját, akkor jön létre az a látványvilág, amelyet megálmodtam, és amely a művet és az előadást egyaránt alázatosan szolgálja.

– Világszerte hívták és hívják dolgozni. Bayreuth-ban például nyolc éven keresztül volt az Ünnepi Játékok tervezőasszisztense. Sohasem gondolt arra, hogy új életet kezdjen idegenben?

– Hívtak sokfelé és maradhattam volna külföldön akár örökre is, de úgy éreztem, hogy Magyarországon ugyanúgy szeretnek, megbecsülnek és nekem ez a hazám.


forrás: MMA 


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.