Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe

A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők megjelenése hozhat. Kovács Olivér írása.

„Kulturális, oktatási, idegenforgalmi befektetőket egyaránt várunk az észak-komáromi erődbe, vagyis az Öreg- és Újvárba, azonban a válság közepette meglehetősen szerény az érdeklődés" – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gráfel Lajos, a komáromi városi hivatal műemlékvédelmi osztályának vezetője, a Pro Castello Comaromiensi Egyesület vezetője. Hozzátette: nem kizárt, hogy akár szálloda is nyíljon az évszázadokon át még a helybéliek elől is gondosan őrzött erődrendszerben, ám valódi tervekről csak konkrét befektetői szándék esetében lehet beszélni.

 

 

Befektetőktől függetlenül azonban lépésről lépésre folytatódik így is a kutatás – hiszen az erődrendszer még két évtizede is tiltott terület volt a civilek számára – és a helyreállítás: ebben az évben a szlovák állam és Komárom városa csaknem 100 ezer eurót fordít a helyszín rehabilitációjára.

„Korábban az egykori lőporraktárat sikerült kiállítóhellyé és látogatóközponttá átalakítani, ennek a költsége meghaladta a 200 ezer eurót" - jelentette ki Gráfel Lajos. „Jelenleg az Öregvár Ferdinánd-kapuját restauráltatjuk ismét, ami szintén jelentős összeget emészt fel."

A komáromi Öregvárat 1546-tól kezdték kiépíteni a Duna és a Vág torkolatánál, a hegyes szögű földnyelven. Azonban nem ez volt az első vár, hiszen a 10-11. századtól kezdődően bizonyíthatóan itt állt Komárom vára, a kezdetekben még földsáncokkal védett erődítmény, amelyet a tatárjárás után erősítettek meg kőfalakkal (a még korábbi, római kori esetleges erődre nem találtak régészeti bizonyítékot).

 

 

A középkori komáromi vár Csák Máté és I. Károly küzdelmében kapott katonai szerepet a 14. század elején, amikor a felvidéki nagyúr egy hosszas ostromban védte a király csapataitól. Az 1317-es ostrom során súlyosan megsérült a vár, újjáépítésére az ezt követő években került sor. Az ország ismételt egyesítésével azonban Komárom korábbi harcászati szerepe csökkent (bár a folyók védelme továbbra is fontos feladata volt), így a 14-15. században a vár mindinkább palotaként funkcionált. Mátyás idejében is komoly építkezésekre került sor és a király – a fennmaradt források szerint – szívesen és gyakran időzött komáromi palotájában.

Mátyás emlékét azonban hiába keressük napjainkban a várban. A mohácsi csata, majd Buda eleste után Komárom végvárrá lett, s az új igényeknek megfelelően alakították át a várat is. Már ekkor, az 1546-1556 között folyó munkálatok során kiépítették a ma látható fülesbástyás rendszert, amely a korábbi kerek és négyszögletű tornyoknál, s az azokat összekötő egyenes várfalaknál hatékonyabb védelmet nyújtott a tűzfegyverek, elsősorban az ágyúk ellen. Az Öregvár ma is meglévő Ferdinánd-kapuján, annak építéseként az 1550-es dátum szerepel.

Az Öregvárnak, majd különösen a nyugati irányból új védelmi rendszernek szánt Újvárnak az 1663-1673 közötti felépítése szinte teljesen eltüntette a középkori Komárom városának valamennyi nyomát.

A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinjában.

fotó és szöveg: Kovács Olivér