// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Helyek

Az ortogonális városháló, mint városi attribútum

1/0
Hirdetés
1/0
Helyek

Az ortogonális városháló, mint városi attribútum

2005.08.15. 04:10

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Fonyódi Mariann

Fonyódi Mariann tanulmányának teljes szövege pdf-ben olvasható

A derékszögű háló földrajzi, települési vagy épület léptékű megjelenése szinte kivétel nélkül a tervezettség jele, a legelterjedtebb tér- és területstrukturáló szerkesztés. A városépítészetben az teszi jelentőségteljessé, hogy a városrács kortól, helytől, kultúrától függetlenül - egyfajta városi attribútumként - jelen van a városi kultúra történetének teljes vertikumában: az alábbi írás alaptételének/gondolatának is ezt tekinthetjük.

Előfordulását három fő csoportba sorolhatjuk: 1. vallási, világképi, szimbolikus megjelenés, 2. kolonializáció, 3. modernizáció.

Az első csoportban találhatóak a városalaprajz egészének szimbolikus formálásából eredő rácsok (pl.: indiai, kínai tervezett városok, római kasztrum), az égtájak kitüntetett szerepének következményeként adódó rácsos szerkesztettség (pl.: az egyiptomi nekropoliszok és civil városok, asszír városok), valamint a tájolt vallási központ mint orientációs középpont következményeként megjelenő rácsok (pl.: Teotihuacan). A reneszánszban feléledő ideális városeszmény szimbolikus formai megjelenésében is - a centrális alakzatnak alárendelve - megjelenik a hálós szerkesztés.

A kolonializáció minden formájában jellegzetes letelepedési forma az ortogonális hálós rács alkalmazása, mind a városi tömbök, mind a mezőgazdasági parcellák kiosztása tekintetében. A hálós szerkezet létrejöhetett additívan (pl.: görög rendszer) és strukturálisan is (pl.: római centúriák, észak-amerikai földmérési rendszer). A mezőgazdasági területek későbbi urbanizációja során a megművelt parcellák felosztása meghatározó lett az újonnan létrejövő telek- és útszerkezetre.

Meglévő városok területének kiterjesztésénél a leggyakrabban alkalmazott forma, mely elsődleges városszerkezetként (pl.: Barcelona, az észak-amerikai városok) és kitöltő elemként (pl.: Budapest, a nagy városi országutak közeiben a várostest tömörítésére) is megjelent. Az ortogonalitás a városi rend létrehozásának egy módja és nem pusztán forma. Egyszerű használata és nagy rugalmassága miatt a XX. század hihetetlen mértékben bővülő városi területeinek telepítésében a tömeges lakásépítéstől az egyéni parcellázásokig messze a leggyakrabban használt struktúra. Ez az elsöprő mennyiség megkerülhetetlenné teszi a rácsot és a vele való foglakozást: természetének, hiányosságainak és értékeinek elemzését.

Fonyódi Mariann

(a teljes tanulmány a csatolt dokumentumban olvasható)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.