Nézőpontok/Kritika
Autók helyett piacot a pesti alsó rakpartra!
2019.07.15. 13:27
A rakpartok évszázadokig piacként működtek a városokban. Eredeti funkciójuk, az áruszállításban betöltött központi szerepük elvesztése azonban nem jelenti azt, hogy ami azelőtt következmény volt, annak törvényszerűen meg is kell szűnnie az azt kiváltó okkal együtt. A Jane Haining rakpart piactérként való hasznosítása egyedülálló turisztikai vonzerő lehet Budapest számára, miközben a műemlékvédelem céljainak is jobban megfelel, mint a jelenlegi – autóforgalommal terhelt – állapot. Nem beszélve a városlakók egészségéről.
A rakodópart egyben piac is, évszázadokig így működött a világ. Aligha mondható tehát, hogy a folyó vagy tenger mellett fekvő városoknak a part mellé épülő belvárosától idegen lenne a piac jelenléte. Igaz, a pesti alsó rakpart épp azután vált a várost a folyótól elvágó autóúttá, hogy ez a funkciója megszűnt, az áruszállításra használt kikötő a belvárosból a külvárosba – a csepeli szabadkikötő területére – került át. Az a fajta technológiai optimizmus, amely a motorizációt tekintette a városok jövőjének, közlekedési gondjai megoldásának viszont csúfos kudarcot vallott. Igaz, a II. világháború előtt, amikor ez a döntés megszületett, még kevesen látták előre a légszennyezettségben fuldokló nagyvárosokat és az autókat előnyben részesítő várostervezés miatt aluljárózó, nagyokat kerülő és a korábban zsúfolt utcákat kerülő gyalogosokat, ahogy az emiatt kihaló, városi autópályává vagy parkolóvá silányuló köztereket sem.
1/8
Piac a pesti rakparton.
Piac a pesti rakparton.
3/8
A pesti alsó rakpart régen.
A pesti alsó rakpart régen.
Legyen úgy, mint régen volt?
Többről van szó azonban, mint valami „legyen úgy, mint régen volt" konzervativizmusról. A világ halad, az árut már nem a Duna belvárosi szakaszain rakodják ki, és ez rendben is van így. A fő ok, amiért más, új funkciót kell találni a pesti alsó rakpartnak az az, hogy a belvároson átvezető autópályákban gondolkodó várostervezés ugyanúgy idejétmúlttá vált, mint a rakodásra használt rakodópart, vagy még korábbról, a szabályozatlan folyópart. Vissza kell adni a folyót a városnak! A Duna és a belváros között áthatolhatatlan aknamezőt képező autóút egyik – műemlékvédelmi szempontból borzalmas – hatása az volt, hogy valósággal megölte a korábban élénk társadalmi életnek, például étteremnek is helyet adó viaduktot, amelyen a villamos halad. Romlik, pusztul Budapest egyik – a Milleneumi Földalatti Vasútvonalhoz vagy a Nyugati Pályaudvarhoz hasonlítható – „steampunk" hangulatú öröksége, amely védjegye is lehetne a magyar fővárosnak. Miért ne lehetne új funkciót találni a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti, a Dunakorzóval párhuzamos pesti alsó rakpartnak, olyat, amely nem is idegen a területtől?
5/8
A viadukt étterem.
A viadukt étterem.
4/8
A viadukt jelenleg.
A viadukt jelenleg.
Nyitott kapuk
A pesti alsó rakpart rendbetételének tervei eleve számolnak azzal, hogy a Jane Haining rakpartot rendezvények idején – amelyek remélhetőleg nem a Red Bull Air Race-t jelentik – le lehessen zárni, azt, és, akárcsak árvíz miatti lezárás esetén, el lehessen kerülni. Legyen ilyen alkalomból minél több! Legyenek street food bemutatók büféfurgonokkal, legyen itt az adventi vásár, esténként a kivilágított budai oldal látványával. A viadukt alatti, jelenleg kihasználatlanságában pusztuló terület lehetne kiszolgáló helyisége a rendezvényeknek, raktár vagy más funkcióval.
7/8
A Náplavka.
A Náplavka.
8/8
A Náplavka.
A Náplavka.
6/8
A Náplavka saját söröskorsója.
A Náplavka saját söröskorsója.
Vigyázó szemetek Prágára vessétek!
Prágában immár tíz éves a Moldva-parti piac, a Náplavka. 2010-ben kitiltották a rakpartról az autókat, a helyüket termelői piac, éttermek és sörözők vették át, amelyek ma már a cseh főváros egyik látványosságát képezik. Az ötlet annyira sikeres volt, hogy ma már a volt raktárakat alakítják át éttermekké, kávézókká. A város visszavette a folyóját. Csehország az már nyugat?
03:11
Sok gondolat jutott eszembe a cikket olvasva. A felvetés szimpatikus, de érzek benne egy adag naivitást. Gondoljunk bele, mi van ma a Dunakorzón, a Váci utcában, a Vörösmarty téren! Ezek a területek már régóta kiiktatódtak a budapestiek életéből, tele vannak rossz hírű turistacsapda vendéglátóhelyekkel, de a valóban színvonalas és tisztességesen működő kávéház-éttermek (mint a Centrál vagy a Gerlóczy) is másfélszer akkora árakkal dolgoznak, mint a Kiskörút túloldalán lévő helyek. Mi garantálná, hogy a "piacteresített" alsó rakparton nem kizárólag ennek a területnek a kibővítéseként kezdene el működni és 1500 forintos lángosok és kürtöskalácsok árasztanák el? Az vitán felül áll, hogy ezt a területet hasznosabb dologra is lehetne használni, mint hogy közúti folyosóként működjön. Azonban adventi vásárra alkalmas területek ma is bőven akadnak a belvárosi Duna környékén.
Ezért fölvetnék egy másik funkciót, amit viszont csak az alsó rakpart "tud". Ami talán kevésbé turista-attrakció, viszont a XXI. századi városlakó számára nagyon fontos és ma fájóan hiányzik. Ez pedig a rekreációs funkció. Ha a belvárosban vagy környékén lakó vagy dolgozó polgár munka előtt vagy után testmozgás céljából szeretne futócipőt húzni, esetleg görkorcsolyát, vagy kerékpárra szállna, legközelebb a Margitszigeten tudja ezt zavartalanul megtenni.
Az alsó rakpartnak megvan az a ritka és értékes adottsága, hogy minden hidat (így minden főutat) külön szintben keresztez. Azt gondolom, ha már annak idején a közúti forgalom kedvéért megépült ez az infrastruktúra, kár lenne ezt kihasználatlanul hagyni. Az említett piactéri funkciónak azt a kockázatát látom, hogy túlságosan intenzív gyalogosforgalmat generálna, ami megakadályozná a sportcélú használatot. Pedig lehetne a városnak egy olyan folyamatos rekreációs folyosója, ami legalább a Közgáztól a Rákos-patakig mentes bármilyen keresztező járműforgalomtól.
Természetesen, nem kizárólagosan képzelem el ezt a funkciót. A viadukt alatti üzlethelyiségeket ki lehetne használni részben a rekreációs funkció kiszolgálására (pl. kerékpárkölcsönző), részben kulturális és közösségi funkciókra, részben pedig vendéglátásra, csak utóbbi ne legyen akkora mértékű, hogy kiszorítson minden más funkciót - a vendéglátósok asztalai ne foglalják el az egész sétányt (gondoljunk a Liszt Ferenc térre), ne legyenek akkora gyalogosforgalmat generáló rendezvények, amelyek előbb-utóbb "kerékpározni és kutyát sétáltatni tilos" táblák fölszereléséhez vezetnek.
08:23
A felvetés nagyon jó, még akkor is, ha tudjuk, hogy a pesti alsó rakpart ma zsúfolásig tele autókkal, ami azt sugallja, hogy nélkülözhetetlen útvonal. Ez azonban nem igaz. A nap jelentős részében ugyanis - kb. reggel fél kilenctől este fél hétig - ez a rakpart mozdíthatatlanul beáll. Aki tehát ekkor erre jönne, kerülni kénytelen.
Ezzel együtt, a rakpart átmenő forgalmának csillapítása vagy teljes megszüntetése csakis a belvárosi dugódíj bevezetésével együtt valósítható meg. Ahhoz viszont P+R parkolók átgondolt, körkörös láncára van szükség, valahol a Hungária körút mentén, és/vagy még kijjebb. Ez a három intézkedés pedig (a rakpart átminősítése, a dugódíj, valamint a P+R parkolók láncolatának létrehozása) biztosan meghaladja a mai városvezetés képességeit. Elég ha csak egy alapos pillantást vetünk arra, amit ezen a nyáron összehoztak a főváros megbénítására. A Nagykörút déli és északi szakaszának egyidejű beszűkítését, az Erzsébet-híd pesti hídfőjének feltúrását, a Margit körúti vágánycserét, az Alkotmány utcai borzalmas utcatúrást - a mai budapesti tohuvabohu azt bizonyítja, hogy ezek az emberek alkalmatlanok. Ha viszont egyszer végre, harminc év után újra normális városvezetésünk lesz, hát rajta.
Engedelmükkel csatolom négy évvel ezelőtti írásomat a pesti rakpart egy lehetséges átalakításáról. Nem annyira radikális, mint ez a cikk, de talán érdekes: http://epiteszforum.hu/javaslatok-a-duna-partok-megujitasara-kiirt-palyazatra