építészet : környezet : innováció

Architecture in the Mirror: Sublime and the Everyday - Makedónia

Lezsovits Gergely építész hallgató a 2012-es Velencei Építészeti Biennálé makedón pavilonjának kiállítását járta be, amely egy időtlen, állandó minőség keresésének vágyát tárja a látogatók elé, az ország sokszínű építészeti hagyományán keresztül.

Makedón építészet? Talán még egy kicsit korai ezt a kifejezést használni, ha figyelembe vesszük, hogy az ország ‘91-ben kiáltotta ki függetlenségét.

Építészeti múlt? Van miből táplálkozni. „Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra rajta hagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.” (Wikipedia)

Makedón pavilon - Velencei Építészeti Biennálé, fotó: Bálint Cili

Makedón pavilon - Velencei Építészeti Biennálé


Útkeresés? Teljes gőzzel - és egy becsülni való törekvéssel párosulva: egy időtlen, állandó minőség fenntartása, amely nem függ az aktuális érdekektől. Nem egyénieskedő, meghökkentő akar lenni, ami hamar elavulhat, hanem a mindennapok szépségébe illeszkedne inkább bele, amely örök értéket hordoz.

A nemzetközi építészetet is nyomon követve mindent körbejárnak a történetitől a minimalizmusig, így nagyon változatos a kiállítási repertoár. Ami mégis igazán összetartja az egyes alkotásokat, az a közös szándék. Ennek szemléltetésére a maketteket tükör alapzatra állították, mely ha nem is feltétlen a legjobb eszköz  – mert nekem például a kiállító csarnok fedélszerkezetének tükröződése valamelyest bezavart a látványba –, mégis kiemeli a környezetükből az épületeket és egy közös felhőbe lebegteti őket, így mondja el, hogy mindegyik egy-egy próbálkozás a cél elérése felé.

Makedón pavilon - Velencei Építészeti Biennálé

Makedón pavilon - Velencei Építészeti Biennálé


Na de kérem! Nekem azért kicsit sántít a dolog. Hát milyen a kerítés telek nélkül, vagy a csatorna eső nélkül? Tudatosan hiányzik a környezet. Vitatható kérdés, hogy a hely, ahova tervezünk, mennyire tekinthető változónak. Figyelmen kívül hagyhatjuk, ha az időtlennek tervezünk?

Lezsovits Gergely, BME Urbanisztika Tanszék

vélemény írásához jelentkezzen be »