Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Emberek/Interjú

Az ember, aki úri jókedvből alkot - Őrfi József laudációja az Év Tájépítésze 2013 gálán

1/15

A kiállítás képei (foto: Glazer Attila)

?>
A kiállítás képei (foto: Glazer Attila)
?>
Kovács Dániel, Őrfi József, Sándor Tamás (foto: Glazer Attila)
?>
Kovács Dániel, Őrfi József, Sándor Tamás (foto: Glazer Attila)
?>
Őrfi József a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Őrfi József laudál (foto: Glazer Attila)
?>
Őrfi József laudál (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Őrfi József és Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György átveszi a döntőseknek kijáró beton oklevelet (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György átveszi a döntőseknek kijáró beton oklevelet (foto: Glazer Attila)
?>
Szloszjár György átveszi a döntőseknek kijáró beton oklevelet (foto: Glazer Attila)
?>
Őrfi József és Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
?>
Döntősök egymás között: Szloszjár György és Mohácsi Sándor
1/15

A kiállítás képei (foto: Glazer Attila)

Az ember, aki úri jókedvből alkot - Őrfi József laudációja az Év Tájépítésze 2013 gálán
Emberek/Interjú

Az ember, aki úri jókedvből alkot - Őrfi József laudációja az Év Tájépítésze 2013 gálán

2013.05.08. 13:51

Cikkinfó

Szerzők:
Őrfi József

Építészek, alkotók:
Szloszjár György

"Úgy látom, (Szloszjár) Gyuri az a ritka ember, akin képesek megfordulni a dolgok. Helytállásával, ötleteivel, gazdag emberi kapcsolataival, meggyőző fellépésével, elhivatottságával képes változtatni akár a szakmája megítélésén" - Őrfi József laudációja az Év Tájépítésze díjkiosztó gálán.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy időben olvastam Bardóczi Sándor levelét az idei jelöltek listájával kapcsolatban, és lecsaphattam Gyurira, mielőtt a többiek elhalászták volna az orrom elől.

Persze nagy örömöt okozott volna a Budapest Szíve Program és Pécs vezető tájépítészeinek, Dr. Balogh Péter Istvánnak és Mohácsi Sándornak őszinte dicsérete, ahogy Gábor Péter nagy jelentőségű kérdésekre koncentráló, elhivatott munkáinak, vagy a zseniális Millenárissal a köztudatba berobbant Tihanyi Dominika munkásságának, illetve az általam tavaly képviselt, csodálatos Herczeg Áginak újbóli laudálása is.

Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)
9/15
Szloszjár György a hallgatóság soraiban (foto: Glazer Attila)

Mégis úgy gondolom, az idei jelöltek közül Szloszjár György méltó aspiránsa a történelmi jelentőségű, 2. Év Tájépítésze Díjnak. A tavalyi gálán is kiemelt figyelmet érdemelt volna Gyuri szerteágazó és méltán korszakalkotónak nevezhető munkássága, akkor azonban nem tudott indulni – hogyan is indulhatott volna, mint a Gála egyik szervezője, és ötletgazdája? Tavaly házigazdaként, idén jelöltként van jelen, már ez mutatja sokoldalúságát.

Az a folyamat, aminek eredményeképpen mindannyian itt vagyunk, aminek köszönhetően a tájépítészek egyre önállóbb identitástudattal jelennek meg a magyar közéletben, elválaszthatatlan Gyuri személyétől.

Szloszjár György átveszi a döntőseknek kijáró beton oklevelet (foto: Glazer Attila)
11/15
Szloszjár György átveszi a döntőseknek kijáró beton oklevelet (foto: Glazer Attila)

Ott volt, és nem a háttérben húzódott meg, amikor az ötlet megszületett: újuljon meg és szerveződjön hatékonyabbá a Magyar Tájépítész Szövetség. Jelen volt akkor is, amikor a gála, mint identitás formáló rendezvény ötlete felmerült. És persze komoly szerepet vállalt a szervezés háttérmunkáiban: Szloszjár Gyuri nem szokott megijedni, ha munkáról, feladatról van szó. Reggeltől estig dolgozik, egy olyan korban, ami nem a gyakori megrendelésekről ismert, és egy olyan szakmában, ami egészen a közelmúltig a szélesebb közönség számára szinte nem is volt ismert.

Úgy látom, Gyuri az a ritka ember, akin képesek megfordulni a dolgok. Helytállásával, ötleteivel, gazdag emberi kapcsolataival, meggyőző fellépésével, elhivatottságával képes változtatni akár a szakmája megítélésén, képes munkához jutni, munkaadóként képes gondoskodni tíz család jelenéről és jövőjéről úgy, hogy mindemellett az irodában mindennapos a vidámság. Aktív szerepet vállal az építészeti-tájépítészeti életben, előadásokat tart szakmai konferenciákon, rendezvényeken, tervezői napokon, rendszeresen meghívott zsűritag a legmagasabb fórumokon, határozottan képviselve ennek a gyönyörű hivatásnak a szempontjait és érdekeit. Beleszólása volt az OTÉK átalakításába is, javaslatára került sor a „köztér" kategória kialakítására és vonatkozó szabályozására, ami a tájépítész munka színvonalas gyakorlásához nélkülözhetetlen a jövőben.  

A kiállítás képei (foto: Glazer Attila)
1/15
A kiállítás képei (foto: Glazer Attila)

Gyuri jól használja a mai kor adottságait ötletei megvalósításához, helyesen ismeri fel a valós beavatkozás lehetőségeit. Hogy messzebb ne menjünk: úgy tudom, a ma délelőttje éppen azzal telt, hogy véleményezze a minisztérium szakmagyakorlási koncepcióját. És eddig még csak a társadalmi hatásosságról, szakmapolitikáról, problémamegoldó-képességről beszéltünk.

Mert Gyuri alkotó is, a szó legnemesebb értelmében. Felszabadult, jókedvű alkotás az övé: ismeri ennek a nehéz, vajúdó folyamatnak a teremtő oldalát, ahol úri jókedvből alkot az ember – hogy Makovecz Imre szavait idézzem. És ez a felszabadultság eredményre vezet. Munkáit neves nemzetközi szakmai lapok publikálják rendszeresen. Ezeken a magas reprezentációs igényességgel közzétett, nyomtatott formában és interneten megjelenő publikációkon keresztül Magyarország sok tízezer ember számára mutatkozhat be és eljut egészen a Távol-Keletig: a hazai tájépítészet beírja a magyarságot a kortárs alkotásra képes nemzetek sorába. A prezentációban szereplő munkái, bármelyiket is nézzük, művészeti erőről tanúskodnak. Például az Allée környezete, vagy a Graphisoft park munkái életre kelt festményként, de akár finom plasztikaként is értelmezhetőek – mindezt a tájépítészet eszközeivel éri el.

Döntősök egymás között: Szloszjár György és Mohácsi Sándor
15/15
Döntősök egymás között: Szloszjár György és Mohácsi Sándor

Ez példát mutat arra is, hogy aki képes az alkotásra, annak nincsenek korlátai: a művészeti ágak között igenis van átjárás. A tervezés során pontosan tudja, mikor kell fegyelmezettnek lenni, és mikor engedheti szabadjára a gyeplőt. És végül fontos szót ejteni egy kevésbé szem előtt lévő, mégis minden alkotás minőségét alapjában befolyásoló szempontról, a mérnöki igényességről, a kidolgozottság magas fokáról. Az élő- és élettelen anyagok magas szintű ismeretének köszönhetően Szloszjár György korszerű, gyakran egyedi ötletekre alapozó, innovatív tervei a legapróbb részletekig végiggondoltak, ami garanciát jelent arra is, hogy munkái, alkotásai hosszú életet érjenek meg, egyszerre szolgálva és jókedvet is adva használóinak. Ezekben a munkákban, ebben az emberi helytállásban egy szebb jövő ígéretét hordozza a már virágzó jelen.

Köszönöm a figyelmet.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk