Anyaotthon Zalaegerszegen – Bánkuti Eszter diplomaterve

Bánkuti Eszter diplomamunkájában a válságba került anyák és gyermekeik lakhatási lehetőségeit vizsgálta egy korábbi laktanya területének revitalizációjával, Zalaegerszeg városának rövidtávú célkitűzéseivel összhangban.

BEVEZETŐ

Diplomamunkámban a nehéz helyzetbe került családok lehetőségeit vizsgáltam, célom egy olyan átmeneti otthon, anyaotthon megtervezése volt, amely biztonságot nyújt és lehetőséget biztosít az édesanyák és gyermekeik számára életkörülményeik rendezésében.

TÉMAVÁLASZTÁS

A magyarországi lakhatási kérdéseket vizsgálva a nehéz helyzetbe került, otthonaikat valamilyen okból kifolyólag elveszítő családok lehetőségeit kutatva kezdtem el diplomamunkám témáját meghatározni.

A család- és gyermekvédelmi törvények megalapozzák azt a célt, hogy a gyermekek családjuk körében nőhessenek fel, azonban sok esetben, más okok mellett a lakhatás megoldatlansága is a gyermekek családból történő kiemelését vonja maga után. Ezen családok segítésére jönnek létre családok átmeneti otthonai, melyek működését a gyermekek védelméről szóló törvények szabályozzák. Diplomamunkámban ezen átmeneti otthonok egyik, jogszabályok által részben ismert formájával, az anyaotthonokkal foglalkoztam.

TÉMA, KUTATÁS

Az anyaotthonok olyan, családok számára létrehozott átmeneti otthonok, amelyekben egyszülős családok – édesanyák és gyermekeik – kaphatnak elhelyezést. Ezen otthonokban azok az édesanyák élhetnek, akik lakhatásukat nem tudják megoldani, otthonukat valamilyen okból elhagyni kényszerülnek, sok esetben családon belüli erőszak áldozatai. Az anyaotthon intézményekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a családok átmeneti otthonaira, ebből következik, hogy egy ilyen intézmény egyidejűleg maximum 40 fő édesanya és gyermek együttes elhelyezését biztosíthatja. A lakhatás mellett szociális- és családgondozói ellátásban részesülnek a családok, ennek érdekében 40 fő lakó esetén 2 fő családsegítő és 4 fő szociális gondozó áll az intézmény alkalmazásában.

Az intézmények és a támogatások fő célja egyrészt, hogy a gyermekeket ne válasszák el édesanyjuktól, másrészt pedig, hogy a nehézségeken a családokat átsegítsék. Egy család egy intézményben 12 hónapra kaphat elhelyezést, amely 6 hónappal, illetve szükség esetén a tanév végéig meghosszabbítható.

A téma megismerését az online kutatás mellett több anyaotthon meglátogatásával kezdtem, ezáltal körüljárva azokat a fontos kérdéseket, amelyek a tervezés során funkcionális és használati szempontból útmutatásul szolgálhatnak. Az intézményvezetőkkel, munkatársakkal beszélgetve megbizonyosodhattam arról, hogy a férőhelyek száma országos szinten rendkívül alacsony, ebből kifolyólag rengeteg jelentkezést kénytelenek elutasítani, a várólisták folyamatosan túltelítettek.

A tervezés fontos szempontjai mindenképpen a biztonság és a barátságosság, amelyek a funkciónak megfelelő kialakítás mellett a jövőbeni lakók nyugalmát elősegítik, nehéz helyzetüket valamelyest megkönnyítik. Fontos a privát és közösségi területek megfelelő aránya, melyek elősegíthetik a családok pihenését, családi életének megélését, viszont a közösségépítést is, társadalmi beilleszkedést is.

HELYSZÍN

A tervezés helyszínéül egy zalaegerszegi területet választottam, amely a város külső-középső részén helyezkedik el. Zalaegerszeg az elmúlt években jelentős fejlődésen esett át, amely a mai napig sem látszik lassulni Egy, a lakosság jellemzése szerint is élhető, gazdaságilag stabil és előremutató tervekkel rendelkező település.

A város nyugati részén, a település által mára körbeszőve található az egykori Petőfi Sándor katonai laktanya, amely a Magyar Néphadsereg egyik legjelentősebb, és legnagyobb felszereltséggel rendelkező bázisa volt jogutód nélküli felszámolásáig. A körülbelül 35 hektáron elhelyezkedő laktanya területének több, mint felét, valamint a megmaradt igazgatási- és szállásépületeket a Pannon Egyetem vette birtokba, oktatási és kollégium épületeket kialakítva, a terület többi része azonban jelenleg beépítetlen.

A város rövidtávú célkitűzései között szerepel a terület revitalizációja, a városszövetbe való bekapcsolása. A szabályozási tervekben a terület új telkekre osztása, valamint övezeti besorolása megtörtént, a kialakítandó utcahálózat is kiszabályozásra került.

TERVEZÉSI PROGRAM

A tervezett épület funkciójából eredően szükséges helyiségek listája, azok kapcsolatai az előzetes kutatások alapján körvonalazódtak. Az épület több, részben egymástól független, részben egymással kapcsolatban álló helyiségcsoportra osztható, melyek a következőek: privát területek (lakószobák), közös használatú helyiségek (nappali, konyha, mosókonyha), intézményi-fenntartási helyiségek (irodák, irattár, orvosi szoba, ügyeleti szoba), valamint raktárhelyiségek.

A tervezés egyik alapelve a privát és közösségi helyiségek kapcsolatainak, arányának megfelelő kialakítása. 10 lakószoba került kialakításra, melyek bútorozása könnyen változtatható, ezáltal igazodni képesek az elhelyezésben részesülő családok létszámához. Minden lakószoba saját zuhanyzós fürdőszobával került kialakításra, a konyha-étkező helyiségek azonban közös használatúak. Kialakításra került egy nagyterű, galériával rendelkező nappali, amely a hétköznapi funkciója mellett be tudja fogadni a teljes lakóközösség részére szervezett programokat (például ünnepi ebédek, vacsorák) is.

Az intézményvezetés helyiségigénye szintén jelentős, a munkatársak nagyterű irodája, az intézményvezetői iroda, illetve az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek elhelyezése a bejárat közelében volt indokolt, ezzel elősegítve az épületbe belépők könnyebb ellenőrizhetőségét. Az intézményben 24 órás felügyelet biztosítandó, az ügyeletet ellátó munkatárs számára egy saját fürdőszobával rendelkező ügyeleti szoba került kialakításra.

A nagy számú lakó, valamint az intézmény szociális ellátási jellegének következtében jelentős raktározási igény mutatkozik az épületben, több különböző raktárhelyiség elhelyezése volt szükséges, ennek érdekében már a tervezés korai szakaszában az épület részleges alápincézésének igénye körvonalazódott.

HELYFOGLALÁS

A koncepcióalkotás során eleinte a telek és a beépítési vonal hátsó részére tájolva képzeltem el az épületet, amelyet a szabadon álló beépítés lehetővé is tesz. Ezáltal az utcától távol eső területen helyezkedtek volna el a lakószobák, az épület előtt pedig nagy méretű, egybefüggő udvar helyezkedhetett volna el. Mérlegeltem azt a lehetőséget is, hogy a lakó funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó helyiségek és az intézményvezetés helyiségei elhelyezésre kerülhetnek különálló épületekben is.

A funkció biztonságra való érzékenysége azonban hamar világossá tette, hogy az épület elhelyezése az utcafronti építési vonalon indokolt, ezáltal az utca felé egyfajta zártságot mutatva. Ebben az esetben megelőzhető, hogy illetéktelenek a területre, valamint az épületbe lépjenek. Az utcafrontra rendezve elhelyezhetőek az intézményi helyiségek, a hátsó traktusban pedig a lakószobák és közösségi helyiségek.

A tervezési folyamat során a biztonságos, nyugodt környezet kialakítására való törekedés következtében végül egy keretes beépítés mellett döntöttem, amellyel kialakult egy zárt belső udvar az épületszárnyak ölelésében. Ez a belső udvar lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekeket az édesanyák önállóan kiengedhessék a szabad levegőre, egy, a nagy külső udvarnál kisebb felügyeletet igénylő területre, ahol akár a közös helyiségekből, akár a lakószobákból is figyelemmel tudják kísérni a gyermekeket. A belső udvar közvetlen kapcsolattal rendelkezik a hátsó udvarral, ez az átjárási lehetőség azonban lezárható.

TÖMEGFORMÁLÁS

A tömegalakításban a tervezés során jelentős szerepet játszott a több traktusból álló épület helyiségeinek elhelyezése, helyiségcsoportokra osztása. A koncepcióalkotás során eleinte hagyományos, magastetős tömegben gondolkoztam, amely a traktusokra szépen illeszkedő formát mutatott.

A keretes beépítés, az épület traktusainak körbezáródása azonban egy ettől eltérő tömegformálást igényelt, ennek kialakítása során egy alacsony hajlásszögű tetőkkel lezárt tömeg alakult ki, amelyekkel kísérletezve létrejött a végleges épületforma.

ANYAGHASZNÁLAT

A tervezés során az anyaghasználatban olyan építő- és burkolóanyagok használatát részesítettem előnyben, amelyek barátságos, természetközeli érzetet nyújtanak a szemlélőknek és a használóknak. Az épület tartószerkezetei a pince szintjén monolit vasbetonból készülnek, a felmenő szerkezetek pedig CLT panelekből épülnek fel, LVL gerendákkal kiegészítve. A rétegragasztott fapaneleket, ahol funkcióból eredően a lehetőségek engedik, nyers felülettel mutatom meg, ezáltal az épület belső terei barátságos megjelenésűek.

A külső homlokzatok burkolata a barátságosság mellett az épület zártságát is erősítik, a függőlegesen elhelyezett fa lamellás burkolat az utcafronti, valamint a keleti és északi homlokzat emeleti ablakai előtt végigfutnak. A burkolat nyílászárók előtt futó része síkba záródó zsalugáter árnyékoló szerkezetként funkcionál, amelyet igény esetén nyitni, vagy zárni lehet.

Az épület tetőszerkezete alacsony hajlásszögű magastető, amelyen extenzív zöldtető kerül kialakításra, ezzel erősítve a természetközeliséget. Az extenzív növényzet az épület hőháztartásában is szerepet játszik, valamint erősíti a barátságos megjelenést.

Bánkuti Eszter