| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Az 1930-as évek eltűnő modernizmusa: maradt, bontják, soha nem is épült

1/23

Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára

Stamberger Jenő családi háza az átalakítás évében (Miskolc, Horváth Lajos utca 3.), Bőhm Viktor aláírásával a kép hátoldalán (1940 körül). Forrás: Száva Pál személyes archívuma

Horváth Lajos utca 3. 1991-ben. Forrás: Száva Pál személyes archívuma

Az egykori Stamberger-féle ház 2020. októberében (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele

Az egykori Stamberger-féle ház 2021. januárjában (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele

Bőhm Viktor épületeinek egyik jellegzetes, felismerhető jegye a bejárati ajtó és a rács (ennek hasonló variációit megtalálhatjuk a miskolci épületein). Forrás: Lovra Éva felvétele

Csengey utca 5. alatti lakóház homlokzati rajza a változtatásokkal: korlát, ablak és bejárati ajtó. Az épület Bőhm Viktor első lakóépülete 1931-ből. Forrás: MNL BAZML IV. 1906. 7262/1931

Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma

Utcakép a Böhm-féle épülettel és a Bloch és Stimm épületével. Forrás: Lovra Éva felvétele

Csengey utca integritása: az 5-ös számú modernista házat Böhm Viktor, a 11-es, neobarokk megjelenésűt Feldmann Mór tervezte; a Csengey utca 9., 15. és 4. (?). a Bloch és Stimm tervezőpáros munkája. Forrás: Lovra Éva felvétele

Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938

Miskolctapolca, társasnyaraló (tervező Bőhm Viktor, 1933), átépítve/újjáépítve. Az eredeti épület megjelenik Bőhm 1969-es kötetében, mint a ritmus példája. Forrás: Tér és forma (1934) 7(2) p. 58.

Miskolci bérházak. Felső Déryné utca 16. (teljesen átépítve). Az alsó tévesen Erdős Lajos munkájaként közölt a Debreczeny (ma Régiposta) utcában (Bőhm Viktor, 1933). Forrás: Tér és forma (1934) 7(6) p. 166. Linda Bohm személyes archívuma

CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele

Bérvilla a Görgey Arthúr út 16. (egykori Csabai kapu 4.) szám alatt (Bőhm Viktor, 1934). Tér és forma 1934 (7)2 p. 64.

Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Horváth Lajos utca 1-3. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Horváth Lajos utca 3. Fotó: Gulyás Attila

?>
Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára
?>
Stamberger Jenő családi háza az átalakítás évében (Miskolc, Horváth Lajos utca 3.), Bőhm Viktor aláírásával a kép hátoldalán (1940 körül). Forrás: Száva Pál személyes archívuma
?>
Horváth Lajos utca 3. 1991-ben. Forrás: Száva Pál személyes archívuma
?>
Az egykori Stamberger-féle ház 2020. októberében (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele
?>
Az egykori Stamberger-féle ház 2021. januárjában (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele
?>
Bőhm Viktor épületeinek egyik jellegzetes, felismerhető jegye a bejárati ajtó és a rács (ennek hasonló variációit megtalálhatjuk a miskolci épületein). Forrás: Lovra Éva felvétele
?>
Csengey utca 5. alatti lakóház homlokzati rajza a változtatásokkal: korlát, ablak és bejárati ajtó. Az épület Bőhm Viktor első lakóépülete 1931-ből. Forrás: MNL BAZML IV. 1906. 7262/1931
?>
Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma
?>
Utcakép a Böhm-féle épülettel és a Bloch és Stimm épületével. Forrás: Lovra Éva felvétele
?>
Csengey utca integritása: az 5-ös számú modernista házat Böhm Viktor, a 11-es, neobarokk megjelenésűt Feldmann Mór tervezte; a Csengey utca 9., 15. és 4. (?). a Bloch és Stimm tervezőpáros munkája. Forrás: Lovra Éva felvétele
?>
Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938
?>
Miskolctapolca, társasnyaraló (tervező Bőhm Viktor, 1933), átépítve/újjáépítve. Az eredeti épület megjelenik Bőhm 1969-es kötetében, mint a ritmus példája. Forrás: Tér és forma (1934) 7(2) p. 58.
?>
Miskolci bérházak. Felső Déryné utca 16. (teljesen átépítve). Az alsó tévesen Erdős Lajos munkájaként közölt a Debreczeny (ma Régiposta) utcában (Bőhm Viktor, 1933). Forrás: Tér és forma (1934) 7(6) p. 166. Linda Bohm személyes archívuma
?>
CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele
?>
Bérvilla a Görgey Arthúr út 16. (egykori Csabai kapu 4.) szám alatt (Bőhm Viktor, 1934).  Tér és forma 1934 (7)2 p. 64.
?>
Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Horváth Lajos utca 1-3. Fotó: Gulyás Attila
?>
Miskolc, Horváth Lajos utca 3. Fotó: Gulyás Attila
1/23

Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára

Stamberger Jenő családi háza az átalakítás évében (Miskolc, Horváth Lajos utca 3.), Bőhm Viktor aláírásával a kép hátoldalán (1940 körül). Forrás: Száva Pál személyes archívuma

Horváth Lajos utca 3. 1991-ben. Forrás: Száva Pál személyes archívuma

Az egykori Stamberger-féle ház 2020. októberében (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele

Az egykori Stamberger-féle ház 2021. januárjában (Horváth Lajos utca 3.). Forrás: Lovra Éva felvétele

Bőhm Viktor épületeinek egyik jellegzetes, felismerhető jegye a bejárati ajtó és a rács (ennek hasonló variációit megtalálhatjuk a miskolci épületein). Forrás: Lovra Éva felvétele

Csengey utca 5. alatti lakóház homlokzati rajza a változtatásokkal: korlát, ablak és bejárati ajtó. Az épület Bőhm Viktor első lakóépülete 1931-ből. Forrás: MNL BAZML IV. 1906. 7262/1931

Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma

Utcakép a Böhm-féle épülettel és a Bloch és Stimm épületével. Forrás: Lovra Éva felvétele

Csengey utca integritása: az 5-ös számú modernista házat Böhm Viktor, a 11-es, neobarokk megjelenésűt Feldmann Mór tervezte; a Csengey utca 9., 15. és 4. (?). a Bloch és Stimm tervezőpáros munkája. Forrás: Lovra Éva felvétele

Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938

Miskolctapolca, társasnyaraló (tervező Bőhm Viktor, 1933), átépítve/újjáépítve. Az eredeti épület megjelenik Bőhm 1969-es kötetében, mint a ritmus példája. Forrás: Tér és forma (1934) 7(2) p. 58.

Miskolci bérházak. Felső Déryné utca 16. (teljesen átépítve). Az alsó tévesen Erdős Lajos munkájaként közölt a Debreczeny (ma Régiposta) utcában (Bőhm Viktor, 1933). Forrás: Tér és forma (1934) 7(6) p. 166. Linda Bohm személyes archívuma

CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele

Bérvilla a Görgey Arthúr út 16. (egykori Csabai kapu 4.) szám alatt (Bőhm Viktor, 1934). Tér és forma 1934 (7)2 p. 64.

Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utca 3-5. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Csengey utcai házsor. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Horváth Lajos utca 1-3. Fotó: Gulyás Attila

Miskolc, Horváth Lajos utca 3. Fotó: Gulyás Attila

Az 1930-as évek eltűnő modernizmusa: maradt, bontják, soha nem is épült
Épületek/Örökség

Az 1930-as évek eltűnő modernizmusa: maradt, bontják, soha nem is épült

2021.03.22. 17:56

Cikkinfó

Szerzők:
Lovra Éva

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bőhm Viktor

Címkék:
modern örökség

Vélemények:
1

A miskolci Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti épület az egyelőre kevéssé ismert modernista építész, az 1939-ben Amerikába emigrált Bőhm Viktor 1931-ben megépült háza. A korábban a szomszédos épülettel összevont ingatlant most bontásra ítélték, a helyén egy új multifunkciós cserkészház építése valósul meg a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül. A Bőhm-életművet kutató Dr. Lovra Éva egyetemi adjunktus cikkében rámutat arra, milyen érték veszik így el Miskolc modern építészeti örökségéből.

A miskolci születésű Bőhm Viktor (1900–1981) 1969-ben adta ki a téma úttörőjének számító kötetét az építészet és a pszichológia kapcsolatáról. A Cubes and Man: A Psychological View of Architecture elemzéseiről így ír Szent-Györgyi Albert: „A CUBES AND MAN komoly, mély benyomást kelt korunk rezgéséről és mindig kereső szellemiségéről. Míg én az élet értelmét keresem a molekulák között, Ön formában és térben keresi a válaszait. Úgy tűnik, mindketten elég hasonlóak vagyunk; mindketten kifejezzük korunk szellemét." (angolról fordította L.É.). A kor szellemét Bőhm már az 1920-as évek végétől hordozta, és elhozta a miskolci építészeti színtérre. Egyike volt azon kevés építésznek, akik a modern szellemében, eszköztárát használva alkottak a városban. Miskolc a 20. század első évtizedeiben dinamikusan fejlődött, 1910-re lakosságszámban megelőzte Kassát, a Monarchia széthullása után pedig regionális szerepét is átvette. Bőhm 1939-ben emigrált, de 1931 és 1939 között jelentős számú, a megrendelői igényeket kielégítő, egyedi kialakítású épületet tervezett Miskolcon és Miskolctapolcán, majd Amerikában teljesedett ki a karrierje. Aktívan publikált, hirdette a modern építészet esztétikai és funkcionális elveit. Bőhm az amerikai és magyar közéletben is aktívan részt vett, 1980-ban Budapesten a Magyar Építőművészek Szövetségében tartott előadást az építészet és a pszichológia kapcsolatáról.

Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára
1/23
Victor Bohm A.I.A. kötete, Cubes and Man: A Psychological View of Architecture (New York: Psychological Library Publishing, 1969) címlapja. Forrás: Bereczki Zoltán személyes könyvtára

Bőhm Viktor miskolci és amerikai munkásságának kutatása egy folyamatban lévő munka, amelynek első tanulmánya a régi-új Magyar Építőművészetben (2020/6) jelent meg. A cikk megjelenését követően lépett kapcsolatba velem Száva Pál, Bőhm jelenleg is praktizáló építész rokona és Bőhm Viktor Amerikában élő lánya, kiegészítve az addigi levéltári és helyszíni kutatás eredményeit.

Miskolc két világháború közötti építéstörténetének egyedi és egységes lenyomata a tervező építészek eltérő formanyelve ellenére is a Csengey Gusztáv utca keleti oldala, amely a zárt sorban elhelyezkedő épületekkel térfalat alkot: modernista ház (5.) Bőhm Viktor; neobarokk megjelenésű (11.) Feldmann Mór és a 9., 15. és 4. (?) Bloch és Stimm munkája (Bereczki 2019, 137–143); és a Horváth Lajos utca az elképzelés szerint hasonló képet mutatott volna: Bőhm-féle épületekkel és Bloch és Stimm építészek munkáival.

Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila
16/23
Miskolc, Csengey utca 5-7-9. Fotó: Gulyás Attila

A külső jellegzetes jegyek (bejárati ajtó rácsozása, ablakok kiképzése) utaltak arra, hogy a Horváth Lajos utca 3. Bőhm munkája, a levéltári beazonosítás azonban nem hozott eredményt. Száva személyes archívumának dokumentumai alapján a tulajdonosok az építész nagyszülei, Stamberger Jenő és Bőhm Szerén voltak. A lakóépület átépítését Bőhm tervezte 1939-ben. Az épület egyike a kevés átépítésnek, amit karrierje folyamán tervezett. Az utca zártsorú beépítéséhez igazodó homlokzat Bőhm munkája, az eredeti épületből a szomszédos tűzfalhoz csatlakozó szárny maradt meg. A homlokzat kiképzésében a jellegzetes Bőhm-féle jegyek köszönnek vissza: a bejárat kissé kiugró síkja, a rács és az ablakok sora a vakolt keretezéssel. Számos épülete nyeregtetős, azonban az attika kiképzése a lapostető illúzióját kelti (hacsak egy szögből nézve is, ahogy a Stamberger-féle háznál). A kései beazonosítás miatt már csak a bontás folyamatát dokumentálhattam 2020. októberétől. Az egykori nemesvakolat még látható a lábazat feletti falak csonkjain. Az évtizedek során számos Bőhm-féle épületet lebontottak. Ennek az épületnek élő emlékezete, térfalat képező szerepe volt a belváros közepén.

A korabeli szaksajtó, a Tér és Forma 1932-től publikálta Bőhm-féle épületek alaprajzait, a homlokzatokról felvételeket.

Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma
8/23
Csengey Gusztáv utca 5. alaprajza és fotója (tervező Bőhm Viktor, 1931), átépítés/lebontás előtt. Forrás: Tér és Forma (1932) 5(3) p. 80. Linda Bohm személyes archívuma

Bőhm első épülete a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatt lévő lakóház. Az 1931-es épület homlokzati kialakítása a bejárat kiképzésétől eltekintve szimmetrikus, formavilágával alkalmazkodik a tervező funkcionalista elveihez. A pusztuló épület feltárja az építőanyagokat és szerkezetet, látható a hagyományos és a korabeli trendek ötvözésének kísérlete. Az 1930-as években már gyakoribbak a vasbeton szerkezetű épületek, a Csengey 5. azonban még nagyméretű téglákkal falazott kialakítású, vasalt beton teraszokkal és függőfolyosóval, az attika mögött nyeregtetővel. Az utca keleti térfala az 1930-as évek építészeti próbálkozásainak lenyomata, változatos építészeti nyelve ellenére is egységes megjelenését nagyvonalakban őrzi. Az utca kialakításának időbeni egységéhez hozzájárult, hogy az 1920-as évek szabályozásának köszönhetően nyerte el mai vonalát. Az utca keleti térfalának integritása sérül, hiszen az ingatlant lebontják.

A Csengey utcához hasonló térfal jött volna létre a Horváth Lajos utcában is, felvonultatva az 1930-as években alkotó építészeket, ha a 19. szám alatti saroképület megépül 1938-ban. A jellegzetes kiugró homlokzati síkok, az ablakok és a bejárati rácsozás mellett a Csengey 5. mellvédes korlátjának változata is visszaköszön a terven.

Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938
11/23
Horváth Lajos utca 19. (Horváth utca és a Szentpáli utca sarka). A bérházat Bőhm Viktor tervezte 1938-ban Szőke Nándor megbízására. A Szentpályi udvar társasház végül nem épült fel. Forrás: MNL BAZML IV. 1906/b. 22043/1938

Bőhm egyetlen beazonosítható miskolctapolcai épülete, az egykori Lidó-penzió a Tér és formában jelent meg 1934-ben. A napjainkra már a felismerhetetlenségig átépített társasnyaralót a tervező az 1969-es kötetében említi a modern sorházak építészeti ritmusának példájaként. 1934-ben a Tér és formában a Déryné utca 16. (átépítve, egykor Barna Hugó fényképész műterme és lakóháza, 1932) is megjelent, az alatta sajtóhiba miatt szombathelyi bérházként feltüntetett épület szintén Bőhm alkotása (1933, Miskolc, egykori Debreczeny utca, ma Régiposta utca 12.).

„A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában", a CineFest Special programja 2020. szeptemberében tárta fel a város 1930-as éveinek épített örökségét. Az 1934-ben a Tér és formában a mai Görgey Arthúr út 16. alatti (egykori Csabai kapu 4.) bérház elkerülte a városléptékű átalakítást, eredeti állapotában megőrizték a tulajdonosok.

CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele
14/23
CineFest Special programja: A klasszikusan modern építészet nyomai Miskolc belvárosában (2020. 09. 11.). Forrás: Utánam Srácok városi túra/Észak-Keleti Átjáró Egyesület felvétele

Bőhm munkásságának kutatása még nem zárult le. Az eddigi eredmények alapján kijelenthető, hogy a tervező első alkotása, a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti, 1931-ben épített épület (is) műemléki érték, megérdemelné a műemlék státuszt[1]. Műemléki státuszba vételi javaslat a következők miatt tehető: a tervező személye; az épület stílusa, amely tipikus az adott korszakra, ugyanakkor egyedi, hiszen kevés modernizmust képviselő épület épült a két világháború között; a Csengey Gusztáv utca térfalának integritása.

Dr. Lovra Éva

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] A Csengey Gusztáv utca 3–5. szám alatti épületeket összevonták. A miskolci Tiszti Klub itt kapott helyet, a Csengey utca 5. eredeti belső tagolását már ekkor átalakították. 2003-ban a miskolci Stúdió Kft. a Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatal megbízására, Pirity Attila építész vezetésével készítette el az átalakítási tervet. Az engedélyezési terv szintű dokumentum teljeskörű felújítást és funkcióváltást javasolt, de nem került kivitelezésre. 2014-ben az ingatlant a Magyar Cserkészszövetség vásárolta meg a miskolci önkormányzattól. Az ingatlant lebontják, az új multifunkciós cserkészház építése a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül valósul meg.

 

Irodalom:

Bereczki Zoltán: Bloch és Stimm műépítészek Miskolcon a két világháború között. In: Tamáska Máté (ed.) Változó szerepek, változó városképek Kassa és Miskolc a 20. században. Budapest, 2019. pp. 133–146.

Lovra Éva: A miskolci modernizmustól New Yorkig: Bőhm Viktor építészete. In: Utóirat: a régi-új Magyar Építőművészet melléklete 2020/6. pp. 60–62.

Vélemények (1)
Szunyogh
2021.03.27.
14:17

Kedves dr. Lovra Éva! Engedje meg, hogy, mint a város főépítésze, cikkéhez néhány gondolatot hozzáfűzzek. Nem csak a kötelező udvariasság és tisztelet okán, de őszintén mondom, hogy nagyon örülök, ha kutatásai Miskolc építészetét is érintik, sőt, bíztatom is erre. S megtisztel, ha kutatásai eredményeit a nagyközönséggel, s velem is megosztja. Ezért örülök ennek a cikknek is, s ezért is örültem, mikor körülbelül egy évvel ezelőtt dr. Bereczki Zoltán kollégájával, közös barátunkkal együtt főépítészi hivatalomban személyesen is tárgyalhattunk az épületről. Az akkor elhangzottakat is mérlegeltük, amikor az épület sorsáról döntöttünk. Elnézést, hogy érvelésem során a szakmában nyilván közismert állításokat is megismétlek. Ahogy az élet minden területén, az építészeti tervezésben meg különösen, döntéseinket alapos mérlegelés alapján kell meghoznunk. S egyáltalán nem biztos, hogy jól súlyozunk az érvek és ellenérvek között. Környezetünket folyamatosan változtatjuk, alakítjuk, közös felelősségünk a helyes arányok megtalálása, mi az, amit megőrzünk, s milyen mértékben, illetve mi az, amit elbontunk, hogy újat építsünk a helyére. A Csengey utca is egy drasztikus beavatkozás eredménye, az 1920-as években vágták bele az addigi történeti városszerkezetbe. Érdekes utca alakult itt ki, hiszen minden háza abban a korban épült. Így az utca is, házai is egy adott kornak a mementói, ami mindenképp érdekes adottság. Az más kérdés, hogy a házak nem egységes stílusban épültek, hanem keveredett itt a bauhaus, korai modern és a neobarokk (neoeklektika). S véleményem szerint (hangsúlyozom, hogy ez szubjektív) az épületek nem képviselnek magas építészeti minőséget, de mindenképp korjelzők. Akkor sem, ha az egyik épület a miskolci illetőségű, később a new yorki art deco / bauhaus építészetben jegyzett Böhm Viktor munkája. Ez egy korai háza, ettől sokkal jelentősebb épületei állnak ma is Miskolcon. Ráadásul, amikor ezt az egykori lakóházat tisztiklubbá alakították, az utcai homlokzat kivételével szinte minden jellegzetességétől megfosztották. Aztán az 1980-as évek végén újabb drasztikus városszerkezeti beavatkozás történt, kialakításra került a déli tehermentesítő, s ezáltal az épület, északi szomszédjával együtt egy új, nagy jelentőségű főútvonal sarkára került, s sem léptékében, sem kialakításában nem méltó sarokjelző elem. Különösen szembeötlő ez, amikor két másik sarkon kiépült a megfelelő sarokképzés (Adóhivatal, Kormányhivatal épületei). Gondolom, erre is tekintettel adta el anno a város a cserkészeknek, akik vállalták, hogy felújítják és az új szerepnek megfelelően átalakítják az épületet. Erre tervek is készültek (kifejezetten színvonalasak), csak a megvalósítás maradt el különböző okokból. Az új városvezetés a szerződés módosításakor biztosítékokat épített be a szerződésbe, hogy tovább ne maradjon hasznosítatlan az épület. Ez is serkentette a megoldást. Hozzám, az új főépítészhez, már bontás és új építés szándékával érkeztek az építtetők. Tudván, hogy Böhm Viktor épületéről van szó, egyrészt meghallgattam Ön és dr. Bereczki Zoltán véleményét, másrészt helyszínen megnéztem az épületet. A helyszínen tapasztaltak azonban egyértelműen meggyőztek arról, hogy az épület a pusztulásnak olyan stádiumába jutott -tető, födém leszakadva, falak vizesek, alaprajz korszerűtlen és már nem eredeti, hanem teljesen átalakított- hogy értelmesen, gazdaságosan nem megmenthető, s hogy akkora értéket nem képvisel, hogy pénzt, paripát nem kímélve, minden áron helyreállíttassék. Ennek ellenére azt kértem a tervezőktől, hogy az épület emlékét az egyetlen, igazán korjelző főhomlokzat akár eredetiben való megtartásával, akár utalásszerű fölidézésével őrizzék meg. Erre tervezők kísérletet is tettek, azonban az új épület hasznosításával annyira ellentétes volt a homlokzati struktúra, hogy végül is a tervtanács maga javasolta ennek elvetését. Az is egy reális aggodalom volt, hogy amennyiben megakadályozzuk a projektet, akkor az ingatlan hosszú ideig romként marad vissza. Három tervtanácsi és több főépítészi egyeztetés eredményeképpen végül is megterveztetett egy új épület, amely reflektál az új sarokponti helyzetre, ugyanakkor igazodik mind a Csengey utca modern örökségéhez, mind a keleti oldali műemléki környezethez. Mint főépítész, nagyon örülök az épített környezetet érintő fölvetéseknek, vitáknak. Így örülök, hogy reflektorfénybe került most Böhm Viktor háza. Nekünk, mint közösségnek (értsd a város, s annak választott önkormányzata és adóforintjaiból működtetett hivatala) és mint szakembereknek, feladatunk, hogy megnevezzük a nekünk fontos értékeket, s meg is őrizzük azokat. Ne hagyjuk például végletesen leromlani, mint most a Csengey utcai házat. Szerencsére Böhm Viktor további épületei megbecsült állapotban vannak. Létezik a városban helyi védelem, a védett értékek listája nyilvános. Sajnos, a Csengey utca 5. szám nem került védelem alá, bár valószínűleg ez sem biztosította volna jókarban tartását. Sőt, mint főépítész, inkább az ellenkezőjével találkozom. Miskolc rendszerváltást követő mélyrepülése eredményeképpen rengeteg értékes épületünk vált alulhasznosítottá, s ennek eredményeképpen állaguk is jelentősen leromlott. Valószínűleg még sok ilyen dilemmánk lesz, hogy jó lenne egy-egy épületet megőrizni, de szembesülnünk kell megújulásának sokszor végzetes akadályaival. Ennek ellenére remélem, hogy minél kevesebbszer kell majd ilyen döntést hoznunk. Szunyogh László

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.