építészet : környezet : innováció

„Az építészeti tervezés jövőjét az informatikai alapú tervezés jelenti”

Nemzetközileg is jelentős konferenciát és workshopot rendezett a BME Építészmérnöki Kara az informatikai alapú tervezés különböző alkalmazási területeiről. A konferencia tapasztalatairól, a hazai építész-képzés helyzetéről dr. Szoboszlai Mihály, a BME tanszékvezető egyetemi docense, és Reicher Péter, a főszponzor GRAPHISOFT magyarországi vezetője beszélt.

Nemzetközileg is jelentős konferenciát és workshopot rendezett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara, amely témája az informatikai alapú tervezés különböző alkalmazási területeinek széles körű áttekintése és megvitatása volt. A CAADencia az építészetben elnevezésű kétnapos rendezvényre több mint 20 országból érkeztek építész oktatással foglalkozó tanárok, kutatók, valamint a képzésekben részt vevő PhD-hallgatók.

A konferencia tapasztalatairól, valamint a hazai építész-képzés helyzetéről dr. Szoboszlai Mihállyal, a BME tanszékvezető egyetemi docensével, a szervezőbizottság elnökével, valamint Reicher Péterrel, a főszponzor GRAPHISOFT magyarországi vezetőjével beszélgettünk.

ÉF: A rendezvényre a világ számos nagy egyeteméről érkeztek az építészet oktatásával foglalkozó tanárok és szakemberek. Ez nagyon jelentős szakmai tudáskoncentrációt jelentett. Mit tud ebből a hazai építészeti oktatás profitálni?

Dr. Szoboszlai Mihály: A CAADencia az építészetben workshop és konferencia igazi tudásmegosztó összejövetel volt. Már az előzetes érdeklődés is igen magas volt, közel 80 elismert szakember jelezte előadási szándékát, előzetesen beküldött témajavaslataik közül végül az általunk felkért 51 tagú nemzetközi zsűri 36 olyan témát választott ki, amely újszerű jellegénél fogva jól rávilágít az építészeti tervezés és az építészeti oktatás fejlődési irányaira, trendjeire. A megállapítások középpontjában egyébként egybehangzóan az állt, hogy az építészeti tervezés jövőjét az informatikai alapú tervezés jelenti. Számos külföldi egyetem már ennek szellemében szervezi az építészeti képzéseit. Jó példa, hogy az Erasmus program keretében a BME-re érkező külföldi építészhallgatók mindig felvesznek informatikai tárgyakat a nekik kínált tantárgyválasztékból. Látszik, hogy pontosan ismerik az informatikai alapú tervezés jövőbeli fontosságát és szükségességét. A BME-n tanultakról aztán, visszatérve saját egyetemükre, pozitívan nyilatkoznak, tanáraik keresnek meg bennünket együttműködési lehetőségeket kínálva.

Reicher Péter: a GRAPHISOFT oldaláról is hasonló a tapasztalatunk. Szinte minden országban együttműködünk helyi egyetemekkel ARCHICAD képzés területén, és mindenhol kiemelkedő igény jelentkezik az informatikai alapokra épülő tervezési megoldások elsajátítására, még az informatikai innováció területén nem élenjáró országokban, mint Peru vagy a Fülöp-szigetek is. Érdekesség, hogy az egyik legújabb egyetemi partnerünk az egyébként kifejezetten konzervatív, az Opus Dei által fenntartott Navarrai Egyetem. A legújabb információ-technológiájú tervezési módszerek, és az erre épülő BIM-gondolkodás implementációja – pont a terület magyar innovációs hagyományai miatt - egyébként a magyar építészhallgatók és építészek nemzetközi kitörési pontja lehet. Tapasztalatunk szerint ugyanis a magyar hallgatók egyáltalán nincsenek lemaradva ezen a területen. Reméljük, ez a tudásuk nemcsak megmarad, hanem növekedni fog.

SzM.: Valóban, nemzetközi összehasonlításban a BME egyelőre nem áll rosszul, ugyanakkor elemi érdekünk, hogy tovább erősítsük az informatikai szemléletmódot és megközelítést. A Műegyetem Építész Karán az osztatlan képzés 300 és a BSc képzés 240 kreditjéből jelenleg 8-8 kreditet jelent az informatikával foglalkozó kötelező tárgyak köre. A konferencia tapasztalata egyértelműen az volt, hogy ezek arányát fokozatosan növelni, spektrumát szélesíteni kellene.


dr. Szoboszlai Mihály, a BME tanszékvezető egyetemi docense



ÉF: Ha jól értem, akkor ez jelentős szemléletváltást is követel az egyetemektől, a szabadkézi tervezésre épülő hazai képzési struktúrából át kell állni egy modern, IT-alapú megközelítésre, amely mind szellemiségben, mind anyagi oldalról nagy kihívást jelent. Hogyan tud ezzel megbirkózni a nagy hagyományokkal rendelkező, évente építészek százait kibocsátó BME?

SzM.: Szerencsére időben elkezdtük ezt a folyamatot, az elmúlt 5 évben olyan fejlesztést hajtottunk végre, amely az építészképzés történetében is egyedülálló. Mindig szem előtt kell tartani, hogy az egyetemi oktatásnak az 5-10 évvel későbbi szakmai-környezeti kihívásokra kell felkészíteni a mai hallgatókat, elveket kell megtanítani és korszerű szemléletet kialakítani. Ez összetett, komplex szemléletmódot követel az oktatásfejlesztésben, amelyet gyakorlati képzési lépésekre kell lefordítani. Az építészmérnöki képzésben ez olyan oktatási kultúrát jelent, amely egyrészt fokozatosan építi be a képzésbe az informatikai tudást, másrészt megteremti a lehetőséget, hogy a hallgatók készség szinten el is tudják sajátítani a szükséges szoftver és hardver elemek használatát. Ez részben az ARCHICAD tervezőprogram kezelésének megtanulását és konkrét mérnöki problémák digitális megoldását jelenti, másrészt az ehhez szükséges informatikai infrastruktúra biztosítását.

Kiépítettünk és berendeztünk egy olyan informatikai labort, amely mind az építész-szakmai sajátosságoknak, mind a korszerű oktatási módszereknek megfelel. Ez megteremti a lehetőséget a tanároknak, hogy az oktatás során át tudják venni a hallgatók számítógépeinek az irányítását. Ha az egyik hallgató találkozik egy szakmai problémával, akkor az oktató átveheti a hallgató gépének irányítását, a monitorképét az egész tankör elé kivetítve tudja demonstrálni az adott feladat megoldását. Ez rugalmas, korszerű tanítási módszert tesz lehetővé. A labor fel van szerelve az építészeti rajzok kezeléséhez szükséges nagyméretű monitorokkal, az oktatói munkaállomások két-monitoros, projektoros rendszerekkel. A termek kialakításánál a használatot érintő belsőépítészeti és ergonómiai szempontokat is igyekeztünk maximálisan figyelembe venni. Azt a célt kívántuk elérni, hogy a labor ne pusztán infrastruktúra legyen, hanem magas színvonalú, integrált oktatási eszköz.

RP: A BME képzéseinek jó hírére jellemző, hogy néhány évvel ezelőtt brazil állami ösztöndíjjal egy félévet Budapesten tanuló brazil építészhallgatók szinte mindegyike felvette azt a tantárgyat, amely a BME és a GRAPHISOFT közös programja keretében magas szinten oktatja a korszerű tervezőrendszerek (ARCHICAD) és a BIM szemléletmód alapjait.


Reicher Péter, okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök, a GRAPHISOFT magyarországi vezetője



ÉF: Milyen további feladatok, kihívások vannak még, amelyeket meg kell még oldani a magyarországi képzésnek, hogy megtartsuk nemzetközi versenyképességünket?

SzM.: Jó az az út, amelyen több, mint másfél évtizede elindultunk. Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a kialakított képzési módszer ne egy adott szinten rögzüljön, hanem a szakmai-társadalmi fejlődést mindig rugalmasan kövesse, sőt – a változások irányát tekintve – megelőzze. Az előttünk álló további feladatoknak három különböző, de szorosan egymásra épülő szintje van. Egyrészt a képzési terven belül folytatni kell az informatikai szemlélet erősítését, a programozási ismeretek, az algoritmikus gondolkodásmód fokozatos növelését. Ha szükséges, akkor a meglévő oktatói állomány mellett külső szakértőket kell bevonni, akik – nem hivatásos tanárként – egy adott informatikai tervezési területen sokkal naprakészebb, innovatívabb tudással rendelkeznek, amelyet a hallgatók érdekében mennél jobban ki kell használni. Az informatika, ezen belül az építészeti-informatika is nagyon gyakorlat-orientált diszciplína, amelynek jól ki kellene egészítenie az egyetemi oktatói kar akadémikus-tudományos megközelítését.

A másik szint az egyetemen belül közös szemlélet kialakítása, például a különböző tanszékeknek egységesnek kellene lennie abban, hogy a hallgatók számítógépes rajzokat is leadhassanak a hagyományos, körzővel-vonalzóval szerkesztett rajzok helyett vagy mellett. Ezt nem lehet tanszéki keretek között megoldani, igazán előremutató gyakorlat akkor alakul ki, ha az egész egyetem összefüggő, egységes megközelítést alkalmaz. Van olyan hazai felsőoktatási intézmény, amely külön képzést indított az épületinformációs menedzselés (Building Information Management) területén, amelyet nagyon korszerű felfogásnak tartok, hiszen ez átfogó informatikai szemléletmódot, rendezett ismerethalmazt és felkészítést nyújt a hallgatóknak.

A feladatok harmadik szintje, hogy vissza kellene állítani az egyetemek „tudásgeneráló” szerepét. Szakmai oldalról az iparral együttműködve minél több szak-informatikai fejlesztésben, kutatásban kell részt venni, hogy technológiai tudásközpontként tudjunk működni. Az internet, a digitális világ kialakulásának elején az egyetemeknek kiemelt fejlesztési szerepük volt, amelyek később teljesen átcsúsztak a magáncégek, start-upok kezébe. Fontosnak tartom, hogy az egyetemek visszaszerezzék innovációs képességüket, akár szakmai, akár oktatás-módszertani területen. A digitális tartalomfejlesztés is olyan lehetőség, amely nemcsak korszerű oktatási segédeszköz, hanem komoly, kiemelkedő társadalmi érték is. Gondoljunk arra, hogy a korábbi korok nagy egyetemi könyvtárainak mintájára olyan digitális tudásközpontot lehetne létrehozni például itt, Budapesten vagy bármelyik hazai egyetemi városban, amely az egész ország számára nemzetközi hírnevet jelenthetne. Ennek lenne morális, szakmaetikai következménye, hogy biztosítaná az egyetemi hallgatók szervezett, legális keretek közötti hozzáférését az informatikai szoftverekhez és megoldásokhoz.

ÉF: Ez azért nem kevés feladat…

RP: Lépésről lépésre kell haladni, de látok pozitív jeleket. Az egyetemek mindig élen jártak az építészeti tervezés-technológia korszakváltásaiban, a kézzel tervezésről a 2D-re, majd a 3D-re átállásban. Ugyanezt tapasztalom a BIM megközelítés és gondolkodásmód átadásában is, amelyben a magyar egyetemek egyáltalán nincsenek lemaradva a nagy külföldi oktatási intézményekhez képest. Ugyanez a piac oldaláról is megjelenik, a hazai kutatások is azt mutatják, hogy a magyar építészek is kiemelten fontosnak tartják saját tudásukon belül az informatikai készségeket, ezt tekintik olyan hozzáadott értéknek, amellyel a magyar építész szakma akár előnyt is szerezhet nemzetközi összehasonlításban.

SzM.: Ezt a mi pályakövetési vizsgálataink is megerősítik. Jelenleg is folyik egy, a hallgatók által kezdeményezett felmérés, amely a hallgatóknak az informatikai tárgyú oktatásra vonatkozó elégedettségét és véleményét gyűjti össze. Kíváncsian várom az eredményét, tanulságos lesz, és a megállapításokat mindenképpen figyelembe kell venni a képzések további fejlesztésénél. Az építész-informatika oktatással szemben támasztott elvárásokat igazolták vissza a korábban említett Erasmus hallgatók tárgyfelvételei, valamint a konferencia kiemelt előadásai is, hiszen mind Reinhard König, az ETH Zürich professzora, mind Branko Kolarevic, a Calgary Egyetem professzora, valamint Yajima Kazumi, a Kajima japán építőipari óriásvállalat BIM részlegének vezetője is az informatika és az építészet egyre erősebb összefonódását emelte ki.

 

Graphisoft

vélemény írásához jelentkezzen be »