Az egykori Tiszavidéki Vasút újjászülető állomásépületei

A virágzó alföldi mezőgazdaságban érdekelt főnemesek befektetői csoportja a vasútépítés hőskorában, az 1850-es évek közepén alapította meg a Tiszavidéki Vasúttársaságot, a mi a korban megszokott módon az egyes állomásokra gazdaságos típusterveket készíttetett.  

Békéscsaba állomása az elsők közt épült meg. A vasúttársaság addigra hatféle épületet terveztetett egy ma mára feledés homályába veszett, de vélhetően bécsi építészirodával, közülük itt egy közepes méretű, harmadrendű állomás épült.  

A Trianon utáni határok miatt felértékelődő, és fontos vasúti csomóponttá váló állomás épületét több ütemben bővítették, majd 1933-ra elkészült a Golszeth Béla tervezte új, neobarokk főépület. A régi épület 2016-ra B. Terbe Erzsébet és a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján született újjá.  

Még zajlanak a munkák Kétegyháza állomásán, a Románia déli részéhez vezető vasút felújításának egyik utolsó ütemeként. Itt a leggyakoribbnak számító, negyedosztályú felvételi épület épült, ami ezúttal is visszanyerte eredeti fényét.  

Az állomás országhatár felőli kijáratánál egy őrház is megmaradt. Egészen a felújításig itt működött az elektromechanikus Siemens–Halske-biztosítóberendezés váltókezelő központja, ahol a vasúti dolgozó egy helyről, láncok és drótok közvetítésével, és persze jelentős fizikai erővel mozgatta a közeli váltókat és a sorompót.  

Hasonló, kisebb méretű bakterház áll a szomszédos Szabadkígyós állomás végponti útátjárója mellett is. Az egyvágányú pálya itt a felújítás során kétvágányúra bővül, így az állomás hamarosan elveszítheti a funkcióját.

Mezőberényben a kétegyházival azonos épület áll. Azzal összevetve jól látszik a 19. század vasúti építészetének egyik jellegzetessége, az épület két oldalán, a város és a vasút irányában is azonos homlokzat.

Hajdúszoboszló idén 167 éves, negyedosztályú épülete a legfrissebb felújítások közé tartozik, 2021-ben vehették használatba az utasok. A felújítás itt is a Hajnal Építész Iroda Kft. (Hajnal Zsolt és Szüle Péter) tervei alapján valósult meg.  

Az állomás 1930-as évek közepére elkészült bővítése az art deco építészet egyik országosan is jegyzett színfoltja.

Az állomáson felújítása óta ismét büfé, és akadálymentes mosdó működik, a tisztaság három év elteltével kifogástalan.  

Az eredeti formában helyreállított perontető mellett elmaradhatatlan elem a karakteres Schauer óra. A világ egyik vezető ipari óragyártója a hazai államvasút számára is az egyik hagyományos beszállító, bár például a svájci vasúttal ellentétben, a MÁV egyedi tervezés helyett a sorozatgyártású modellek közül választ.

Mezőtúr állomásának ma látható épülete nem utólagos bővítés eredménye, hanem a kevés fennmaradt másodosztályú felvételi épület egyike, ma is eredetihez közeli formában. A felső szint nagy részén szolgálati lakások sorakoznak.  

Az állomás 2009-re elkészült felújítása során más állomásokon nem használt, egyi építészeti megoldásokat használtak.  

Karcag állomása is árintett volt a közelmúlt nagyszabású pályafelújításaiban. Itt azonban az állomásépület kimaradt a projektből, és azt az államvasút saját forrásból, a társainál igényesebb kivitelben készíttette el. A felújítás tervezői Hajnal Zsolt és Szüle Péter, a Hajnal Építész Iroda Kft. építészei voltak.  

Még a vágányfelújítással együtt, a 2010-es évek közepén épült új, kortárs üzemi épület a biztosítóberendezés számára.  

A váróterem egyedi belsőépítészete a S39 Hybrid Design műhelyében készült, míg az általános építészeti tervezés Strak-Takács Orsolya és Tóth Zoltán munkája.

Míg belül modern, kívül műemléki felújítást kapott az egyébként nem védett épület, ami ma már szinte elvész az óriási rizshántoló üzem előtt.