építészet : környezet : innováció

Az életre kelt tervrajz - VR és építészet

Kapjunk fel egy VR-szemüveget, s látni fogjuk benne, milyennek tervezi az építész a teret. Könnyedén „bejárhatjuk” minden irányban, úgy, hogy közben az irodánkból sem kell kimozdulnunk. Az MTA SZTAKI és a KÖZTI Zrt. közös kísérletében virtuálisan elevenedik meg az Eiffel-csarnok jövője. Bán Dávid írása.

Kedélyes mosollyal szokás felidézni azt a városi legendát, amely szerint a Lumière fivérek kisfilmjének 1896-os bemutatóján, amikor a filmvásznon megjelent a francia La Ciotat városka állomására begördülő vonat, a közönség soraiban kisebb pánik tört ki, mert attól féltek, hogy az egyre közeledő mozdony egyszer csak kilép a valóságba. Számomra valami hasonló élményt nyújtott az építészeti tervezést a virtuális világba repítő szemüveg kipróbálása, amiről érzékletesen írni szinte lehetetlen. Pedig egy igen hasznosnak ígérkező, az építészeti, mérnöki tervezést és a számítástechnikát összekapcsoló lehetőségről, létező eszközök újszerű felhasználásáról van szó.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


Kilépve az enigmatikus ködből – bár ez a köd az egész írást egy kicsit belengi –, az MTA SZTAKI eLearning Osztálya és a KÖZTI együttműködésének eredményeként a virtuális valóság, ha még csak kísérleti jelleggel is, de beköltözött az építészetbe. A kereskedelmi forgalomban szabadon megvásárolható IKT (infokommunikáció technológiai) eszközöknek és szoftvereknek megfelelő módszertani és technológiai összekapcsolásával ugyanis egy olyan szolgáltatást sikerült összerakniuk, amely komoly szemléletváltást hozhat az építészeti tervezés modellezésében. Olyat, mint amikor annak idején a papíralapú tervezésről áttértek a számítógépes vonalrajzolásra – érzékelteti a lépés mértékét Márkus Zsolt László, az MTA SZTAKI eLearning Osztályának vezetője.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


Képzeljük el, hogy egy irodaszéken ülve felveszünk egy alapvetően számítógépes játékokhoz kifejlesztett és könnyen hordozható VR- (virtual reality, azaz virtuális valóság) szemüveget, amelyben megelevenedik egy komplett, háromdimenziós építészeti látványterv. De nem a már ismert, 2D-s, statikus formában, hanem minden irányban, egy teljes gömbfelületen kiterjesztve. A fejünket forgatva teljesen körbejárhatjuk a teret, körülnézhetünk az egyik vagy a másik sarkában, ahol akár a részleteket is megszemlélhetjük. A virtuális kirándulásnak köszönhetően teljesen valósághűen érzékelhetjük annak minden dimenzióját, s a tervek és a feldolgozottság mértékétől függően a részleteket is. Így lényegesen plasztikusabban mutatkoznak meg a tervrajzon megbújó összefüggések, kapcsolódások, a szakági metszéspontok is. Ehhez még csak nem is kell a helyszínen lennünk, hanem a virtuális közeg segítségével bárhol, bármilyen téri élménybe beleélhetjük magunkat.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


Az MTA SZTAKI eLearning Osztálya az elmúlt évtizedben komoly innovatív informatikai termék- és tartalomfejlesztő tevékenységet folytatott, így oktatási, mobil, multimédia és kutatásfejlesztési téren szerzett tapasztalatot. A létrehozott többplatformú szolgáltatás egyik megjelenítője ugyanaz a VR szemüveg, amit a miskolci turisztikai szervezet (MIDMAR) turisztikai kísérleti programjában is felhasználtak. A kísérleti programnak köszönhetően például a Diósgyőri vár külső és belső tereinek 3D-s bemutatója interneten online módon, okostelefonon és VR szemüvegen pedig offline módon tekinthető meg. A többplatformos bemutatók közül mindenki a számára elérhetőt választhatja ki, amelyek közül a VR szemüveges a leglátványosabb. A program keretében a városi Turinform irodába érkező érdeklődő egy virtuális szemüveg segítségével előzetesen tájékozódhat az ajánlott és felkereshető látványosságokról, de ugyanezt a VR szemüveget az iroda képviselői hazai és nemzetközi konferenciákon is használják az érdeklődés felkeltésére. Fontos megemlíteni, hogy a programnak köszönhetően a mozgásukban korlátozottaknak is segít élethűen bejárni a vár egyes tereit, amit különben nem, vagy csak komolyabb segítséggel tehetnének meg, így a fejlesztésnek van „akadálymentesítő” szerepe is.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


A partnerség másik szereplője a KÖZTI Zrt-ben működő Marosi Stúdió, ahol az Operaház Műhelyházának, az úgynevezett Eiffel-csarnoknak a megújulási és teljes funkcióváltási tervei készülnek. A tér hatalmas volumene, jövőbeni nagyszabású átváltozása és az egyes térelemek elhelyezése ideális terepnek bizonyult a virtuális valóság építészeti teszteléséhez. A csarnok olyan térélményt nyújt, ahol látványosan kirajzolódnak az alkalmazás tulajdonságai, annak újszerűsége. Első lépésként nagy felbontású gömbpanoráma képek készültek a tér jelenlegi állapotáról, emellé kerültek a tervrajzok alapján készült, ugyanazt a kivágást mutató látványtervek. Ezek felkerültek egy online platformra, majd egy okostelefonos alkalmazás született belőlük, amelynek segítségével a helyszínen offline nézhető meg az Eiffel-csarnok jelene és jövője. Harmadik platformként fejlesztették ki a VR-szemüveges megoldást, amely szintén offline módban, de a képeket egymáshoz rendelve, 360 fokban és minden irányban képes megjeleníteni a gömbpanorámás képeket, virtuálisan a térbe helyezve a nézőt.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


Rabie Anisz, a Marosi Stúdió építésze elmondta, hogy a tervezési folyamatokban, így az Eiffel-csarnok esetében is már egy ideje bevett gyakorlat, hogy a legtöbb rajz, valamint maguk a kiviteli tervek is elkészülnek 3D verzióban, de a virtuális szemüveg teljesen új dimenzióba képes helyezni a megjelenítést. Nemcsak a prezentációban vagy a megrendelőkkel való kommunikációban lehet hasznos eszköz, hanem a szakmai egyeztetések és a szakági tervezés során is lényegesen jobban láttathatja a kapcsolódási pontokat, metszéseket, segítségével korábban kirajzolódnak az esetleges hibák. A tervezőiroda számítógépein elkészülő munkák a megfelelő szoftverek egyes elemeinek felhasználásával alakíthatók át úgy, hogy azt a virtuális szemüveg értelmezni tudja. Az Eiffel-csarnok terveinek ilyen jellegű transzformációját végezték el 2016 májusában az MTA SZTAKI fejlesztői, a végeredmény pedig a 3D-s tervezéshez hozzászokott építészeket is meglepte. A közös munka eredménye szakmai egyeztetések és bemutatók után először a Zsennyén 2016 szeptemberében megrendezett belsőépítészeti szakági konferencián mutatkozott be, ahol az élményt kipróbáló szakemberek szinte gyermeki örömmel élvezték a szemüveg által nyújtott különleges világot – tette hozzá Rabie Anisz.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


A módszerről a szaktervezéseknél felhasználható előnyök mellett hamar kiderült, hogy új lehetőséget kínál a megrendelő és a tervező közötti kommunikációban is. A teret papíron kevésbé átlátó laikus szemlélő számára a virtuális szemüveg olyan látványelemként szolgál, amelyben lényegesen jobban megértheti, milyennek képzeli el az építész a beépítettséget, miként helyezkednek el a térben a különböző elemek, megértheti azok arányait, méretét, minden irányú kiterjesztését. Ráadásul, mivel maga az alkalmazás nem helyhez kötött, nem is kell a helyszínen lennünk ahhoz, hogy egy teret virtuális valóságában megismerhessünk.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


Sokat egyszerűsíthet a tervező, a kivitelező és a megrendelő közötti kommunikáción az is, ha egy-egy kisebb volumenű döntési helyzetnél vagy munkafázisnál nem kell személyesen megjelenni az esetleg távoli helyszínen. Az együttműködés során az MTA SZTAKI fejlesztői az építkezés helyszínén készítettek olyan fotó alapú, nagyfelbontású gömbpanoráma képeket is, amelyek VR-es verzióit virtuális szemüvegek használatával közreműködői egyeztetéseken bárhol és bármikor meg lehet nézni és meg lehet vitatni. Az eljárással ugyanakkor jól rögzíthető nemcsak a tér jövője, hanem az idővel múlttá váló jelene, az építkezés egy-egy fázisa is. Szó szerint új dimenzióba kerülhet egy átalakuló épület múltjának archiválása, eredeti vagy korábbi formájának „élethű” megőrzése. Mindez segítheti az építészettörténeti kutató- és archiváló munkát, de látványos közönségelemként is szolgálhat. Miután az Operaház munkatársai megismerték ezt a fejlesztést, felmerült annak a lehetősége, hogy az Eiffel-csarnokban létrejövő látogatóközpontban a közönség számára is igénybe vehető legyen a virtuális szemüveg, s így – akárcsak Miskolcon – a látogatók egyfajta kirándulást tehetnek az épület múltjában.


Virtuális valóság és építészet - az MTA SZTAKI és a KÖZTI együttműködése


A virtuális valóság lehetséges hasznosítása már 2016 májusa óta is sokat haladt előre az IKT eszközök és szoftverek folyamatos fejlődésének köszönhetően. Az MTA SZTAKI és a KÖZTI fejlesztői együtt és külön-külön is keresik az újabb felhasználási lehetőségeket. Az együttműködők bíznak abban, hogy a Zsennyén személyesen és most digitálisan bemutatott együttműködés tapasztalatai sokakat indít el egy olyan új dimenzió felé, aminek még nagyon sokáig nem fogjuk látni a határait. Mindez persze egy olyan alkalmazási lehetőség, amellyel a jövő tervezői a felmerülő tervezési feladatihoz igazodva igény szerint élhetnek, mérlegelve, hogy az adott célhoz, folyamathoz megéri-e a szükséges befektetendő energia.

Bán Dávid

 

vélemény írásához jelentkezzen be »