építészet : környezet : innováció

Az optimum keresése – beszámoló a MEHI konferenciájáról

A Magyar Energiahatékonysági Intézet október 27-én tartott szakmai rendezvényén építészek, mérnökök, egyetemi oktatók, kutatók és közgazdászok járták körül a szigorodó energetikai követelmények kapcsán a tervezés, megvalósítás, korszerűsítés és megtérülés optimális lehetőségeit. Garai Péter beszámolója.

A Siemens Zrt. irodaházában tartott rendezvény résztvevőit Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetője köszöntötte. A konferencia aktualitását a közeljövőben kötelezővé váló közel nulla energiaigény-szint követelményei és ezzel összefüggésben az energetikai fejlesztések, korszerűsítések optimális mértéke, a befektetések megtérülésének kérdése adta. A nap folyamán számos elgondolkodtató adat és több, látszólag egymásnak ellentmondó megközelítés, vélemény hangzott el, amely további gondolkodásra, újabb megoldások keresésére ösztönözheti az érintettek igen széles körét.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

A bevezető előadást Zorkóczy Zoltán, a Miniszterelnökség Építésjogi és Hatósági Főosztályának referense tartotta, aki az energetikai szabályozás hazai és uniós jogi hátterét ismertette, valamint a Lechner Központ munkatársaként szólt az elektronikusan hitelesített (immár félmilliót is meghaladó) tanúsítványok alapján készített statisztikákról is. Az építés éve alapján az 1940-1980 közötti épületek (rendeltetési egységek) összesített energetikai jellemzője (Ep) 300-350 kWh/m2a körül mozgott, majd a 2000 utáni évtizedre 150-175 kWh/m2a értékre, közel a felére csökkent. A folyamatos javulás a szigorodó hőtechnikai határértékek változását is érzékletesen mutatja; az elektronikus rendszerben rögzített tanúsítványok alapján a ma épülő átlagos családi ház hazánkban 130 m2 alapterületű, 130 kWh/m2a Ep-értékkel. A 2015-2016 évi adatok alapján 20% körüli a 100 kWh/m2a alatti „fogyasztású” épületek aránya, amelynek 2020-ra 40%-ra kellene emelkednie. Ez a statisztika azonban nem fest valós képet a több mint 4 milliós hazai épületállomány állapotáról, hiszen a meglévő épületeknek igen kis hányadáról készült eddig tanúsítvány, jellemzően adásvétel, bérbeadás vagy pályázat kapcsán. Az előadó számításai szerint a ma átlagos energetikai jellemzőjű, új családi házat alapul véve, arra 2 kWp teljesítményű napelemet szerelve 42,31 kWh/m2a Ep-érték csökkenést és a közel nulla energiaigény szintjét lehetne elérni; a mintegy 1,5 M Ft-os beruházás 8-9, óvatosabb becslés szerint 13-19 év alatt térülne meg, amely hazai viszonyok között még mindig nagyon hosszúnak számít.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

A szikár számok halmaza után dr. ifj. Kistelegdy István DLA, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának docense tartott lelkesítő előadást, bemutatva egyedülálló kutatói tevékenységüket és megvalósult pluszenergiás épületeiket. Az Energia Design 2.0 koncepció alapján készült el a RATI központja Komlón és a közelmúltban megnyílt Aktív Energia Bemutatóközpont Pakson. Ez utóbbi 300 m2-es, három funkcionális egységre tagolódó épület különlegessége – a termikusan aktivált vályog alkalmazásán túl – a környezeti feltételekhez alkalmazkodó, mozgatható homlokzati burok, amely változó megjelenést és téri elrendezést tud kölcsönözni a háznak; mindezt egy 150 M Ft-os KEOP-pályázat keretein belül megvalósítva. Egy másik példa egy 1970-es évekből származó családi ház felújítása volt, amelyet 40 cm-es homlokzati hőszigeteléssel és látszó faburkolattal markánsan kortárs megjelenésűvé és energiatermelővé (aktív házzá) alakítottak át.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

Dr. Szalay Zsuzsa, a BME Építőmérnöki Karának adjunktusa az energiahatékonyság optimumának keresését tágabb megközelítésben mutatta be. Felhívta a figyelmet az építés-felújítás környezeti hatásaira, - amelynek elemzésére szolgál a teljes életciklus elemzés (Life Cycle Assessment, LCA) mintegy 20 éve szabványosított módszere - továbbá az építési termékek környezetvédelmi terméknyilatkozatára (Environmental Product Declaration, EPD), amellyel a nagyobb gyártók már rendelkeznek. Hazánkban még kevésbé elterjedt az ún. életciklus-költség-elemzés, amely 30 évre előre vetítve próbálja megbecsülni egy építési munka globális költségét az épület életével, az üzemeltetéssel és a karbantartással együtt. Számításai szerint egy közel nulla energiaigényű új ház esetében az építés és a szerkezetek képviselik a legnagyobb arányt, míg a gépészet és a fűtés költsége 30 évre vetítve fajlagosan kisebb. Az Energiaklub tanulmánya szerint, míg a TNM rendelet költségoptimalizált szintjét kielégítő épületszerkezetek és korszerű gépészet (pl. faelgázosító kazán) alkalmazásával 100 kWh/m2a lenne az optimális „fogyasztás”, addig a 2013-ban elindult rezsicsökkentés miatt mára 180 kWh/m2a értékre csúszott vissza a lakosság körében az „optimum”, elodázva ezzel az amúgy is sürgető energetikai korszerűsítéseket. Az előadó következtetése szerint az optimumot nagyon sok tényező határozza meg, ezért az minden esetben máshol helyezkedik el, az épület adottságaitól, a felújítás lehetőségeitől és költségeitől függően: „Minden ház egyedi, ezért egyedi megoldásokra van szükség.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

Az előadást követő hozzászólások és a MEHI álláspontja szerint is súlyos hiba, hogy a CSOK többször módosított rendelete nem írja elő kötelezően a (legalább) költségoptimalizált szintű épület létrehozását - bár a megbízók egy része tisztában van a követelményekkel és annak megfelelőt is szeretne építtetni.

Dr. Palatka Lívia jogász-közgazdász, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. képviseletében a beruházó szemszögéből mutatta be az ingatlanfejlesztésben élenjáró pesti kerület hosszútávú stratégiáját és a legújabb energiahatékony épületeket. A FIABCI-díj ezüst fokozatát elnyert, darmstadti minősítésű angyalföldi passzívház (ahol az éves fűtési költség 25.000-30.000 Ft között mozog lakásonként) után újabb passzív önkormányzati bérlakások épülnek a Kartács utcában és folyamatban van a Klapka Szolgáltatóház projektje is. Pólus Károly, az Archikon tervezője a Green House szomszédságában elkészült Meséskert Óvoda példaértékű épületét mutatta be, amely „kompakt városként”, két szinten 16 csoportnak ad helyet, a telek szűkössége miatt a lapostetőn kialakított, fedett-nyitott játszókerttel, amelyet az építészek ötödik homlokzatként, fénykutakkal áttörve fogalmaztak meg. A ház egyértelműen pozitív példa lehet, hiszen egy év alatt, 1,4 Mrd Ft saját erőből, 320.000 Ft/m2 fajlagos költséggel valósult meg, így csupán 20%-kal került többe egy hagyományos energetikai jellemzőjű épülethez képest. Pólus Károly szerint belvárosi, műemlék épületek felújítása esetén is vannak lehetőségek, amelyre egyik munkájukat idézte példaként: LED-világítás, hőszivattyús fűtés és a belső udvar lefedése, árnyékolása volt a fő irány, amellyel a lehető legtöbbet ki lehetett aknázni az energia-megtakarítás területén. Mindkét, konferencián megjelenő tervező a munkája iránt szenvedélyesen lelkesedő, a minőség iránt elkötelezett, pozitív hozzáállással alkotó ember példája, akinél a szépség is az energiahatékonyság része.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

Kárpáti Marianna, a Velux Magyarország Kft. marketing vezetője a berlini Humboldt Egyetem „Healthy Home Barometer 2016” kutatásának eredményeit ismertette, amely a testi, lelki és szociális jólét okait vizsgálta. A hazai felmérések adataiból kiderült, hogy az emberek nagy része tudja, mi lenne a megfelelő, de mégsem teszi azt, sőt egy új házban sem változik meg a napi viselkedésmódja. A magyarok 45%-a nem elégedett a lakhatási körülményeivel, döntő részük elsősorban a közérzet javítását tartaná kiemelten fontosnak. Akik elégedettek otthonukkal (természetes fény, szellőzés, jó alvási környezet, páramentesség), nagyrészt egészségesek is, így egy energetikai felújítás az épület használati értékét is jelentősen növeli.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

A Knauf Insulation műszaki tanácsadója, Brassnyó László a „Kádár-kockák” felújításának lehetőségeit vizsgáló, 2013-2014-ben lezajlott projekt eredményeiről számolt be. A 179 jelentkező közül Hajdúnánáson és Hajdúdorogon kiválasztott két, azonos paraméterű, 108-110 m2 alapterületű családi ház közül az egyiket a homlokzatokon 20 cm kőzetgyapottal, a padlásfödémen 25 cm üveggyapottal szigetelték, a másikat eredeti állapotában hagyták (a nyílászáró-cserék már korábban megtörténtek, a padlószerkezet sem változott). Az Európában egyedülálló, összehasonlító méréssorozat révén képződött adathalmaz feldolgozása jelenleg is tart, amit többek között a szigetelőanyagok viselkedésére, a „valódi” hővezetési tényezők meghatározására lehet majd használni. A szigetelt ház gázfogyasztása 7 hónap alatt 46%-kal csökkent, a ház energetikai besorolása „F”-ről „A” kategóriára változott (a 2016 előtti megnevezések szerint), a megtérülési időre padlásfödém esetén 3-4 évet, homlokzat esetén 8-12 évet számoltak ki a szakemberek. Versits Tamás, a Weishaupt Kft. épületgépész mérnöke a projekt tanulságait gépészeti vonatkozásokkal egészítette ki: a helyszíni tapasztalatok szerint a hőveszteség jelentős csökkenése után egy ideig a gázfogyasztás nőtt, mivel hosszabb üzemszünetek keletkeztek, ezáltal romlott a nem ehhez méretezett, régi kazán hatásfoka. Az új kondenzációs kazán rendszerbe illesztéséhez hőcserélő beépítésére és utólagos beszabályozásra volt szükség, továbbá megnőtt az átmeneti fűtési időszakok fontossága. Bár a hőszigetelés-kazáncsere elsőbbségének eldöntése számos tényezőtől függ, a lényeg, hogy az energetikai felújítás csupán komplex szemlélettel (épületburok+gépészet) végezve nyújt valódi megtakarítást!

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

Misinkó Sándor, a Hajdu Ipari Zrt. megújuló üzletágának képviselője az évtizedes múltú cég újításait, így a megújuló energiával működő (egyenlőre igen költséges) adszorpciós hűtési rendszert és a rétegfűtésű elektromos villanybojlert mutatta be. Kántor Zoltán, a Siemens munkatársa a megfelelően kiválasztott épületautomatikai rendszer előnyeiről beszélt, amely akár 10-12%-os csökkenést is hozhat a ház teljes energiafelhasználásához képest. Gulyás István építész, épület-energiahatékonysági szakértő a kivitelező oldaláról villantott fel problémás eseteket, amelyek okai a tervezői együttműködés hiányosságaira, a felmérési tervek pontosságára és valódiságára, valamint a megrendelő tervezésbe történő nem megfelelő bevonására voltak visszavezethetők.

A magyar fejlesztésű Thermo Comfort fázisváltó vakolat működéséről Hülber Attila termékmenedzser beszélt. Az idén szeptemberben piacra került, „hőfalónak” becézett belső gipszes vakolat éjszaka adja vissza a nappal eltárolt hőt, amellyel lakóházakban akár a gépi hűtést is kiválthatja, a hőérzet javítása révén. A BASF paraffin mikrokapszuláit tartalmazó, a nyári felmelegedés hatásait csökkentő anyag nem hőszigetelő és nem szárító vakolat, csupán jól szellőztethető helyiségben, szabad falfelületen alkalmazható, panellakásokban nem.

MEHI Konferencia - fotó: Garai Péter

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetésen több előadó mellett Huszti István építész-statikus és Király Zsuzsanna, az Energiaklub képviselője vett részt. A KSH „Miben élünk? Lakásviszonyok 2015.” felmérése alapján az elmúlt öt évben a hazai lakásállomány 26%-ában nyílászáró cserét, 17%-ában falszigetelést, 8%-ában pedig fűtéskorszerűsítést végeztek. A felújítást tervezők 84%-a anyagi okok matt nem vág bele, 7%-a pedig pályázatra vár, amelyek sajnos igen ritkák. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy égető szükség lenne a kiszámítható, folyamatos állami támogatásra és különböző mintaprojektekre, hiszen az ország óriási energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik, amely egyes számítások szerint akár 40-75% csökkenést hozhatna. Amennyiben marad a jelenlegi helyzet, a különféle műszaki újítások és a szigorodó előírások hozadéka csak lassan, hosszú évek-évtizedek alatt fog látható eredményt hozni az épületállományunk energetikai állapotában, értékében és a benne lakók életminőségében egyaránt.

Az elhangzott előadások anyaga megtekinthető és letölthető a MEHI honlapjáról.

Garai Péter

 

További érdekességeket olvashat a táméban honlapunk Aktív ház és Passzív ház dossziéjában.

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »