/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Emberek/Portré

Az ismeretlen Magyar Péter: az afrikai évek

1/21

Deák Csilla és Magyar Péter Nigériában. Steven Ehrlich felvétele

Életkép Nigériából, balról a második Magyar Péter. Családi archívum

Steven Ehrlich felvételei a hagyományos Zaria környéki épületekről. Steven Ehrlich jóvoltából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Magyar Péter egyik legkorábbi zariai terve, az „afrikai színház.” A terv az Ahmadu Bello Egyetem campusára készült, a színház magában foglalja a ma is ott álló víztornyot és figyelembe veszi a szemközti toronyépületet.

Lakóház terve Zaria óvárosába, 1976 (Fekete portfólió)

Alvárosközpont terve Nigériába, 1978 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár részletrajza, 1977 (Sárga portfólió)

A teheráni könyvtár részletrajza letisztázva, 1980 körül (Fekete portfólió)

Minaret terve Kanóba, Nigéria, 1978 (Fekete portfólió)

Az emír kapuja, Zaria, Nigéria, 1974-1978 k. (Fekete portfólió)

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

?>
Deák Csilla és Magyar Péter Nigériában. Steven Ehrlich felvétele
?>
Életkép Nigériából, balról a második Magyar Péter. Családi archívum
?>
Steven Ehrlich felvételei a hagyományos Zaria környéki épületekről. Steven Ehrlich jóvoltából
?>
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
?>
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
?>
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
?>
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
?>
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
?>
Magyar Péter egyik legkorábbi zariai terve, az „afrikai színház.” A terv az Ahmadu Bello Egyetem campusára készült, a színház magában foglalja a ma is ott álló víztornyot és figyelembe veszi a szemközti toronyépületet.
?>
Lakóház terve Zaria óvárosába, 1976 (Fekete portfólió)
?>
Alvárosközpont terve Nigériába, 1978 (a Sárga portfólióból)
?>
A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)
?>
A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)
?>
A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)
?>
A teheráni könyvtár részletrajza, 1977 (Sárga portfólió)
?>
A teheráni könyvtár részletrajza letisztázva, 1980 körül (Fekete portfólió)
?>
Minaret terve Kanóba, Nigéria, 1978 (Fekete portfólió)
?>
Az emír kapuja, Zaria, Nigéria, 1974-1978 k. (Fekete portfólió)
?>
Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.
?>
Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.
?>
Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.
1/21

Deák Csilla és Magyar Péter Nigériában. Steven Ehrlich felvétele

Életkép Nigériából, balról a második Magyar Péter. Családi archívum

Steven Ehrlich felvételei a hagyományos Zaria környéki épületekről. Steven Ehrlich jóvoltából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

Magyar Péter egyik legkorábbi zariai terve, az „afrikai színház.” A terv az Ahmadu Bello Egyetem campusára készült, a színház magában foglalja a ma is ott álló víztornyot és figyelembe veszi a szemközti toronyépületet.

Lakóház terve Zaria óvárosába, 1976 (Fekete portfólió)

Alvárosközpont terve Nigériába, 1978 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

A teheráni könyvtár részletrajza, 1977 (Sárga portfólió)

A teheráni könyvtár részletrajza letisztázva, 1980 körül (Fekete portfólió)

Minaret terve Kanóba, Nigéria, 1978 (Fekete portfólió)

Az emír kapuja, Zaria, Nigéria, 1974-1978 k. (Fekete portfólió)

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

Az ismeretlen Magyar Péter: az afrikai évek
Emberek/Portré

Az ismeretlen Magyar Péter: az afrikai évek

2023.12.27. 17:47

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Építészek, alkotók:
Magyar Péter

A napokban jelent meg az első magyar nyelvű monográfia Magyar Péter építész munkásságáról az Artem/Books kiadó gondozásában. Háromrészes cikksorozatában Magyar Péter kevéssé ismert, korai alkotói időszakát mutatja be a monográfia szerzője, Kovács Dániel. A záró, harmadik rész a Nigériában töltött időszakra fókuszál. 

A második világháborút követően a szocialista tábor és a gyorsan fejlődő afrikai országok között felélénkült a kapcsolat. A Szovjetunió kereste a lehetőséget saját politikai hegemóniája, valamint exporttevékenysége növelésére; az afrikai országok jelentős része el nem kötelezett államként a két világpólus közötti egyensúlyozást választotta. A keleti érdekszféra a hatvanas évektől egyre hangsúlyosabban jelent meg a kontinensen tudásexportőrként. Magyarországon ennek az 1962-ben alapított TESCO Külkereskedelmi Vállalat volt az éllovasa, az állami építészirodák közül pedig a KÖZTI, az 1959-es szíriai szerepvállalással, az 1965-ben indult algériai munkákkal, amelyet már önálló irodaalapítás is követett, harmadikként pedig a nigériai megjelenéssel a Calabar városára kiírt rendezési pályázat 1969-es győzelmét követően.[1]

Életkép Nigériából, balról a második Magyar Péter. Családi archívum
2/21
Életkép Nigériából, balról a második Magyar Péter. Családi archívum

A Nagy-Britanniától 1960-ban függetlenedő, 1963-ban pedig nemzetközösségi státuszát megtartva köztársasággá váló Nigéria a helyi értelmiség jelentős deficitjével küzdött. Első felsőoktatási intézményét csak 1948-ban alapították Ibadan városában. A függetlenedés évét követően két éven belül négy új egyetem kezdte meg működését az ország négy táján: Nsukka, Zaria, Ife városaiban és a fővárosban, Lagoszban. Az oktatási intézmények alapításában nyugati segélyek játszották a főszerepet: a lagosi tanárképző létrehozását 1962-ben az UNESCO, a Ford Alapítvány és ugyancsak amerikai Agency for International Development támogatta.[2] A tanárhiány pótlására már a hatvanas években számos külföldi oktató érkezett az országba, elsősorban Nagy-Britanniából, és ez így is maradt az 1970-es évek végéig. Ebben a hullámban a keleti érdekszféra, így a magyarok is szerepet kaptak.[3]

Észak-Nigériában a fenti két oknak köszönhetően alakultak ki kisebb magyar közösségek a hetvenes évekre. A TESCO-KÖZTI Consulting Engineers (Nig.) Ltd. néven ez időben alapított vegyesvállalat ekkor költözött Kanóba; az iroda Szabados László, majd Kékessy László vezetése alatt, kis létszámmal működött. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökének 1973-as látogatása idején a Kano államban élő magyarok számát harminc főre tették; ennek jelentős részét adták az itt dolgozó mérnökök és építészek.[4] A nagyjából kétszáz kilométerre fekvő, ősi Zariában 1973 elején hat magyar család élt, mindegyiket az Ahmadu Bello Egyetemhez kötötte a munkája.[5] Ebbe a közegbe érkezett 1975-ben kétéves vízummal és egyetemi oktatói szerződéssel, feleségével, Deák Csillával együtt Magyar Péter.

Deák Csilla és Magyar Péter Nigériában. Steven Ehrlich felvétele
1/21
Deák Csilla és Magyar Péter Nigériában. Steven Ehrlich felvétele

Újrakezdés volt ez, minden értelemben: megváltozott társadalmi, nyelvi és kulturális környezet, új politikai és gazdasági rendszer, szokatlan lakhatási körülmények. Péter és Csilla egyazon izgatottsággal és nyitottsággal fogadták a változásokat és vészelték át a kezdeti megpróbáltatásokat. A mindennapi élet Nigériában átmeneti helyzettel indult: az 1975-ben érkező külföldi oktatók, valamint az ország déli részéből származó, jellemzően joruba és ibo tanárok az első hónapokban egy zariai konferenciaközpont szállodájában laktak. Ez jó lehetőséget kínált a helyi szokások megismerésére, a kapcsolatépítésre és a közös időtöltésre. Komoly kihívást egyrészt a nyelvhasználat, másrészt a pénzügyek jelentettek, hiszen akkor Magyarországon nem létezett önálló bankszámla vagy csekkhasználat. Fél év után a családok önálló szállást kaptak: Magyar Péter feleségével előbb saját lakásba, majd az egyetemi campus területén emelt bungalóba költözhetett. Ekkorra a helyi jogosítványt is meg kellett szereznie. A saját gépkocsi beszerzésében egy gyakorlottabb amerikai oktató, Steven Ehrlich segédkezett – egyike azoknak, akikkel évtizedes barátság szövődött.

Steven Ehrlich felvételei a hagyományos Zaria környéki épületekről. Steven Ehrlich jóvoltából
3/21
Steven Ehrlich felvételei a hagyományos Zaria környéki épületekről. Steven Ehrlich jóvoltából

Bár többéves tapasztalattal bírt a Műegyetem Lakó Tanszékéről, Péter számára Zaria jelentette az első főállású oktatói pozíciót. Az iskolai stúdiómunka intenzív elfoglaltságot jelentett. Egy oktatóra jellemzően 12-15 hallgató jutott; a napi öt-hatórás idő alatt egy diák 30-60 perc időt kapott a tanártól. A délelőtti tanítást délután háromig ebédidő és szieszta követte; ezután kezdődtek a délutáni egyéni foglalkozások. Péter saját módszere az európai oktatásban megszokott, erősen hierarchikus viszony helyett partneri kapcsolatot jelentett, ahol a tanár konzulensként követi végig a diákok munkáját, miközben ő maga is dolgozik a kiadott feladaton. Legtöbb itteni munkája is ilyen, párhuzamos gyakorlatként készült, a módszert pedig aztán későbbi munkahelyein, az Egyesült Államokban is folytatta.

Az időszak rajzi és fotóanyaga nagyrészt a későbbi költözések áldozatává vált, de szerencsére egy meghatározó dokumentumcsomag fennmaradt: Péter rajzainak 85 oldalnyi fénymásolata, napsárga papíron.[6] A Sárga portfólióban fennmaradt skiccek és vázlatok ablakot nyitnak az új kontextussal ismerkedő építésztanár mindennapjaiba. A rajzok egyértelműen válogatást tükröznek, hiszen több év anyagát ölelik fel, így Péter gondolkodásmódjának átalakulását is érzékeltetik.

A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)
14/21
A teheráni könyvtár nemzetközi tervpályázatához készített rajzok, 1977 (a Sárga portfólióból)

Pétert hamar magukkal ragadták a helyi építészeti hagyományok. Zaria ősi városából épp ezekben az években tűntek el a tradicionális építés emlékei, de a környékbeli falvakban még számos példát lehetett fellelni. Az eziránt ugyancsak érdeklődő, kalandvágyó Ehrlich-vel közös kezdeményezés eredménye lett a „Rural Development Module"[7]  című választható tárgy, amelynek keretében körbeutazták a Zaria környéki falvakat, hogy rajzban örökítsék meg azokat; így nem csak a hagyományos építészettel, hanem a Szahara déli részén élő hausza népcsoport kultúrájával is megismerkedhettek.[8] A legfontosabb helyszínné Péter számára Bomo falucska vált. A helyi szokás szerint itt külön házat emeltek a feleségeknek és a férjnek, az előbbiben pedig az előtérből csak a nők léphettek tovább – a női hallgatók feladatává vált tehát az épületbelsők megörökítése. A falu egészéről átfogó felmérés készült, a kiválasztott épületekről pedig a szerkezetig menő részletrajzok, illetve fotódokumentáció.[9]

Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából
4/21
Hallgatói rajz a Magyar Péter és Steven Ehrlich együttműködésében tartott Rural Development Modul keretéből. Steven Ehrlich archívumából

A tantárgyat Ehrlich távozásáig, 1977-ig közösen vitték, jellemzően teljes létszámmal, ami szemeszterenként húsz diákot jelentett. 1977-től Ehrlich helyét az újonnan érkező Nicholas Hollo, magyar származású ausztrál építész vette át Péter oldalán. A két építészt nem csak a hagyományos helyi építészet iránti érdeklődés, de a magas szintű kézirajz-tudás is összekötötte – írja visszaemlékezésében Yinka Adeyemi,[10] a kar vezetője és az első nigériai származású építészprofesszor, ahol meleg szavakkal méltatja „kiemelkedően tehetséges építész-oktató" kollégáját.[11]

Az oktatás mellett Péter részt vett az egyetem saját tervezőirodájának munkájában, amely szintén Adeyemi vezetésével működött, kisebb-nagyobb helyi megbízásokkal. Ezekről jórészt szóbeli információ maradt fenn – érdekes kivétel a zariai emír palotája kapujához készített két rajz. Emellett alkalmanként bekapcsolódott a KÖZTI kanói irodájában zajló munkákba is, szívességképpen. Az itteni kollégák közül Pantó Gergellyel alakult ki hosszú távú, baráti kapcsolat.

Minaret terve Kanóba, Nigéria, 1978 (Fekete portfólió)
17/21
Minaret terve Kanóba, Nigéria, 1978 (Fekete portfólió)

Az egyetemi irodában készült első tervekhez tartozik a kétezer fős Diákszínház, amely valójában az egyetemi campus kiegészítéseként tervezett, multifunkcionális, a városlakók felé is nyitott épület. A helyszínt a szenátus szögletes, modern magasépületével átellenben jelölték ki; referenciapontként Péter megtartotta és beépítette az ott álló, beton víztornyot is. A szenátusi épület és a park felé a színház egyenes, középülethez méltó homlokzattal néz, ez a rigorózus rend azonban felbomlik a tömeg belsejében, amely a színházi nézőtér karéjainak megfelelő szeletekre bomlik. Ezek egy része a talajszinttől emelkedve bejárható, nyitott közteret kínál (amely kimondottan lokális építészeti sajátosságokra utal), más része a nézőtér légterét ölelve organikusan hullámzó térplasztikaként jelenik meg. A belső tér elrendezését tekintve Péter később Edward T. Hall 1966-ban megjelent, The Hidden Dimension című könyvére hivatkozott.[12] Hall ebben fejti ki a proxemika-elmélettel kapcsolatos, alapvető kutatásokat arra vonatkozóan, hogyan a társadalmi háttér és a közeg milyen módon befolyásolja az emberek egymástól való távolságtartását, a privát szféra méretét. Ezt mérlegelve Péter a helyi nagycsaládokra méretezett páholyokat, valamint szervezett vagy spontán közös tevékenységekre alkalmas, valójában szabadidő- vagy rendezvényközpontokra hasonlító nagyméretű teret tervezett a színházba.

Míg a Diákszínház egyértelműen hasznosítja a Nemzeti Színház tervpályázatán szerzett tapasztalatokat, addig az egy-két évvel későbbi zariai tervek: a szintén az egyetemen tervezett Alvárosközpont (1978), a teheráni könyvtár pályázata (1977), valamint a KÖZTI irodájában rajzolt kanói mecset terve (1978) más előképeket idéznek fel. A repetitív, mintázat-alapú tervekről eszünkbe juthat az első sikeres pályázat a Szentendrei-szigetre, de az espoo-i városközpont rajzai is. Mindkét esetben ugyanazoknak a moduloknak a visszatérése, finom módosulása teremti meg a flexibilis, befogadó téri keretet. Az Alvárosközpont a hagyományosnak tekinthető, alacsony, zártudvaros beépítésből épít nagyszabású, raszteres rendszert, egyeztetve az úthálózattal. A kanói koncepció az ottomán helyett a mór mecsetstruktúrához nyúl vissza, tízhajós, oszlopos teret alkotva.

A teheráni könyvtár részletrajza letisztázva, 1980 körül (Fekete portfólió)
16/21
A teheráni könyvtár részletrajza letisztázva, 1980 körül (Fekete portfólió)

Ezen a ponton nyilvánvalóvá válik, milyen komoly hatást gyakorolt Péterre az új környezet. Ez nem csupán az épített örökséget jelenti, bár érdekes, hogy a kanói terv esetében szorosabb párhuzamot figyelhetünk meg a tradicionális agyagépítményekkel – mint amilyen az eredeti, lerombolt kanói nagymecset is volt –, mint a kortárs építészettel. Afrikában azonban a helyiek geometrikus díszítőművészete, a tradicionális fraktálgeometria és a helyi kozmológiai szemlélet egyaránt nagy hatást gyakorolt az alkotóra. A hetvenes években ezek egyedisége korántsem volt annyira magától értetődő, mint napjainkban; Ron Eglash[13] könyve, az African Fractals csak 1999-ben jelent meg, bizonyítva, hogy a fraktálgeometria a kontinens magasszintű kultúráinak alapmotívumai közé tartozik.[14] A fraktálalapú gondolkodás nyilvánvalóan afrikai hatásra feltűnik Péter legkorábbi terveiben is, aki ezt az iszlám gondolkodásmód hatásának tulajdonította.[15] Ebben a témában kezdett el doktori munkáján is dolgozni Zariában, „Semiotical Mutation of Geometric Systems" címmel, amelyet azonban az 1978-ban az egyetemi várost is elérő zavargások miatt benyújtani már nem tudott.[16]

Az emír kapuja, Zaria, Nigéria, 1974-1978 k. (Fekete portfólió)
18/21
Az emír kapuja, Zaria, Nigéria, 1974-1978 k. (Fekete portfólió)

Hasonló nézőpontváltást figyelhetünk meg lakóépülettervein is. A speciális lakhatási helyzetek korábban is foglalkoztatták; míg azonban a gyöngyösi házban látott kétszintes lakások a korabeli nyugati példákból táplálkoztak, Nigériában Péter gondolkodásmódját a helyi viszonyok, hatások formálják át alapvetően. Az itt tapasztalt nagycsaládos élet, a többgenerációs együttélés, az európaitól eltérő nemi szerepek és hagyományvilág új térkapcsolatok és funkciók megjelenését inspirálják a családi házaknál. Ezek sajátosan ötvöződnek a nyugati életstílus ideáljaival. A házak jellemzően az akkori nyugati sztenderdeknek megfelelő normákat kínálják, garázzsal, méretes konyhával és tágas lakószobákkal. A nigériai Ilorinba tervezett lakóház kör alaprajzú központi tér köré szerveződik, amely egyszerre a közlekedés és a megpihenés tere, lehetőséget ad a házban történtek csendes szemlélésére. Az 1978-ban Sierra Leonéba tervezett villa helyiségei félszintes eltolódással kapcsolódnak egymáshoz, egyszerre kínálva a privát szeparáció és az átlátás-rálátás lehetőségét. Jellemző a belső udvaros lakóházak megjelenése; a szudáni Kartúmba tervezett villa (1978) szigorú, geometrikus raszterre, a zariai villa (1976) a téglalap alakú területen elhelyezett, tört vonalú beépítéssel létrehozott intim külterekre épít. A részletformálás ugyancsak a hausza építészet és formakultúra hatását mutatja: a nyomott ívek, a boltozatok, az erősen geometrikus formák alapvetően a lokális kivitelezésre optimalizáltak, figyelembe véve az elérhető lehetőségeket.

Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.
21/21
Az ilorini villához készült rajzok, 1977 k.

A helyi építészettel való mélyebb megismerkedés Péter saját gondolkodására, világára is mély hatást gyakorolt. A folyamatos gyakorlattól rajztechnikája könnyedebbé, átgondoltabbá vált; a hagyományos afrikai építészet természetközelisége, a zariai agyagtemplomok és házak egyneműsége hatására az épületeket mindinkább a műszaki rajzok világától elszakadva, szerves, már-már természeti egységekként kezdte látni és megjeleníteni. Ez a gondolat nem függetleníthető a helyszíntől: a hagyományos nigériai építészetben padló, fal és mennyezet egyazon anyagból készül, de legalábbis hasonló a szemlélő tapasztalata – így az egységesség európai építészetben ritkán tapasztalható hatása jön létre.[17] Ez az érzékelés vezeti Magyar Pétert az építészeti ábrázolás megújítása felé, amelyet később – a matematikából kölcsönzött fogalommal – topologikus[18] redukcióként ír le. Ebből táplálkozik a térlenyomat, azaz a spaceprint gondolata, amely a következő években építészetének és oktatói gyakorlatának központi eszközévé válik. 

Kovács Dániel

A cikk A végtelen építészete – Magyar Péter munkássága című monográfia felhasználásával készült, amely 2023 decemberében jelent meg az Artem/Books kiadásában.

Az ismeretlen Magyar Péter cikksorozat első része itt, második része itt olvasható. 

 

 

[1] A témáról bővebben ld.: Branczik Márta: Exporttervezési munkák. In: Ferkai András (szerk.): KÖZTI 66. Egy tervezőiroda története I. 1949-1991. Vince Kiadó, Budapest, 2015. 393-454. o.
[2] Faragó László: Magyar pedagógus – Nigériában. Köznevelés, 1964/10. 391-394. o.
[3] Nigériai tapasztalatairól számol be Faragó László idézett cikkében, és pl. Farkas Miklós: Az egyetemek helyzete és problémái Nigériában. Magyar Tudomány, 1968/7-8. 509-513. o. A jelenség globális léptékű vizsgálatát kínálja Łukasz Stanek Architecture in Global Socialism: Eastern Europe, West Africa, and the Middle East in the Cold War című munkájában (Princeton University Press, 2020).
[4] Pozsgai Zoltán: Nigériában. Veszprémi Napló, 1973. december 19. 5. o.
[5] Kalmár György: A záriai kolónia. Népszabadság, 1973. január 11. 6. o.
[6] A Csomay Zsófia tulajdonában fennmaradt, az A4-es méretnél valamivel hosszabb papírlapok Péter emlékei szerint röntgenfelvételek védőcsomagolásaként szolgáltak eredetileg.
[7] A tantárgy Adeyemi professzor visszaemlékezéseiben „Rural Development and Vernacular Architecture" névvel szerepel. Adeyemi: i. m. 148. o.
[8] A tárgy fontos előzményének tekinthető Zbigniew Dmochowski lengyel építész, a Jos városában később megnyílt Hagyományos Nigériai Építészeti Múzeum vezetőjének az 1960-as évek elejétől zajló munkája, amelynek tényét Péter Łukasz Staneknek is megerősítette. Ld. Stanek: i. m. 144. o.
[9] A tantárgy dokumentációja Steven Ehrlich tulajdonában maradt fenn. A nigériai építészetről Péter később több előadást is tartott, 1979-ben Eindhovenben, 1982-ben a Mississippi State University-n, 1983-ban pedig Washingtonban.
[10] Ekundayo Adeyinka Adeyemi (1937-2022) építész, oktató kolléga, 1975-től egyetemi professzor és 1976-tól az építészkar dékánja.
[11] Ekundayo Adeyinka Adeyemi: In the making of an architect: the Zaria experience. Ota, Nigéria, Covenant University Press, 2012. 147-148. o. Hálával tartozom Nick Hollónak, hogy felhívta a figyelmem erre a könyvre, valamint Adetola Adeyeminek, hogy eljuttatta hozzám a Péterre vonatkozó részeket. A könyvben Adeyemi professzor Péter egyik, a Rural Development tárgy kapcsán készült rajzát is közli.
[12] Peter Magyar: Spaceprints. Auburn University, Alabama, 1986. 6. o.
[13] Amerikai informatikus, etnomatematikus.
[14] Eglash elmélete szerint a hagyományosan épült és jól szervezett afrikai városok az eltérő méretben ismétlődő geometrikai formákra, azaz a fraktálokra épülnek, de ez a logika megfigyelhető a díszítőművészetben, iparművészetben is.
[15] Peter Magyar: Spaceprints. 7. o.
[16] Magyar Péter életrajzi összefoglalója, 1993, kézirat. A PhD-dolgozat szövege nem került elő.
[17] A helyi építészeti hagyományok mellett a topologikus gondolkodásmód kifejlesztésében egy természeti megfigyelés: az afrikai termeszvárak szerkezetének tanulmányozása is inspirálta Pétert.
[18] A topológia a matematikának az a részterülete, amely az alakzatok folytonos, deformációk közben is megmaradó tulajdonságaival foglalkozik.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.