Auditórium podcast – Fábián Miklós: Az alagút nem lehet öncél, annak funkciója van

Mi lenne, ha átfúrnánk az Alpokat, hogy ne másfélezer méter magasban kanyargó utakon kelljen átkelni rajta, hanem nyílegyenesen, vízszintesen? Néhány évtizede talán még őrültségnek hangzott volna ez az ötlet, de ma már javában zajlik a megvalósítása. Egy évtized múlva már üzemelni fog a Brenner-bázisalagút, melyben villamosított vasúton száguldhatunk át Innsbruckból Észak-Olaszországba – végig a föld alatt. Fábián Miklós építőmérnök, alagútépítési szakértő ennek a merész vállalkozásnak a részleteiről és technikai hátteréről mesélt az Auditórium legújabb adásában.

A Magyar Építőművészek Szövetsége podcastja, az Auditórium idén ősszel két különkiadással jelentkezik, melyek a gigantikus mérnöki alkotásokkal foglalkoznak. Olyanokkal, mint amilyen most épül az Alpok alatt.

Az Alpokon keresztül ugyanis már a középkor óta vezet át egy kereskedelmi útvonal, mely Itáliát köti össze az észak-európai városokkal. Az utazóknak közel 1400 méteres magasságba kell felkapaszkodniuk, hogy átkelhessenek a Brenner-hágón. Igaz, ma már autópálya és vasút vezet végig rajta, kényelmesnek azonban így sem mondható.

Az autópálya legendás hídján (az Europabrückén) évente közel kétmillió autó halad át, hatalmas zaj- és levegőszennyezést okozva. A vonatok pedig a meredek szakaszokon helyenként csak hetven kilométer per órás sebességgel araszolnak, ami – legalábbis nyugat-európai viszonyok között – ma már nevetséges.

Ezért született meg a merész ötlet: mi lenne, ha átfúrnák az Alpokat, mégpedig egyből a tövéből indulva? Így a vasút úgy keresztezhetné a hatalmas hegységet, hogy szinte végig vízszintesen halad. Csökken a légszennyezés, nincs zaj, nincs látható tájseb, ráadásul a személy- és teherszállítás is sokkal gyorsabb lesz vasúton, mint közúton vagy repülővel. Megterveztek tehát egy több mint ötven kilométer hosszú alagutat, ami Észak-Olaszországból Innsbruckba vezet. Sőt, 2008-ban hozzá is fogtak az építéséhez. Ha minden jól megy, 2032-re elkészülnek.

Erről a különös vállalkozásról mesélt Fábián Miklós építőmérnök, aki több mint fél évszázada vesz részt alagútépítésekben a legkülönbözőbb minőségben. 24 évet töltött a KÉV-Metrónál, és a termelésvezetés szinte minden posztján megfordult, a gyakornoki beosztástól a termelési főmérnökig. 18 évig dolgozott Németországban, ahol vasúti, közúti, városi metró- és közműalagutak építésében is részt vett. Idehaza műszaki tanácsadóként és a tervezési munkák menedzselésével segítette többek között az M6 autópálya alagútláncának elkészültét. Kivitelezőcégével a budapesti 4-es metró több állomásának és a Tel-Aviv–Jeruzsálem vasútvonal néhány alagútjának megépítése fűződik a nevéhez. Jelenleg tanácsadóként, szakértőként dolgozik. Az Útügyi Műszaki Előírások egyik társszerzője, aki ma is rendszeresen tart előadásokat a Mérnöki Kamara szervezésében arról, hogyan is kell alagutakat tervezni, építeni és üzemeltetni.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget építészekkel, tervezőkkel. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg. A műsor médiapartnere az Építészfórum.

A korábbi adások vendége volt Baló Dániel, Bardóczi Sándor, Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Fazekas Katalin, Golda János, Hámori Péter, Hartvig Lajos, Kovács Csaba, Krizsán András, Molnár Bea, Nagy Csaba, Pozsár Péter, Smiló Dávid, Soltész Noémi, Szabó Levente, Szabó Lilla, Szederkényi Lukács, Szemerey Samu, Takács Ákos, Tihanyi Dominika, Vitézy Dávid, Wettstein Domonkos és Zoboki Gábor. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (Apple, Spotify, Google), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

Zubreczki Dávid