építészet : környezet : innováció

Átültetve – családi nyaraló Káptalanfüred ősfái között

Nagyszülői örökségként rájuk hagyott nyaralót ültettek át egy modern épület formájába Répás Ferenc építész megrendelői. A nagypapa egykori kisháza a lakótér tájolásában él tovább, a nyaraló körüli kiserdő fáit vízszintes faburkolatban látjuk visszatükröződni az épületben. Babics Anna írása. 

A DÉR-Építőművész Kft. tevezte nyaraló többszörösen visszhangzik. Nem olyan súlyos ez a visszhang, mint Tihanyé, hanem otthonos, filigrán, szerethető kis rezdülések inkább, ahogy ezt a balatoni családi nyaraló műfaja engedi.

„Nem volt útban a ház előtt álló fa. Sőt” – mondja a tervezésről és építkezésről Répás Ferenc. Mindkét folyamatot, majd a ház valódi életét is áthatja az a szellem, amely szerint a Káptalanfüredre jellemző mikroklíma egyedi, a növényzet meghatározó eleme a környezetnek és a terület jellege óvásra érdemes. Az 1000 négyzetméteres telken eredetileg egy 40 négyzetméteres, földszintes, lapostetős hétvégi kisház állt, ezt szerette volna a tulajdonos összefogott tömegű, korszerű épülettel helyettesíteni. A Balatonalmádihoz tartozó Káptalanfüred ezen része üdülőépületekkel teli terület, beállt ősfás telkekkel. Az adottságok, a telek és a környezet szerethetősége kipróbált tényező volt a család életében: az új épület is a régi helyére került, hiszen az tájolás szempontjából is megfelelő dél-délnyugati nappalival rendelkezett.


Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

 

A megrendelő igénye az volt, hogy a két részből álló nagycsaládjuk együtt, mégis szeparált részekkel, összefogó közösségi térrel élvezhessen egy modern, letisztult helyet. Az épület földszintjén kaptak helyet a nyaraló lakóhelyiségei, az egybe nyitott nappali-étkező-konyha, két hálószoba, valamint egy fürdőszoba. A tetőtérben két hálószoba, egy fürdő és galéria található. Az épületet alapvetően nyaraló funkcióra tervezték, és bár az elektromos fűtés lehetőséget ad rá, hogy egy családi ünnep vagy karácsony idejére más évszakban is meleg fészekké váljon, alapvetően késő tavasztól nyár végéig használható.

A káptalanfüredi nyaraló egyik erénye az anyaghasználat foltszerű, a település jellemző karakterekre építő, igényes tervezése és megvalósítása. A külső szerkezeti falakat törtfehér színűre vakolták, az utcai alacsonyabb tömegen, stafli vázra pedig csavarozott faburkolat került. Az épület mellett található hajótároló északi falát a jelenlegi épületben alkalmazott vöröskőből falazták, illetve faszerkezetre szerelve, ugyanazt a faburkolatot használták, mint a főtömegen. A külső szerkezet úgy visszhangozza a mikrokörnyezetet, hogy annak nincs erőltetett jellege. A balatonalmádi kő mennyisége alapján inkább csak jelzésszerű, viszont az összhatásban jelentős tömegként él a ház középpontjában. A látogató számára ez a súlyos „házközpont”, a terasz pedig a könnyed, nyárias karakterű folytatás – amelyet azonban egy ügyes építészeti megoldás tesz (látszatra) könnyeddé: a ház sarkában a fagerenda a külső térben támaszt le, elhúzva a másik súlypontot a sarokról kintre. A sarokkapcsolat így nagy üvegfelületek találkozása és ajtó az erdőbe: folytatás, nem lezárás.


Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

 

Az épület és a kert összehangolt tervezése intelligensen kezeli az átmeneteket: a belső, hidegburkolatos térből kiérve a terasz egyszerű, nyitott, tájba (sőt, kissé talán fölé) nyúló meghosszabbítás, ugyanúgy része az épületnek, mint a kiserdőnek. A kertrendezés él a környezeti adottságokkal és élvezhető átmenetet képez a sziklás kertrész és a telepített pázsit között úgy, hogy az érintetlen vadregényes zöldből a növényzet által is sugallt fokozatossággal érkezünk az épített környezetbe. A ház előtt álló, a munkálatok alatt végig óvott fa törzsének kellemes hullámzásával hálálja meg a túlélést: a természetes íve szép ellensúlyt képezve felerősíti az épület szabályos ritmusait.

A nyaraló szerkezeti elemei egyedi megoldások, a fa-acél kapcsolat látványos. A földszinti részen a nagy tér kialakításához a szarufákat feketére festett acélgerenda tartja. A tetőtér beépítéses traktusban a közbenső födém vasbeton lemez, a szarufákat fogadó tetőszelemenek, acéltartók, illetve faoszlopok a vasbeton szerkezetekhez acél fogadó elemekkel rögzítettek. Az építészeti megoldások itt egy (a nyaraló méretéhez képest) impozáns teret alkotnak, a belsőépítészet ezt tovább viszi a hűsítő, hideg tér irányába, ahonnan elegáns, magas „fakeretben” látjuk a kertet.


Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

 

Az épület külső faburkolása, a tetőszerkezet fájának meleg színe és a hatalmas ablakokon közelinek érzett ősfás kert meleg, otthonos hangulatot teremt. A belsőépítészet így könnyen megengedhette magának a nyaralóban amúgy is praktikus, könnyen tisztítható felületeket, a hideg és elegáns hatású kőkerámia greslapokat. A lépcső nyitott, vezeti a szemet a letisztult földszinti térből a pihenőrész felé.

Az, hogy a nyaraló emberléptékű és szerethető karakterű maradt, az épület részleges tetőtér beépítésének is köszönhető. A két félnyereg tető magassági irányban való elcsúsztatásával nem egyszerű nyeregtetőt kapunk, így lehetőség nyílik a fény tetőtérbe juttatására, a tető síkjában fekvő ablakok nélkül. Az emeleten a hálószobák és a hozzájuk tartozó külön fürdőszobák találhatóak. A nyílt levegős földszinti közösségi tér ellensúlyozásaként ez zártabb, intimebb egység lett. Az emeleti szobák ablakain kinézve lombkoronák között vagyunk: mindez kerti lak, lombház vagy egy természetben ülő, egyszerű fakabin érzetét kelti.


Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

Káptalanfüredi nyaraló - építész: Répás Ferenc DLA - fotó: Jaksa Bálint

 

A tető elcsúsztatása miatt az utca felől nem érzékelünk elhatalmasodó, egybefüggő tetőfelületet, így bontottabb, strukturáltabb tömeg keletkezik. Súlyos építmény helyett tájba illeszkedő nyaraló, amely tervezésében, belsőépítészeti és lakberendezési megoldásaiban és a funkcionalitásra, a gyakran túlterhelt hétköznapok szünetébe beékelődő pihenők egyszerű, élvezhető letisztultságára épít.

„Beköszön az erdő” – mondja Répás Ferenc, amikor arról kérdezem, mi a legszerethetőbb karakter a káptalanfüredi nyaralóban. Az épület az ősfás kert folytatása, a nyaraló a nagyszülői hagyatéké. Az építészeti visszhang otthonos teret alkot, a megrendelői szándék és az öt évvel később is igényes használat arról tanúskodik, hogyan lehet jó szemlélettel közelíteni egy lapostetős kisház és az azt körülölelő erdő örökségéhez.

Babics Anna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »